A kedvezményes H-tarifa igénylésével a fűtési költség akár az ötödére csökkenthető – fogalmazott az Indexnek adott interjúban Zuggó Balázs, a Daikin Hungary ügyvezető igazgatója. Meghatározó hűtési-fűtési-szellőztetési megoldások gyártójaként és forgalmazójaként tippeket adott a spórolásra, és ismertette, hogy merre haladnak a hűtési és fűtési rendszerek.
Lapunknak mások mellett arról is beszélt az ügyvezető igazgató, hogy
Az orosz–ukrán háború alapjaiban változtatta meg Európa energiaellátási kérdéseit, és számos céget strukturális átalakításokra késztetett. Hogyan érintett az elmúlt egy év egy energetikai megoldásokkal foglalkozó céget?
Évek óta tudatosan készülünk arra, hogy áttörés jön a környezetbarát fűtési-hűtési megoldások keresletében, hiszen az olcsó energia nem örökre szóló, hanem átmeneti adottság. A klímacélok elérése is azt követeli meg, hogy csökkentsük az energiafelhasználást és a légkörbe jutó üvegházhatású gázok kibocsátását. Az Európai Unió célkitűzése, hogy 2050-re a tagállamok épületállománya szén-dioxid-mentes legyen, hiszen Európában a végső energiaigény 52 százaléka fűtésből és hűtésből származik, 25 százalékot a villamosenergia-előállításra használnak fel, 23 százalékot pedig a közlekedésben.
Hűtési-fűtési-szellőztetési megoldások gyártójaként és forgalmazójaként mi a legnagyobb energiaigényű területen tudunk változtatni.
Az energiaválság kitörése, illetve a rezsiárak változása előtt stabil, két számjegyű növekedést értünk el Magyarországon mind a lakossági, mind az ipari szegmensben, de bevételünk nagyobb része ipari létesítmények – gyárak, csarnokok, irodaházak – hűtési-fűtési, légkezelési és melegvíz-előállítási megoldásainak értékesítéséből és telepítéséből származott. A júliusi rezsiárváltozás bejelentése után – 31 éves magyarországi jelenlétünk óta először – ez az arány megfordult: a szinte napok alatt 5-6-szorosára ugró lakossági megkereséseknek és igényeknek köszönhetően immár a lakosság számára kínált hőszivattyúinkból származik bevételünk nagyobb hányada.
Ez kiemelten jelentős keresletnövekedés. Volt más következménye is?
Márkaboltunkban, ahol a lakossági ügyfeleket közvetlenül szolgálja ki a Daikin, 2022 augusztustól mostanáig több mint duplájára nőtt a levegő-levegő hőszivattyúk, vagyis a hűtő-fűtő klímák értékesítése az előző év azonos időszakához viszonyítva. A levegő-víz hőszivattyúk esetében pedig másfélszeres volt a növekedés. Ami pedig a klímatelepítést illeti, 300 cégből álló partnerhálózatunk visszajelzései alapján úgy látjuk, hogy az eddigi, jórészt tavasztól nyár közepéig tartó szezon kitolódott. Gyakorlatilag egész évben szerelnek a szakemberek, és a megrendelők részéről immár nem a hűtési, hanem a fűtési igény dominál.
Egy másik következmény az, hogy nagyon sok, eddig főleg gázkazánnal foglalkozó szerelő keresett meg minket, és kezd el tájékozódni, felkészülni arra, hogy a jövőben hőszivattyús rendszereket telepíthessen – mi pedig egy új oktatási központ létrehozásával szeretnénk eleget tenni majd ennek az igénynek. A megnövekedett keresletre azzal is reagáltunk, hogy jelentősen növeljük Európában a gyártási kapacitásunkat: Németországban 2025-ig háromszorosára bővítjük az előállított termékek mennyiségét, Lengyelországban pedig egy teljesen új hőszivattyúgyártó üzemet létesítünk. Nem csupán az összeszerelés, hanem a készülékeinkhez szükséges alkatrészgyártásunk nagy része is Európában található, ezért kevésbé vagyunk kitéve a távol-keleti ellátási láncokban tapasztalható zavaroknak.
Ezzel párhuzamosan mennyire alakultak át a fogyasztói szokások?
