Szomorú évforduló köszöntött Európára. Pénteken volt egy éve, hogy kitört az orosz–ukrán háború, amely jelentősen megszaggatta az öreg kontinens országait, köztük Magyarországot is. Az Index makrogazdasági szakértőkkel járta körül, hogyan nézne ki Magyarország a háború sebei nélkül, mikor gyógyulhatnak be a gazdasági hegek, és hogyan írta át a számításokat az elmúlt év.
A Makronóm Intézet becslése szerint a januári 25,7 százalékos infláció mintegy fele közvetlenül a háborús események eredménye: ide sorolható az energiaárak elszállása, a folyó fizetési mérleg egyenlegromlása miatti forintgyengülés, valamint a szállítási nehézségek és az ellátási láncok szakadozása miatti drágulás.
Egyébként a háború nélkül is lennének olyan problémák, amelyekkel szembe kellene néznie a magyar gazdaságnak, hiszen az energiaárak növekedése már 2021 második felében megkezdődött, és az infláció is viszonylag magas volt, tavaly februárban 8,3 százalékon állt – világított rá Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője hozzátette, csak az energiaszámla önmagában 10 milliárd euróval, azaz 4000 milliárd forinttal rontotta a hazai szereplők (állam, vállalatok, háztartások) jövedelmét. Az elszálló infláció miatt az év végére már csökkentek a reálbérek, az elszálló energiaköltségek pedig számos vállalkozás, intézmény helyzetét rontotta, ami egyes esetekben átmeneti, vagy ritkábban végleges leállásra kényszerítette a működésüket.
Kutasi Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője rávilágított, hogy bár elsősorban az inflációt emlegetik az elemzők a háború hatásaként, sokkal mélyebb és hosszabb távú sokkhatás annak mögöttes folyamata.
A háború és a reakcióként meghozott szankciók megszakítottak, leromboltak nemzetközi szállítási útvonalakat és beszállítói láncokat.
Az áru- és erőforrásban fennálló zavarok, amelyek az infláció egy részét okozzák, csak a felszín. Sokkal hosszabb távú kihívás lesz új piacok és beszállítók keresése, az ellátás folyamatosságának helyreállítása.
A legkomolyabb stratégiai veszteségnek a szakértő azt tartja, hogy a háború felszámolta az Ukrajnán keresztül Magyarországra (is) beérkező eurázsiai szállítási útvonalat, a Kína által kezdeményezett OBOR (egy út, egy övezet) egyik fővonalát. Ráadásul a háború okozta globális polarizáció mentén az Egyesült Államok egyre nyilvánvalóbban le akarja választani nemcsak Oroszországot, hanem Kínát is az európai gazdaságról. Mindeközben az alternatív balkáni útvonalat is egyre inkább veszélyeztetik a Nyugat-Balkánon éleződő konfliktusok.
A régiónk érintettsége (talán idesorolva Németországot is) közös: a földrajzi közelség miatt szorosabbak a kapcsolataink Ukrajnával és Oroszországgal, valamint erősen függ gazdaságaink működése az orosz energiahordozóktól, nem reális az egyik percről a másikra való teljes leválás – állapította meg Regős Gábor.
Az elemző szerint ha az inflációt nézzük, akkor itt egyértelműen rosszabbul állunk a régiós versenytársaknál, ám ebben nem csak a háború szerepe jelenik meg:
hazánkat jobban érintette például az aszály, valamint a forint gyengülése is erőteljesebb volt – legnagyobb részben az uniós források csúszása miatt.
A GDP-t tekintve nagyon vegyes kép rajzolódik ki. A visegrádi országok közül a lengyel gazdaság növekedése meghaladta a magyart és 5,2 százalékot tett ki 2022-ben, míg a szlovák és a cseh a magyarnál alacsonyabban alakult, rendre 1,7 és 2,5 százalékot ért el. Ugyanakkor a helyzet nem olyan egyszerű, hogy arra a következtetésre ugorjunk, a lengyel gazdaság jól jött ki a háború hatásaiból, hiszen ha csak a negyedik negyedév adatait nézzük, akkor itt volt negyedéves alapon a legjelentősebb visszaesés, 2,4 százalék – ismertette Regős.
Suppan Gergely szerint azért üthette meg hazánkat erőteljesebben a háború, mert az energiafüggőségünk is magasabb a régióban több országnál is. „Magyarországon már évtizedekkel ezelőtt átálltunk a szénről és a tűzifáról a jóval korszerűbb és jóval kevésbé környezetszennyező, valamint egészségkárosító földgázra, ami most a hátrányunkat okozta” – emelte ki a Magyar Bankholding vezető elemzője.
Az infláció tekintetében, úgy tűnik, hogy a magyar élelmiszeripar nem volt felkészülve arra, hogy az importhiányt helyettesíteni tudja termelékenységgel és gyors reagálással a környező országokhoz képest. Részben ennek köszönhető, hogy mind iparági, mind regionális szempontból kiugróan magas az élelmiszerár-emelkedés, januárban több mint 44 százalék egy év alatt – erre már Kutasi Gábor mutatott rá.
