Míg Európában szinte már mindenhol tetőzött az infláció, addig Magyarországon még januárban is gyorsult a pénzromlás mértéke. Az elemzők szerint a kamatvágásra azonban csak az év végén lehet számítani.
A következő két évben az áremelkedés gyors és a célértékek feletti marad, és míg a környező országokban a fogyasztóiárindex-változás túllépte a ciklikus csúcsot, addig Magyarországon még januárban is gyorsult. Az infláció 25,7 százalékos volt.
Az elemzők szerint az infláció vélhetően 2023-ban is erőteljes marad, mivel azt elsősorban nem az elszálló energiaárak, hanem a dráguló élelmiszerek és a magasabb maginfláció okozza. Utóbbi azonban még csak Csehországban tetőzött, ahol 2022-ben sokkal alacsonyabb mértékű volt a bérnövekedés, mint a vizsgált régiós országokban.
A kormányzati támogatások miatt Magyarországon éveken át alacsonyabb volt az infláció, mint máshol.
2022 szeptembere óta viszont ugrásszerűen megnőtt a pénzromlás, és még januárban is 25 százalék felett volt,
míg a maginfláció 25,4 százalék volt.
Az Allianz szerint ez annak tudható be, hogy 2021 szeptemberében támogatásokat fizetett a kormány, és a bérnövekedés is 16 százalék volt.
Az elemzésben azt írják, az infláció a leggyorsabban Csehországban csökken, 2023 végére 5 százalék lehet, ezt követi Románia, ahol a pénzromlás mértéke év végére 6,5 százalékra állhat be. Lengyelországban pedig ennél sokkal lassabban csökkenhet az infláció: decemberre elérheti a 7,5 százalékot. Magyarországon viszont 9 százalék körül alakulhat a pénzromlás csökkenésének mértéke. A pénzintézet becslése szerint ha nem érik újabb sokkhatások a gazdaságot, akkor a dezinfláció 2024-ben is folytatódhat. Azonban hangsúlyozták, hogy az infláció 2024 végére csak Csehországban esik vissza a központi bank céltartományába.
A régiós országok központi bankjai közül a Cseh Nemzeti Bank (CNB) volt az első, amely befejezte a szigorítási ciklusát júniusban, majd ezt szeptemberben a Lengyel Nemzeti Bank (NBP) és októberben a magyar jegybank (MNB) is meglépte. A Román Nemzeti Bank viszont 2023 januárjáig folytatta a kamatemeléseket, majd februárban leálltak. Az elemzők egyelőre nem tudják biztosan, mikor kezdődhet meg a kamatcsökkentés, mivel a bankok elég visszafogottan kommunikálnak erről.
Az Allianz a GDP-adatok terén sem vár erős javulást a régiótól. Úgy vélik, hogy a növekedést a külső kereslet gyengülése és az üzleti bizalom romló hatása fékezi, ennek ellenére minden vizsgált országban bővülésre számítanak. Magyarországon és Lengyelországon azonban 0,7 százalék körüli növekedés várható.
(Borítókép: Tőkehús és húskészítmények kínálata a Hunyadi téri vásárcsarnokban 2022. december 28-án. Fotó: Róka László / MTI)