Bár a kislakások még ezekben a nehéz hónapokban is kelendőnek bizonyulnak, az OTP Ingatlanpont szakértői szerint ebből még nem következik, hogy 2023 a garzonok éve lesz a lakáspiacon. Ha most az alacsonyabb áruk és a kisebb rezsi miatt igen kívánatosnak is tetszhetnek, nem illenek minden élethelyzethez, és a megvásárlásuknál is lehetnek sajátos buktatók.
Látszólag 180 fokot fordított a vevők érdeklődésén az utóbbi két esztendő. A Covid alatt a kiköltözés – a zöldövezetbe vagy agglomerációba – volt a sláger, így megugrott a kereslet az ottani, nagyobb alapterületű családi házak iránt. Ezt az is segítette, hogy a home office miatt felértékelődött a „plusz egy szoba”, ahová tartósan el lehet vonulni akár dolgozni is. Ekkoriban terjedtek el olyan hirdetések is, amelyekben az alaprajzon a korábbi hálókat immár dolgozószobaként tüntették fel.
Bár a koronavírus-járvány lecsengésével alábbhagyni látszik a kiköltözési hullám, sőt mintha csendes visszaáramlás indulna a város belsejébe, a vevők látványos pálfordulását inkább a rezsiköltségek miatti aggodalom okozta.
Az apró lett a vonzó, mert ha kevesebb a kényszerűen fűtendő tér, akkor még egy energetikailag korszerűtlenebb lakást is kevésbé költséges fenntartani. Ráadásul a kicsi lakás befektetésnek is szerencsés: olcsóbban elérhető, jól kiadható, s ha kell, könnyen értékesíthető.
A lakótelepi garzonok hagyományosan jó piaci szereplését az is megalapozza, hogy belőlük sosem volt túl nagy a kínálat. S bár az eladásra épített lakások átlagmérete évek óta csökken, Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője sem számít arra, hogy a felfokozott érdeklődés nyomán most majd sok extrém-kicsi új lakást építenének. „Most még hiányzik a tapasztalat, hiszen valódi tél egyelőre nem volt idén, ami többeket mozdíthatna a kisebb lakások felé. A következő egy-két évben pedig a garzonba költözésnél észszerűbb megoldásokat is találhatunk a rezsiproblémára” – véli.
A 30–35 négyzetméter közötti kicsi és a 25 négyzetméter alatti extra kicsi lakások iránti kereslet erős felfutásának több kerékkötője is lehet. Így például míg ez a méret ideális befektetésre, lakáskiadásra, egyszemélyes vagy legfeljebb páros költözésre, a családalapításhoz már kevés. Annál is inkább, mert még az állami támogatások igénylésénél is számolni kell minimális lakásmérettel. Például a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (csok) igénybevételéhez egy gyerekkel legalább 40, míg kettővel 50, hárommal pedig 60 négyzetméteres lakás vásárlása a feltétel.
A garzonlakások választéka is nagyon vegyes. Alapterületben és minőségben is hatalmasak lehetnek a különbségek. „Egy 37 négyzetméteres meg egy 22 négyzetméteres között egy kisebb nappaliszobányi a különbség” – érzékelteti Valkó Dávid, hogy egy ekkora lakásnál mennyit tesz néhány négyzetméter. S ennél is többet számíthat az alaprajz.
Akadnak nagyon jó beosztású garzonok többnyire lakótelepeken, míg a belvárosban a korábbi leválasztások nyomán igen sok az apró, de nagy belmagasságú, ideálisnak nagy jóindulattal sem nevezhető alaprajzú kislakás.
Húsz négyzetméternél már igen valószínű, hogy a jobb megoldások nem fértek be az alapterületbe, mindenképpen kell kompromisszumot kötni – tette hozzá.
A 15–20 négyzetméteres minigarzonok esetében olykor már az is kérdés, hogy egyáltalán lakás-e az, amit eladásra kínálnak, így ezekben az esetekben különösen fontos a tulajdoni lap ellenőrzése. Mivel az ilyen nagyon kicsik közül sokan születtek kalandos úton, lehet, hogy – bármit is állított az eladó – valójában társasházi közös területként vagy éppen tárolóként vannak nyilvántartva. Ilyen esetekben előfordulhat, hogy az új tulajdonos hitelt sem kap, lakcímkártyát sem szerezhet, ha egyáltalán valóban tulajdonosa lett annak, amiért fizetett.
(Borítókép: Getty Images)