A válságkezelésben a magyar mód talán abban egyedi, hogy a háztartások számára az olcsó energiaárakat legalább az átlagfogyasztásig fenntartja. Ez hozzájárul a takarékoskodáshoz és a lehetőségekhez mérten mérsékli a háztartások terheit.
A világpiaci árak rászabadítása a háztartásokra egyrészt azzal járna, hogy sok háztartás nem tudná a számláit kifizetni, másrészt pedig még jelentősebben vissza kellene fognia más termékek és szolgáltatások vásárlását – fogalmazott Regős Gábor.
Az elemző elmondta, hogy ez a beavatkozás az államnak ugyanakkor nincs ingyen, becslésük szerint tavaly mintegy 2250 milliárd forintot emésztett fel.
Kutasi Gábor szerint a magyar válságkezelés egyedi volt, azon belül is az élelmiszer-ársapkák bevezetése és bővítése. Mivel ezek rövidtávú megoldások, a háború elhúzódásával és az infláció növekedésével ezek az intézkedések, úgy tűnik, hogy torzulásokat okoznak az élelmiszerellátásban. Más országokban inkább jövedelemtámogatásokat és adócsökkentéseket alkalmaztak eddig jellemzően – ismertette Kutasi.
A gazdasági teljesítményt tekintve a magyar gazdaság tavaly impozáns, 4,6 százalékos bővülést ért el, ugyanakkor ez a szám bőven meghaladhatta volna akár a 6 százalékot is, hiszen az utolsó két negyedévben negyedéves alapon már csökkent a gazdaság teljesítménye – állapította meg Regős Gábor.
Suppan Gergely szerint nehezen számszerűsíthető, de a GDP-ből 2022 egészében akár 1 százalékpontot, a negyedik negyedévben nem kizárt, hogy legalább 2 százalékpontot elvett. Kiemelte, hogy a rendkívül súlyos aszály is hozzájárult a gazdaság lefékeződéséhez, a második félévben kialakult technikai recesszióhoz, ami csak a harmadik negyedévben 1,8 százalékponttal rontotta a növekedést.
Az idei évet tekintve is csak egy szerény növekedéssel számolhatunk. A Makronóm Intézet becslése szerint az idei GDP 3674 milliárd forinttal lenne több, ha nem lenne háború. Természetesen érdemes megemlíteni az állami beruházások elhalasztását is, hiszen ezeknek nemcsak a GDP-t tekintve van értékük, hanem az életkörülmények jobbá tételében is – világított rá Regős Gábor.
Az elemző pozitívan szemléli a hazai gazdaság kilátásait, szerinte el tudjuk kerülni a recessziót, sőt, a magyar gazdaság egy minimális növekedésre is képes lehet, míg jövőre már visszatérhetünk egy magasabb növekedési tartományba.
Regős lehetőségként említette az energetikai áremelkedés által ránk kényszerített modernizációt, amelynek része az alacsonyabb fogyasztás, illetve például áram esetében a magasabb termelés. További lehetőség a tőkevonzás: napjainkban számtalan vállalat helyezi át termelését más országba, amelynek Magyarország a nyertese lehet – különösen, ha sikerül magas hozzáadott értékű munkahelyeket hazánkba vonzani – vélekedett.
Suppan Gergely is pozitívan nyilatkozott a kilátásokról, szerinte a jelenlegi – a tavalyihoz képest számottevően visszaeső – viszonylag alacsonyabb energiaárak, a vártnál ellenállóbbnak bizonyuló ágazatok, a vártnál kedvezőbb európai kilátások, az ellátási láncok helyreállása, valamint a zérócovid politika után úrjanyíló kínai gazdaság hatására
a növekedési fordulat akár hamarabb is bekövetkezhet, így a gazdaság lassulása is enyhébb lehet a jelenlegi várakozásokhoz képest.
Az elemző kérdésesnek tartja, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat a gazdaság a fűtési szezont követő újranyitások hatására. A második felévben a csökkenő infláció következtében várhatóan ismét emelkedő reálbérek, az év végétől pedig a várhatóan csökkenő kamatok miatt újra élénkülő beruházások, valamint a létrejövő új ipari kapacitások is támogathatják a növekedést. A növekedést az is támogathatja, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, így a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet – állapította meg Suppan.
A magyar gazdaság technikai recesszióban van (lassul a növekedés), amihez magas infláció társul. Erre rakódik Európa energiaellátási problémája, és az USA protekcionizmusa, valamint Kína folytatódó Covid-recessziós kockázata. Így összeségében a stagfláció veszélye komoly veszélyt jelent 2023-ban, azaz a magas infláció melletti gazdasági helyben járás – mondta Kutasi Gábor.
Szerinte a gazdaságpolitikának lehetősége lesz átgondolni, hogy továbbra is a nem hatékony régi energiarendszerek költségét finanszírozza a rezsivédelmi alapon keresztül vagy esetleg az energiahatékony beruházások felé irányítja ezeket a forrásokat. A háború generálta fegyverigény kifejezetten kedvező konjunkturális folyamatokat indíthat be a magyar gazdaságban, ami már 2022-ben beindult a magyar fegyveripar fejlesztésével – állapította meg az egyetemi vezető.
(Borítókép: Lerombolt híd Irpinyben 2022. április 1-jén. Fotó: Ronaldo Schemidt / AFP)