Folytatódott a bértárgyalás a győri Audinál, a szakszervezet követeléseinek áttekintése után első ajánlatával a munkáltatói oldal is terítette a lapjait. Mindössze ötszázalékos emelés áll szemben a kért 23 százalékkal, egyelőre tehát nagyon távol vannak egymástól az álláspontok, de van még idő közös nevezőre jutni, hiszen az érvényben lévő megállapodás március 31-ig rögzíti a foglalkoztatás feltételeit. A Rába-parti üzem az ország ötödik legnagyobb munkaadója, csaknem 12 ezer dolgozó jövője a tét.
Kedden ismét asztalhoz ült a győri Audinál a munkáltatói és a munkavállalói oldalt képviselő bértárgyalódelegáció. Előzetesen gyors megállapodásra nem sok esély kínálkozott, igaz, egyelőre nem is hajtja a feleket a tatár: a március 31-ig érvényes megállapodás ad időt és teret az egyezkedéseknek.
Mindkét oldal motivációja érthető:
Egy feszültséggel teli, zajos bértárgyalás azonban többet árt a cégnek, mint amennyit a munkavállalóknak hoz, ezt jól tudják az Audi Hungaria Zrt.-nél is.
Ha ugyanis elmérgesedik a viszony, az árt a márka reputációjának, a szakszervezettel folytatott kommunikáció minősége pedig a vállalati kultúráról árul el sokat, arról, hogy mennyire becsüli meg a versenyszféra egyik legnagyobb hazai szereplője a neki dolgozókat.
Nem csoda, hogy reflektorfényben van a győri bértárgyalás, hiszen a csaknem 12 ezer főt foglalkoztató Audi az ötödik legnagyobb munkáltató Magyarországon, ennél többen a legutóbbi létszámadatok szerint csak
Az AHFSZ február 2-án ismertette bérköveteléseit, amelynek sarokkövei a következők voltak:
A szakszervezet az inflációs helyzet idén júliusban és jövő januárban szükséges felülvizsgálatán, s az annak tükrében fizetendő kompenzáción túl kitért a lojalitási bónusz kollektív szerződésben történő rögzítésére és reálértéken tartására, valamint mások mellett a jubileumi bónusz kérdésére is. E szerint 10 év után 150 ezer, 15 év után 225 ezer, 20 év után 300 ezer forint járna.
A kecskeméti Mercedes-gyárnál a 2023-as évre vonatkozó bérmegállapodás többek között magában foglalja a többlépcsős, 17+7 százalékos béremelést, valamint az inflációkövető külön kifizetéseket is. Ráadásul, ahogy arról az Index beszámolt, a stuttgarti központú konszern történetében először fizetnek Németországon kívüli gyár dolgozóinak nyereségbónuszt: a bruttó 870 ezer forintos összeg egyszeri kifizetés formájában április elején, a márciusi bérrel együtt kerül a kecskeméti munkavállalók számlájára.
A folytatásra öt napot kellett várni, aztán az AHFSZ már arról adott hírt, hogy a tárgyalás újabb fordulójában a szakszervezet gazdasági szakértője a bérkövetelést alátámasztó érveket mutatta be, míg a másik oldal a saját számításai alapján a bérkövetelés munkáltatóra gyakorolt várható hatását. Abban az Audi-gyár képviselete is egyetértett, hogy az elmúlt három év során folyamatosan csökkent a béremelések reálértéke, a munkáltató azonban ekkor még nem tette meg a maga ajánlatát.
Közben Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter is fogadta az Audi Hungaria Zrt. vezetőit, Alfons Dintner igazgatósági elnököt, Patrick Heinecke pénzügyekért felelős igazgatósági tagot és Lőre Péter vállalati kommunikációért és kormánykapcsolatokért felelős igazgatót.
A felek áttekintették a gazdaság, valamint a járműipar helyzetét, a rövid és hosszú távon jelentkező kihívásokat.
A találkozón Nagy Márton hangsúlyozta az autóipar és az akkumulátorgyártás jelentőségét, valamint megerősítette, hogy az Audi meghatározó szereplője a gazdaságnak, 12 ezer családnak biztosít megélhetést, árbevétele pedig megközelíti a 8 milliárd eurót. A tárcavezető kiemelte a német–magyar gazdasági kapcsolatok jelentőségét, különös tekintettel arra, hogy Németország Magyarország legmeghatározóbb működőtőke- (FDI) befektetője és kereskedelmi partnere.
