A vásárlási kedv visszaszorulásának hatására a beruházók attól tartanak, hogy a nyakukon maradnak a lakások, ez mégsem vonja magával az új építésű ingatlanok árának csökkenését – közölte az Indexszel az Otthon Centrum. A KSH adatai szerint bár nőtt a főváros vonzerejének és az adókedvezményeknek köszönhetően kiadott lakásépítési engedélyek száma 2022-ben, azonban semmi sem garantálja megépülésüket.
Tavaly 20 540 új lakás épült, 3,2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 35 002 volt, 17 százalékkal több, mint 2021-ben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból (KSH).
Budapesten 6610 lakást vettek használatba, 6,1 százalékkal kevesebbet, mint 2021-ben. Az új lakások száma a megyei jogú városokban enyhén nőtt (11 százalék), a többi városban csökkent (mínusz 3,9 százalék), a községekben pedig közel negyedével nőtt (24 százalék) az előző évhez képest.
A tavalyi utolsó negyedévben Magyarországon 4,6 százalékkal kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban, míg 2022-ben összességében 3,5 százalékkal emelkedett az épített lakások száma a háború és az energiaválság okozta nehézségek ellenére is. Az így épült több mint 20 ezer lakás 2011 óta a harmadik legmagasabb adat.
Új lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések, használatba vett és megszűnt lakások | ||||||||||||
Területi egység | Kiadott új lakásépítési engedélyek száma (bejelentések) | Használatba vett lakások száma | Megszűnt lakások száma | |||||||||
2021 | 2022 | ebből: egyszerű bejelentések | 2022. év a 2021. év %-ában | 2021 | 2022 | 2022. év a 2021. év %-ában | 2021 | 2022 | ||||
Budapest | 5 491 | 13399 | 1478 | 244,0 | 7038 | 6610 | 93,9 | 209 | 154 | |||
Megyei jogú városok | 5878 | 5546 | 2836 | 94,4 | 4196 | 4651 | 110,8 | 379 | 357 | |||
Többi város | 10122 | 8518 | 5476 | 84,2 | 5243 | 5040 | 96,1 | 833 | 737 | |||
Községek | 8450 | 7539 | 6400 | 89,2 | 3421 | 4239 | 123,9 | 550 | 483 | |||
Összesen | 29941 | 35002 | 16190 | 116,9 | 19898 | 20540 | 103,2 | 1971 | 1731 |
Forrás: KSH
Az építési engedélyek száma jóval hektikusabban alakult, mint a lakásépítéseké. Egy családi ház felépítése általában 1-2 évet vesz igénybe a szándéktól a megvalósításig. A társasházi projektek azonban több időt, általában 3-4 évet vesznek igénybe, a nagyobb, több száz lakásos projekteknél még hosszabb időre van szükség.
Egy építési engedélyből jellemzően 2-3 vagy több év múlva lesz megépített lakás, de egyáltalán nem biztos, hogy az engedélyt kapott ház el is készül. A statisztikában szereplő átadott lakások engedélyei évekkel ezelőtt keletkeztek – mondták az Indexnek az Otthon Centrum (OC) szakértői.
Az engedélyek számában látható felfutás nem új keletű, kedvező feltételek esetén általában növekszik a lakásépítési kedv.
Ezúttal leginkább a kormány által biztosított adókedvezmény indukálja az új építésekre való engedélyeztetést.
Ennek oka, hogy a jogszabályban határidőhöz kötik az engedély megszerzését, ezért aki teheti, igyekszik legalább a lehetőséget fenntartani (és engedélyt szerezni) a projektjére még akkor is, ha nem kezdi meg azonnal a beruházást – mutatott rá az ingatlaniroda.
De vajon miért koncentrálódnak az építési engedélyek ennyire a fővárosra? A budapesti lakásépítések legnagyobb súlyát a vállalkozói beruházások adják, míg vidéken – a régióközpontokat és megyeszékhelyeket leszámítva – jóval kisebb arányban épülnek társasházak, a családi ház a meghatározó típus.
A falusi csok hatott az egyéni építtetői aktivitásra, valamint az agglomerációkba költözés felerősödése, amit a pandémia nyomán már megfigyelhettünk.
A családtámogatások összege az elmúlt években nem változott, miközben a lakásszektorban már évek óta magas az infláció – évről évre akár két számjegyű volt az árnövekedés. A vidéki lakásárak – az új lakások ára is – jellemzően a fővárosi árszint alatt maradtak, ezért a támogatásoknak jóval nagyobb a vásárlóértéke vidéken – ez is közrejátszhat a számok alakulásában
– emelte ki az iroda.
Bár a kiadott engedélyek száma nagyobb mértékben nőtt az új lakások számánál, nem várható, hogy a piaci keresletet meghaladó számú új lakás épüljön. „Várhatóan a most megszerzett építési engedélyek egy része nem épül meg a következő évek során, hogy milyen mértékben, az függ a gazdasági helyzet alakulásától” – mutat rá az ingatlaniroda.
Az engedélyezett és épített lakások száma sem kiugró, a kétezres évek elejéhez képest, amikor 35-40 ezer lakás épült egy év alatt. Ugyanakkor a szakemberek véleménye az, hogy továbbra is kevés lakás épül az országban és azok is koncentráltan a nagyvárosokban.
A vásárlási kedv egzisztenciális okokból történő visszaesésének hatására a beruházók tartanak attól, hogy a „nyakukon maradnak” a lakások, ezért csökken az újonnan indított projektek száma és az épített lakásszám is: 2022 negyedik negyedévében a fővárosban 33 projekt értékesítése indult el, az egy évvel korábbi 46-hoz képest, ami 1300 lakást jelentett 2022 negyedik negyedévében az előző év azonos időszaki 2500 lakáshoz képest.
Aki ebből kiindulva árcsökkenésre számít, nagyot téved. A kivitelezési költségek – az építőanyagok és a munkabérek – növekedése miatt ugyanis nem tudott érdemben csökkenni az új lakások ára, sőt az átlagos négyzetméterár több mint negyedével nőtt egy év alatt
– közölte az OC.
A területi különbségeket érzékelteti, hogy az építendő lakások száma a fővároson kívül kizárólag egy régióban, Nyugat-Dunántúlon emelkedett, az előző évhez képest 14 százalékkal. Az Otthon Centrum adatbázisa szerint a legtöbb lakás a főváros XIII. kerületében épült tavaly, közel négyezer, melyet a XI. kerület nagyjából feleennyi lakással követ, míg a IX. kerület kicsit lemaradva a harmadik. A megyei jogú városok közül Nyíregyházán a XIII. kerülethez képest negyedannyi lakás épült, a dobogós Debrecen és Székesfehérvár ettől 30-40 százalékkal elmaradva a második és harmadik a sorrendben.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)