Gyökeresen. A fűtéskorszerűsítés és az energiamegtakarítás sokáig nem igazán volt prioritás a lakosság döntő többségénél, hiszen a maihoz képest lényegesen alacsonyabb költségek mellett lehetett fűteni, hűteni, meleg vizet előállítani. Az alacsony energiaárak miatt kevesen aknázták ki a hőszivattyúk előnyeit, elsősorban azt, hogy 1 kWh felvett energiából legalább 3-4 kWh fűtési-hűtési hőenergia állítható elő, de léteznek már akár 6 kWh-t megtermelő berendezések is. Ezekkel a berendezésekkel lényegesen alacsonyabb költséggel lehet hűteni-fűteni egy fosszilis rendszerhez képest. Ráadásul lokális károsanyag-kibocsátás nélkül, a fűtés például nem jár azzal, hogy füstbe borítjuk a szomszédokat.
A fogyasztók korábban inkább azt nézték, hogy mennyi a bekerülési költsége és a megtérülési ideje egy új rendszernek. Ebben a versenyben a hőszivattyú sokáig hátrányban volt, hiszen a készülékek ára, a teljes rendszerek költsége magasabb volt például egy gázkazánénál. Ezen változtatott az energiakrízis, hiszen ugyanazon ingatlan gázzal vagy fával való kifűtésének költsége egyik szezonról a másikra akár 5-7-szeresére is nőtt – ezzel párhuzamosan pedig jelentősen, akár 3-4 évre csökkent a hőszivattyús rendszerek telepítésének megtérülése.
A másik változás, hogy az energiahordozók árának növekedése miatt mind a lakosság, mind az ipar erőteljes energiatakarékosságba kezdett.
Ez már látható a most megjelent gázfogyasztási adatokból, hiszen közel egyötödével kevesebb földgáz fogyott 2022-ben, mint egy évvel korábban, és az áramfogyasztás is csökkent. Változás állt be abban is, hogy mire használják a fogyasztók a klímát: a GFK által rendszeresen végzett kutatásunk szerint míg 2014-ben még a felhasználók 51 százaléka csak hűtésre kapcsolta be a klímát, ez az arány 2022-re 30 százalékra csökkent, vagyis a felmérésben megkérdezettek mintegy háromnegyede már fűt is a klímával.
Ebben az elképesztő átalakulásban milyen megoldásokat keresnek az emberek?
Azt tapasztaltuk, hogy a hőszivattyú mint energiatakarékos fűtési és hűtési megoldás egyértelműen elterjedt a köztudatban. Ebben a sajtó is nagyon sokat segített, hiszen szinte naponta jelentek meg cikkek a témában. Ugyanakkor nagyon sokan nem igazán tudták, hogy a saját fűtési rendszerük esetében mi az ideális, egyrészt fizikailag megvalósítható, másrészt költséghatékony megoldás. Az utóbbi hónapban úgy érzékeljük mind a márkaboltban, mind a partnereink között, hogy ugyan csökkent a megkeresések száma – jóllehet még mindig lényegesen magasabb, mint ami tavaly ilyenkor volt –, ám ezzel párhuzamosan nőtt a fogyasztói tudatosság. Az emberek már jobban tisztában vannak azzal, melyik hőszivattyús megoldás mire való, mit hol lehet alkalmazni.
Tehát ha valaki gázkonvektorokat váltana ki, akkor ne levegő-víz hőszivattyút akarjon telepíttetni, hiszen a levegő-levegő hőszivattyú, vagyis a hűtő-fűtő splitklíma lesz számára az ideális megoldás.
A legnagyobb igény a levegő-levegő hőszivattyúk iránt tapasztalható. Ezek a berendezések akár egy nap alatt telepíthetők, és alkalmazásukkal, illetve a kedvezményes H-tarifa igénylésével a fűtési költség akár az ötödére csökkenthető. Ugyanakkor mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy a fűtési megoldásoknál is fontos a több lábon állás, azaz pusztán költségcsökkentésből ne szüntessék meg a meglévő fűtési rendszerüket, hanem használják optimálisan. A konvektorokat például bekapcsolhatják a leghidegebb napokon, így kihasználhatják az átlagfogyasztás alatti mennyiségre vonatkozó támogatást, miközben a klímás fűtést akkor használják, amikor az még nagyobb hatékonysággal képes fűteni, az enyhébb hőmérsékletek mellett.
