Napirenden van egy új építészeti törvényjavaslat, amiből kiderült, hogy Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítaná fel a kormány. Az exportra szánt építőanyagokat egy megszabott árszinten vásárolná fel a kormány – tudta meg a hvg.hu.
A hvg.hu információi szerint az új szabályozás három, már hatályban lévő törvényt olvasztana egybe: az épített környezet alakításáról, a településkép védelméről és a kulturális örökség védelméről szólót.
Arra is figyelmeztettek, hogy a jelenlegi szabályozás szerintük uniós alapelveket sért és alaptörvénybe is ütközik.
A tervezet céljai között szerepel „a polgári jó ízlés elősegítése és az életminőség javítása”, emellett elősegítené a települési zöldterületek megóvását, illetve a tájépítészet szerepének erősítését. Illetve olyan szabályozást kíván elérni, amely „a magyar építésgazdaság fejlődését szolgálja és a magyar építőanyagok felhasználásának elsőbbségét teremti meg”.
A törvényjavaslat szerint regisztrációs kötelezettség jöhet „az építőanyag behozatal és kivitel vonatkozásában, az export vonatkozásában az állam vételi és elővásárlási jogának meghatározása mellett”. Ha egy vállalat exportálni vagy importálni szeretne valamilyen cikket, akkor regisztrálnia kell a kivitelt és behozatalt megelőzően 30 nappal, ennek elmulasztása szankciókkal járna „a hatóságok erőteljes fellépése mellett”.
Ez a kötelezettség borítékolhatóan magával vonná a termelés akadozását is, hiszen teljes bizonytalanság alakulna ki, hogy az exportra szánt termékek valóban eljutnak-e oda, ahova a gyártó és a megrendelő szeretné – a HVG szerint.
Fontos eleme a leendő szabályozásnak, hogy export csak olyan építési termékeknél lehetséges, amelyek esetében nincs importkitettsége az országnak.
Ha az építőanyagok kivitele „jelentős mértékben akadályozza, vagy ellehetetleníti a kritikus infrastruktúrák létesítését, működését, fenntartását, fejlesztését”, akkor az építésgazdaságért felelős miniszter – jelenleg Lázár János – legfeljebb egyéves exporttilalmat rendelhet el az adott termékekre.
Az államot pedig megilleti a kivitel előtt az elővételi és elővásárlási jog.
A lap ezen a ponton felhívta a figyelmet, a február 21-én életbe léptetett, a „gazdaság újraindítása érdekében fizetendő” kiegészítő bányajáradékról szóló rendelet módosítására. Ami lehetővé teszi, hogy a 3 milliárd forint fölötti forgalmú, Magyarországon égetett agyag és kerámia építőanyagokat gyártó cégek számára az export csak bizonyos árszint alatt lehetséges, tehát nem éri meg számukra külföldön eladni, míg a hazai eladásokra ez nem vonatkozik.
Az állam a piaci ár alatt felvásárolt építőanyagok értékesítésére állami tulajdonú Nemzeti Építőanyag Kereskedéseket állítana fel „a magyarországi építőanyag-ellátás biztosítása érdekében”. A kereskedések az egész ország területét lefednék, együttesen pedig Nemzeti Építőanyag-kereskedelmi Hálózatnak hívnák azokat.
„A tervezet szerint a magánszemélyek, egy másik verzió szerint a babaváró támogatást és CSOK-ot felvett családok, valamint az épületenergetikai korszerűsítési beruházásokat elvégző magánszemélyek és a hátrányos helyzetűek áfa-mentesen juthatnának hozzá a trikolór pántlikával átkötött építőanyagokhoz” – írta a lap.
Az is kiderült, az épületek energiahatékonyságának növelése érdekében a magyar építőanyag-gyártókat adókedvezményben részesítené a kormány, a magánszemélyek önerőből történő épületenergetikai beruházásait pedig áfa-visszatérítéssel támogatná.
(Borítókép: Construction Photography / Avalon / Getty Images)