Nagy Márton szerint bizakodásra ad okot, hogy az Audi Hungaria az elmúlt évben rekordteljesítményt nyújtott, a magyar gazdaság pedig a háború és szankciók sújtotta helyzetben is dinamikusan tudott növekedni. A recesszió kivédéséhez azonban új beruházásokra, további FDI-bevonzásra, az export növelésére van szükség. A miniszter és az Audi-vezérkar egyetértett abban, hogy tovább kell mélyíteni a gazdasági együttműködést, ösztönözve az innovációt és a fejlesztéseket.
Visszatérve a bértárgyalásra, legutóbb, múlt csütörtökön a szakszervezeti követelésben található elemek további szakmai értékelését folytatták. Téma volt a jubileumi bónusz rendszere, az 50 és 55 év feletti munkavállalók hét nap saját rendelkezésű szabadságnapok kettő, illetve három nappal történő emelése, a teamgyűlések szükségessége és az elszámolási időszakban keletkezett úgynevezett negatív órák kezelése a munkaviszony megszűnése esetén.
A maga béremelési ajánlatát azonban e hét keddre ígérte az Audi Hungaria, és ennek megfelelően is folytatódtak az egyeztetések a Rába partján. A szakszervezet tájékoztatása szerint a munkáltató béremelési javaslata a következő időszakra a következő:
„A vállalat a nemzetközi és a hazai autóipar jelenlegi helyzetére, valamint a rendkívül dinamikusan változó gazdasági környezetre tekintettel egyéves bérmegállapodást javasol 2023. április 1. és 2024. március 31-i időszakra vonatkozóan.
Az infláció mértékét a vállalat az MNB aktuális, 2023-as évre vonatkozó inflációs prognózisának minimuma alapján 15 százalékon rögzíti.
A munkáltató számára fontos az infláció 2023-as évi hatásainak követése munkatársaink javadalmazásában. A gazdaságot jelenleg rendkívül változékony környezeti tényezők (mint például a háborús helyzet és annak következményei) jellemzik. Ugyanakkor az MNB várakozásai szerint az infláció az év során csökkeni fog. Erre a rendkívüli és nehezen tervezhető helyzetre alapozva a munkáltató a 2023-as évi inflációt az eddig megszokottól eltérő módon, két elemmel kívánja figyelembe venni:
Az utóbbi kifizetés alapja a 2023. március 31-i alapbér és mozgóbér összege. A külön kifizetés havonta egyenlő részletekben történik (a 13. rész a 13. havi fizetéssel egyidejűleg)."
Ugyanakkor az Audi Hungaria a béren kívüli juttatás összegét 15 százalékkal 460 ezer forintra emelné 2024-re.
Emellett a lojalitási bónuszra kidolgozott és a bértárgyaláson bemutatott rendszer immár 5-től 30 évig szól, melynek havi összege 6 ezer és 43,5 ezer forint között szóródik.
Ezzel együtt az előzetesen várhatónál is nagyobb tehát a különbség a munkáltatói béremelési ajánlat és a szakszervezeti követelés között. Borítékolható, hogy jó néhány fordulónak el kell még telnie az egyezségig.
Nőtt az Audi Hungaria Zrt. termelési eredménye 2022-ben, több mint 1, 67 millió motort és bő 171 ezer autót gyártottak a győri üzemben. Az utóbbi épp csak meghaladta a 2021-es kibocsátást, miközben csaknem 57 ezerrel több motor készült. Elektromos motorokból 108 ezret gyártottak, 11 ezerrel többet, mint egy évvel korábban. Az elektromos hajtáslánccal rendelkező Q3 és Q3 Sportback modellek közül 21 466 plug-in-hibrid modell és 25 181 mild hibrid készült tavaly a győri vállalatnál. Alfons Dintner, az Audi Hungaria igazgatóságának elnöke úgy értékelt, hogy a kihívások ellenére sikeresen zárták az előző évet. Hozzátette: az idei fejlesztések a digitalizáció, az elektromobilitás és a fenntarthatóság területét érintik, emellett tovább fejlesztik üzleti modelljüket, főként a kompetenciaalapú szolgáltatások területén.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)