A márkaboltunkban is azt tapasztaljuk, hogy a pánikszerű vásárlás és érdeklődés a levegő-víz hőszivattyúk iránt háttérbe szorult, az érdeklődők elfogadják a pontos méretezés, gépészeti előkészítés fontosságát, vagy rendelkeznek már gépészeti tervvel, vagy megrendelik rajtunk keresztül a mi tervezőinktől. A meglévő rendszerek átalakítását is alaposabb tervezés előzi már meg, sokan rendelik meg tőlünk a gépész tervezői kiszállást, melynek során felmérjük az ingatlant, és energetikai számítás után adunk koncepcióajánlatot. Meg kell még említenem a Covid egyik hatását, jelesül azt, hogy sokkal nagyobb az érdeklődés a tiszta, vírusmentes levegő iránt, ezért a lakossági és ipari légtisztító, illetve friss levegőt biztosító berendezések forgalma is jelentősen megnőtt. A lakossági légtisztító webshopunkban például 50 százalékos forgalomnövekedést tapasztalunk – ezeket a készülékeket nem szükséges szakembernek telepítenie, egyetlen gombnyomással üzembe helyezhetők.
Most felmerült a beszélgetésünk során a kedvezményes H-tarifa. Milyen lehetőségeket látnak a lakossági áramszámlák csökkentésére?
Ha általánosságban nézzük az áramszámlát, akkor kapcsoljunk le minden fogyasztót, amit éppen nem működtetünk, használjunk energiatakarékos izzókat, fedezzük fel a termosztátokban rejlő programozási lehetőségeket: napközben inkább temperáljunk, és a hazaérkezés előtti időszakra állítsunk be magasabb hőfokot. Ha a fűtéshez kapcsolódó áramszámlára vonatkozóan kell tippet adnom, akkor használjunk hőszivattyús rendszert, és igényeljünk H-tarifát a szolgáltatótól. A hőszivattyús rendszerek ugyanis 1 kWh villamos áramból a külső környezetből kivont energia segítségével akár 4-5 kWh-nyi hasznos fűtési energiát képesek előállítani.
Ha a villamos energia 70 forintos piaci árát vesszük alapul, akkor ezért a 70 forintért 4-5 kWh-nyi hőenergiát kapunk, tehát az 1 kWh-ra eső költségünk hozzávetőleg 17 forint lesz. Amennyiben a hőszivattyúnk 3,4-es SCOP-értékkel rendelkezik – ma gyakorlatilag nincs olyan új készülék, ami ezt ne tudná teljesíteni –, akkor igényelhetjük a hőszivattyúra létrehozott úgynevezett H-tarifát, ami persze számos már működő, korábbi készülékre is igényelhető. A H-tarifánál 1 kWh villamos áram 23 forintba kerül, tehát a fenti példa alapján az így előállított hőenergia ára csupán 6 forint/kWh lesz, ami körülbelül fele a gázból előállított 1 kWh energia költségének.
Hogyan lehet élni a H-tarifával?
A H-tarifa a hőszivattyús elven működő, megújuló energiát hasznosító berendezésekre igényelhető, amiknek a fűtési jósági foka legalább 3,4 (SCOP/A, azaz a szezonális jósági foka mellett ≥3,4, azaz 1 kW felvett energiából legalább 3,4 kW-nyi fűtési hőenergiát képesek előállítani). A kedvezményes H-tarifás árszabás csak fűtési időszakban, azaz október 15-től április 15-ig érvényes, és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók vehetik igénybe. A fűtési időszakon kívül a normál A1 díjszabás érvényes. Ez az elszámolás a területileg illetékes villamosenergia-szolgáltatónál igényelhető, és külön mérőóra kiépítése szükséges hozzá, mert a H-tarifáról működő berendezés külön áramforrásról kapja az elektromos áramot. Amint említettem, a H-tarifa nemcsak az újonnan telepített, hanem a már meglévő hőszivattyúkhoz, fűtőklímákhoz is igényelhető. A fűtési időszakon kívül a normál díjszabású tarifaárak érvényesek ezen berendezések áramfogyasztására is. Két nagyon nagy előnye van:
Ha valaki egy ilyen beruházás mellett dönt, milyen feladatai lesznek?
A H-tarifa igénylését a végfelhasználó bonyolítja le. Az igénybejelentő nyomtatványt azonban a telepítést végző cég segít kitölteni, hiszen mind a készülékek műszaki adatait, mind a telepítést végző cég adatait meg kell adni. Azt javasoljuk ügyfeleinknek, hogy az igénylés előtt egyeztessenek egy, az áramszolgáltató által regisztrált villanyszerelővel az áramkör és a mérőhely kialakításáról, és célszerű vele elvégeztetni a munkát.
