Hétfőn a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) arról számolt be, hogy annak ellenére, hogy tél van, február 10-én, pénteken megdőlt az eddigi napenergia-termelési csúcs Magyarországon.
A hideg és a tél ellenére, február 10-én pénteken megdőlt az eddigi napenergia-termelési csúcs Magyarországon, a déli órákban 1953 megawatt (MW) értékkel.
Ez 94 MW-tal volt magasabb, mint a korábbi országos rekord, amit tavaly július 13-án regisztrált a MAVIR.
A magyar villamosenergia-ipari vállalat LinkedIn-posztjában hozzáteszi: további érdekesség, hogy akkor 24 Celsius-fokos volt a napi átlaghőmérséklet, most az új csúcs idején mínusz 2,4 Celsius-fok.
Az új csúcs napján, vagyis február 10-én az ország villamosenergia-fogyasztásának mintegy 37 százalékát adták az időjárásfüggő megújuló források, összesen 2072 MW-ot, aminek a zömét a napelemes termelés tette ki.
Ez a részarány 0,3 százalékkal meghaladta a paksi atomerőmű termelését, ami 2053 MW volt.
További érdekesség, hogy ebben az időben ezzel együtt mintegy 240 MW-nyi áramot még exportáltunk is.
Ugyanakkor a trend nem meglepő, és ahogy arról már korábban többször is beszámoltunk, az energiaválság kirobbanása óta gyakorlatilag forr a napelempiac. Legutóbb a kormányzat részéről Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium (EM) energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára nyilatkozott, hogy fokozatosan megszűnhet a betáplálási moratórium a fejlesztések ütemében, ugyanakkor vizsgálni szükséges, hol indokolt a beruházás.
A politikus ezzel nem számolt be újdonságról.
Megerősítette azt, amit Lantos Csaba energiaügyi miniszter az Indexnek korábban is nyilatkozott: „finomhangolás, átalakítás várható”. A kormány korábbi döntésével 2022. október 31-étől megszüntette a visszatáplálás lehetőségét, de a szaldóelszámolásnak nem vetett véget.
A visszatáplálás ideiglenes megszüntetése a szaldóelszámolásra is hatással volt, ugyanakkor fontos különbség van a két elszámolási mód között: a szaldóelszámolás szerint amennyit betápláltunk a rendszerbe, annyit ki is vehetünk a hálózatból. Ezt a kérdéskört ebben a cikkünkben vizsgáltuk részletesen.
(Borítókép: Sóki Tamás / MTI)