Megérkeztek a legfrissebb inflációs adatok. 2023. januárban a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 2,3 százalékkal nőttek – tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal.
A KSH adatai alapján egy év alatt, 2022 januárjához képest az élelmiszerek ára 44,0 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (80,6 százalék), a tojás (79,4 százalék), a vaj és vajkrém (76,6 százalék), a sajt (76,1 százalék), a tejtermékek (75,8 százalék), az édesipari lisztesáru (73,8 százalék), a száraztészta (66,4 százalék), a margarin (57,9 százalék), a péksütemények (56,3 százalék), a baromfihús (48,3 százalék) és a tej (48,2 százalék) drágult. A termékcsoporton belül az étolaj ára 6,4, a liszt ára 0,9 százalékkal csökkent.
A háztartási energia 52,4 százalékkal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 88,6, a tűzifáé 58,6, a palackos gázé 50,6, az elektromos energiáé 27,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 13,5, ezen belül az új személygépkocsikért 24,2, a konyha- és egyéb bútorokért, valamint a fűtő- és főzőberendezésekért egyaránt 20,6, a szobabútorokért 19,9 százalékkal kellett többet fizetni.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 15,5, ezen belül a szeszes italok 25,2 százalékkal drágultak.
Az állateledelek ára 49,0, a mosó- és tisztítószereké 33,9, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 29,7, a testápolási cikkeké 29,0 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 35,9 százalékkal drágultak – publikálta a KSH.
A szolgáltatások díja 11,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 32,6, az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27,1, a sport- és múzeumi belépők 25,2, a járműjavítás és -karbantartás 24,2, a lakásjavítás és -karbantartás 23,1, a belföldi üdülés 22,0 százalékkal került többe.
Tavaly decemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek 2,4 százalékkal drágultak, ezen belül a tojást (−0,4 százalék) kivéve minden termékkör ára emelkedett. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs) 5,6, a csokoládé, kakaó 4,7, a kávé 4,3, a margarin 3,7, a párizsi, kolbász 3,5, a péksütemények 2,9, a baromfihús 2,8, a kenyér 2,7 százalékkal kerültek többe.
A háztartási energia ára 2,0 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 4,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok 8,2 százalékkal drágultak. Az edény, konyhafelszerelés 3,6, az állateledelek 2,8, a sportszer és játék 2,4 százalékkal kerültek többe.
A szolgáltatások ára átlagosan 2,4 százalékkal nőtt, ezen belül az autópályadíj, gépkocsikölcsönzés, parkolás – az autópályadíjak emelésének hatására – 17,3, a tévé-előfizetés 10,0, a postai szolgáltatások 4,9, az egészségügyi szolgáltatás 3,9, a járműjavítás és -karbantartás 3,7, a telefon, internet 3,0 százalékkal drágult.
Az árak éves változásának adata negatív meglepetés, hiszen jóval magasabb lett az Erste által várt 25 százaléknál. Decemberhez képest 2,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, gyorsabban a becsült 1,8 százaléknál – írta Nyeste Orsolya, vezető makrogazdasági elemző.
Az élelmiszerek havi inflációja magas maradt, 2,4 százalékkal nőttek az árak ebben a főcsoportban, ez azonban nem már nem hozott különösebb újdonságot – ismertette, megjegyezve, hogy a járműüzemanyag árak növekedésére is számítottak a december eleji árstop kivezetés áthúzódó hatásai miatt. Alulbecsülték viszont a jövedéki adó emelés áremelő hatását az alkohol- és dohánytermékek esetében, melyek így 3 százalékkal drágultak hó/hó alapon.
Az általunk vártnál jobban drágultak a szolgáltatások is (2,4 százalék), meglehetősen erős év eleji átárazási hajlandóságról tanúskodva a szektorban, amit részben a minimálbérek emelkedése fűthetett. És végül negatívan értékelhető, hogy dacára a konszolidálódó forintárfolyamnak és az alacsonyabb importált inflációnak, a tartós fogyasztási cikkek további 1 százalékkal drágultak havi szinten, azaz egyelőre nem látszik az ipari termékek inflációjának fékeződése sem.
A ruházati cikkek árainak szezonális csökkenése (-1,4 százalék hó/hó), illetve a háztartási energia árának havi csökkenése (-2 százalék hó/hó) – ami lényegében az elszámolás sajátosságaiból ered – valamelyest fékezte a havi inflációt az idei év első hónapjában.
Nyeste Orsolya szerint öröm az ürömben, hogy a bár a teljes inflációs mutató a vártnál jobban gyorsult, a maginfláció emelkedése valamelyest visszafogottabb volt. A maginflációs mutató így 25,4 százalékon állt januárban, s ezzel kissé a teljes infláció mutató alá került. Összességében azonban a januári infláció emelkedés meglehetősen széles bázisú maradt, bár egyszeri hatásoknak is nagy szerepe volt a vártnál gyorsabb emelkedésben. Az elkövetkező hónapokban csillapodhat a havi drágulás üteme, de
a januári tényadat megerősítette, hogy a globális infláció csökkenésének kedvező hatásai a magyar inflációban csak jókora késéssel fognak megjelenni.
A fenti folyamatok feltehetően megerősítik az MNB-t a szigorú monetáris politika fenntartása melletti elköteleződésében – tette hozzá az kommentárban.
Habár az ING Bank előrejelzése volt a legpesszimistább a piacon, vagyis ők jósolták a legerősebb inflációt januárra, még ennél is magasabb lett az adat, így a piaci konszenzust érdemben felülmúló inflációról lehet beszélni. Az ING előrejelzéséhez képest a meglepetést elsősorban a maginflációs kosár elemei okozták, ugyanis a volatilis tételek áralakulásától megtisztított mutató is magasabb lett, méghozzá 25,4 százalékos éves bázison. Mindez arra utal, hogy továbbra is meglehetősen erős az alapvető inflációs nyomás – reagált a friss adatokra Virovácz Péter.
A szenior elemző kiemelte a kommentárjában: "a mai vártnál erősebb inflációs adat fényében nagyon valószínűnek tartjuk, hogy a januári lehetett az inflációs csúcspont." Információik arra engednek következtetni, hogy néhány termékkör esetében a közeljövőben markánsabban fékeződik majd az infláció. Itt elsősorban az üzemanyagokra, élelmiszerekre és a tartós fogyasztási cikkekre gondolnak. Mivel azonban a szolgáltatások esetében további áremelkedésre számítanak, így a következő hónapokban csupán nagyon mérsékelt ütemben fékeződhet az év/év inflációs mutató.
Komolyabb lejtmenetre áprilistól kerülhet sor, amikor a bázishatások is már érdemben segítik a mutató csökkenését.
Az idei év egészét nézve az ING továbbra is a tavalyit érdemben meghaladó, 18,5 százalékos átlagos inflációt vár. Reálisnak tartják azt az elképzelést, miszerint az év végére már 10 százalék alá mérséklődhet az áremelkedési ütem. A tartósan magas inflációs környezet veszélye ugyanakkor nem hárult el – véli az elemző, hozzátéve, hogy a rendkívül dinamikus bérnövekedés az év második felében már pozitív reálbérnövekedésben ölthet testet.
Mindez támogathatja a gazdasági kilábalást a technikai recesszióból. Ugyanakkor mindez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a vállalatok ismételten visszanyerik ármeghatározó képességüket, újabb átárazásokat elindítva ezzel. Egyszerűen fogalmazva, jelentős esélyét látják az ár-bér spirál kialakulásának vagy erősödésének, ami tartósan magas inflációs mutatóval fenyeget – húzta alá.
(Borítókép: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)