Az ügyintézésre általában személyesen és online is sor kerülhet, és az igénybejelentő nyomtatvány mellett csatolni kell a mérőhely kialakítását igazoló nyomtatványt, az igénybejelentő nyomtatványcsomagot, a kivitelezői nyilatkozatot a klíma/hőszivattyú szerelőtől, benne a kivitelező cég, az igénylő és a gép adataival, a gép (klíma/hőszivattyú) műszaki paramétereivel, az energiacímkét, a klíma/hőszivattyú CE-megfelelőségi nyilatkozatát, amit a kivitelező szerelő le tud tölteni a gyártó honlapjáról.
Milyen további hűtő-fűtő berendezések vannak? Mik a különbségek, és árban hogyan viszonyulnak egymáshoz?
A hűtési-fűtési és szellőztetési piacon teljes körű megoldásokkal rendelkezünk az otthoni és ipari felhasználóknak egyaránt. A lakosságnak a már említett légtisztítókat, levegő-levegő és levegő-víz hőszivattyúkat kínálunk, valamint most bővült a portfóliónk a lakossági szellőztető rendszerekkel, amivel télen is energiatakarékos módon lehet biztosítani az optimális frisslevegő-cserét egy családi házban. A nagyobb ingatlanok számára pedig komplex megoldásokat nyújtunk: vizes rendszereket, például folyadékhűtőket, amelyeknek szintén van hőszivattyús változata is, vagy hűtésre és fűtésre egyaránt alkalmas, direkt elpárologtatós VRV-rendszereket, továbbá légkezelőket is kínálunk. Egy szerverszobától kezdve az élelmiszerboltok komfort és kereskedelmi hűtésén át a szállodákig, irodaházakig, stadionokig, vagy akár egy egész városrész számára is tudunk hűtési-fűtési megoldásokat nyújtani – ez utóbbira például Bécsben már működik projektünk is.
A lakossági levegő-levegő hőszivattyúk, közismert nevükön a hűtő-fűtő klímák egyszerűen, gyorsan, akár egy fél nap alatt telepíthetők, és azonnal üzembe állíthatók.
Valamennyi splitklímánk alkalmas hűtésre és fűtésre is, de vannak egyrészt kifejezetten hideg, fagyzugos helyekre szánt készülékeink – ezeket a skandináv országok éghajlatára terveztük –, amelyek akár –25 °C-ig képesek ellátni feladatukat, másrészt vannak sokfunkciós klímáink is, amelyek a hűtés-fűtés mellett légtisztítást, párásítást vagy frisslevegő-utánpótlást is biztosítanak.
A kínálatunkban található továbbá olyan splitklíma, amely képes meleg vizet is előállítani, tehát a hagyományos átfolyós vízmelegítő vagy a bojler is kiváltható ezekkel a Multi+ megoldásokkal. A levegő-levegő hőszivattyús megoldásokat elsősorban régebbi radiátoros rendszerek vagy akár konvektoros, kályhás megoldások kiváltására javasoljuk. A modernebb, zárt égésterű gázkazánok kiváltására – főleg, ha nagy méretű radiátorok vagy már padló-, fal-, esetleg mennyezetfűtés van beépítve – a levegő-víz hőszivattyúinkat ajánljuk. A közhiedelemmel ellentétben a levegő-víz hőszivattyúk nem csupán 40 °C-os víz előállítására képesek, vannak készülékek, amelyek akár 60 °C-os vizet is képesek biztosítani, ezért radiátoros rendszerekhez is csatlakoztathatók.
Milyen árakkal és megtérülési időkkel kell számolniuk a megrendelőknek?
A levegő-levegő hőszivattyúk ára bruttó 380 ezer forinttól kezdődik, egy háromszobás lakáshoz szükséges, három beltéri egységgel rendelkező multiegység átlagosan 1 350 000 forintba kerül. A levegő-víz hőszivattyúk ára 3,5 millió forinttól indul, viszont azáltal, hogy vizes rendszerű hőleadókon keresztül adják le a hőt, magasabb komfortfokozatot nyújtanak, és felületfűtés esetén a hűtést is el tudják látni, tehát nincs szükség a hűtéshez klímaberendezés telepítésére. Az általunk számított megtérülés a levegő-levegő hőszivattyúknál jellemzően 3,5-4,5 év, ami attól is függ, hogy egy háromszobás lakásról van szó – ami mellett, alatt és felett temperált lakások találhatók –, vagy egy szigetelés nélküli, esetleg régi nyílászárókkal rendelkező Kádár-kocka típusú házról beszélünk.
