A várakozások szerint a következő hónaptól csökken az infláció, és az év végére egy számjegyű lesz – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormány Facebook-oldalán pénteken. Egy szakértő ugyanerről a kérdésről azt mondta: a terv megvalósíthatónak tűnik, sőt az is lehet, hogy magától is egy számjegyűre csökken az infláció.
Nagy Márton kifejtette: az áremelkedés elleni kormányzati küzdelem már jó ideje megkezdődött, de ennek eredményei most fognak megmutatkozni. Mint mondta, a háború és az elhibázott brüsszeli szankciók „lökték az egekbe” az inflációt, és a kormány a jegybankkal együttműködve harcol annak érdekében, hogy letörje.
Mint mondta, a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján az infláció az év első hónapjában 25,7 százalékra emelkedett,
ugyanakkor a kormány arra számít, hogy ez az érték az infláció tetőpontját is jelenti.
Nagy Márton szerint a januári adatot még fűtötte az üzemanyagárstop kivezetése, biztató azonban, hogy az élelmiszerek áránál fordulat történt, azok csökkenő pályára álltak – jelezte a miniszter (mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 44,8 százalékról 44 százalékra csökkent az élelmiszer-infláció).
A tárcavezető végül hangsúlyozta: a kormány gazdaságpolitikai lépései be fognak érni, a globális kínálati sokk enyhül, így a következő hónapokban meg fog indulni az infláció mértékének csökkenése. Minél gyorsabban sikerül az inflációt leszorítani, annál nagyobb lehet idén a reálbér-emelkedés – mondta Nagy Márton.
A korábbi várakozások szerint valamikor az év első hónapjaiban fog tetőzni az infláció, tehát elképzelhető, hogy már a januári 25,7 százalék is a csúcsot jelentette, szemben a decemberi 24,5 százalékos mértékkel. Ez majd nagyjából egy hónap múlva fog kiderülni, a februári adatok megjelenésével – mondta Beke Károly, a Portfolio elemzője.
A szakértő az InfoRádióban arról beszélt: a januári inflációs ráta magasabb lett a vártnál, és ez arra utalhat, hogy akár még februárban is lehet egy minimális emelkedés. Mindemellett az is megfigyelhető, hogy
a magyar inflációs ráta egyre inkább eltávolodik Európától, amit a 44 százalékos MAGYAR ÉLELMISZER-INFLÁCIÓ is jelez, hiszen ez hosszú ideje a legmagasabb érték az EU-ban.
Beke Károly szerint mindezt többek között a tavalyi aszályhelyzet, a forint árfolyamának gyengülése, valamint az árstopok és a különadók okozhatták. Hozzátette: nem tűnik elképzelhetetlennek, hogy az év végére magától is egy számjegyűre csökkenjen az infláció, de egyelőre ez még messzinek tűnik.
Ha lehet így fogalmazni, igazából a kormánynak nem is kell semmit tennie; azért kell elsősorban izgulnunk, hogy azok a negatív forgatókönyvek ne valósuljanak meg, amelyek most még kockázatként szerepelnek. Ilyen például az energiaárak esetleges ismételt emelkedése vagy a forint gyengülése. Ha ezek nem történnek meg, akkor akár önmagától is egy számjegyű tartományba csökkenhet az év végére az infláció
– fogalmazott Beke Károly.
Az elemző arról is beszélt, hogy már a decemberi kiskereskedelmi adatokból az látszott, hogy nagyon erős alkalmazkodás kezdődött a gazdaságban, mivel jelentősen visszaesett a boltok forgalma. Így a kereslet csökkenése mellett viszont sokkal nehezebben tudják érvényesíteni az áremelkedést a kereskedők, ami visszafogja az inflációt – tette hozzá.
„Másrészt az év második felében jóval magasabb lesz a bázis: a tavalyi magas árakról (15-20 százalékos inflációs értékek) nehéz még 20 százalékot emelkedni idén. Vagyis a várakozás most az, hogy ha valamilyen külső sokk nem éri a magyar gazdaságot és a hazai inflációt, akkor nagy eséllyel elérhető az egy számjegyű inflációs ráta az év végére” – mondta Beke Károly az interjúban.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)