A levegő-víz hőszivattyúknál pedig 5-6 éves megtérüléssel lehet kalkulálni, de ez természetesen nagyban függ az ingatlan méretétől, szigeteltségétől, a fogyasztói szokásoktól, illetve a napelemes rendszerek meglététől is, valamint attól, hogy aktuálisan van-e valamilyen igénybe vehető állami támogatás ezekre a megújuló beruházásokra. Ami talán szintén nincs benne a köztudatban, hogy a levegő-víz hőszivattyúk akár társasházi lakásokhoz is telepíthetők, hiszen a kültéri egység alig nagyobb, mint egy klíma kültéri egysége, a lakáson belül pedig egy hűtőszekrény méretű helyre van csak szükség, amiben már a használati melegvíz-tároló is benne van. A hőleadók megoldhatók felületfűtésen, -hűtésen keresztül vagy fan-coilokkal is. Különösen azoknál a társasházaknál jó megoldás ez, amelyeknél nincs elég kémény ahhoz, hogy minden lakás önálló, zárt égésterű gázkazánjához biztosított legyen a füstgázelvezetés.
Említette az ipari megoldásokat, itt mit tapasztalnak, az ipar, a kereskedelem hogyan reagál a magasabb energiaárakra?
Az ellátásbiztonság lett az egyik kulcsszó, hiszen az egész szektort a lakosságnál is nagyobb mértékben érinti az energiaárak változása: akár 10-15-szörösére is nőttek az energiaárak. Éttermek, gyárak, uszodák, irodaházak kénytelenek azonnali megoldást keresni az energiafelhasználás csökkentésére. Itt azt tapasztaljuk, hogy sok szegmensben igyekeznek függetlenedni a vállalatok a gáztól, még akkor is, ha az elektromos alapú megoldást drágább üzemeltetni. Vannak cégek – például élelmiszergyártók –, amelyek esetében 80–100 °C-os víz vagy gőz szükséges a gépsorok tisztításához, fertőtlenítéséhez, és gázkazánok helyett több száz kW teljesítményű elektromos kazánokat építenek be. Máshol pedig a vezetékes gáz mellett hatalmas LPG-gáztartályokat helyeznek üzembe, és mindkét típusú gáz használatára felkészülnek. A VRV-k, vagyis a direkt elpárologtatós hűtő- és fűtőrendszerek iránt továbbra is magas a kereslet.
Örvendetes, hogy számos cég döntéshozóinál a megtérülési számításokat a zöldítési szempontok váltották fel vagy legalább is egészítették ki.
A ROI helyett immár a fenntarthatóság, a jövő generációk szempontjai még erősebben érvényesülnek az energetikai beruházásoknál is, és ez mindenképpen jó hír a bolygónk, a klímacélok elérése szempontjából. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a magas infláció miatt még fontosabbá vált, hogy a kereskedők csökkentsék az üzemeltetési költségüket, hiszen így tudnak versenyképesek maradni. Itt a hőszivattyús rendszerek iránt rendkívül magas az igény, de a hűtőkben alkalmazott karbonsemleges hűtőközeg iránt is nő a kereslet. Előbbi oka az alacsonyabb üzemeltetési költség, míg az utóbbinál a zöldítés iránti elkötelezettség a kiváltó ok.
Hogyan látják, kik lesznek az energiaválság vesztesei, és kik profitálnak leginkább a kialakult helyzetből?
Az energiahatékonysággal, az alacsonyabb energiafogyasztással szerintem mindenki nyer. A lakosság azért, mert kevesebb – és fenntarthatóan kevesebb – energiát fog fogyasztani. A legolcsóbb energia ugyanis a nem elfogyasztott és meg sem termelt energia. Ha leszigetelem a házam, ha nyílászárókat cserélek vagy hőszivattyút telepítek, akkor a jövőben biztosan kevesebb fűtési és hűtési energiára lesz szükségem, vagyis az energiaár-változás sokkal kevésbé fog érinteni.
Az ipar számára a költségcsökkentés kulcsfontosságú. Vannak iparágak, amelyekben korábban 3 százalék volt a teljes költségstruktúrában az energia részaránya – ma pedig 15-18 százalék. Ez nem fenntartható, hiszen olyan mértékben kellene a termékek, szolgáltatások árait emelni, amely már lassan megfizethetetlen lesz, tehát ezek a cégek versenyhátrányba kerülnek. Az energetikai korszerűsítéssel pedig jelentős költségeket tudnak szintén hosszabb távon megtakarítani, amit más fejlesztésekre fordíthatnak. A legnagyobb nyertesek azonban talán mégis a gyerekeink, unokáink lesznek, hiszen egy fenntarthatóbb, élhetőbb környezetet hagyunk rájuk.
(Borítókép: Zuggó Balázs. Fotó: Daikin)