Az orosz–ukrán háború közvetlen hatása és a kormányzati intézkedések összesen 246 milliárd forintot hasítottak ki az OTP profitjából, így a közel 600 milliárdos profit helyett 347 milliárd forintot tudott elkönyvelni a tavalyi évben – ismertette Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese.
A bankcsoport konszolidált adózás utáni eredménye 24 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A 245 milliárd forintnyi egyedi negatív korrekciós tétel közül 138 milliárd forint a magyar kormány intézkedéseivel összefüggésben merült fel – közölte Bencsik László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese a csoport tavalyi üzleti eredményeit bemutató sajtóbeszélgetésen.
Összességében csökkent a csoport eredménye, 24 százalékkal. A magyarországival ellentétben a csoport külföldi bankjai viszont jól teljesítettek. Részben ellenhatást jelentett a külföldi bankok jó teljesítménye, ami ellensúlyozta a kormányzati intézkedések miatt csökkenő hazai eredményt – világított rá Bencsik László.
2022 kihívásokkal teli év volt az OTP Csoport számára, ebből is kiemelkedik az orosz–ukrán háború. Közvetlenül a háború jelentős terheket rótt a bankcsoportra, ez megjelent abban, hogy csökkent az orosz és ukrán bank eredménye, nagyságrendileg 50 milliárd forinttal – ismertette Bencsik László.
Emellett jelent meg több olyan kormányzati intézkedés, ami a háborús veszteséget több mint megduplázta – 138 milliárd forintot haraptak ki a magyar bank profitjából.
Előadásában a banki vezető tételesen ketté szedte, hogy mekkora veszteségeket okozott a háború és a kormányzati intézkedések.
Az orosz–ukrán háború közvetlen hatása:
A magyar kormányzati intézkedésekkel összefüggő tételek:
Extra veszteségeket láttunk, nem extraprofitot, persze más bankoknál vagy más iparágakban előfordulhatott, de az OTP-nél veszteség keletkezett
– mondta.
A törlesztési moratóriumnak is adózás utáni hatása volt. A Sberbank szanálása is negatívan érintette a csoportot, de ez a legkisebb tétel – tette hozzá.
Ismertette, hogy tavaly 15 százalékkal nőtt a hitelállomány Magyarországon a bankot sújtó számos extra teher ellenére. A magyar vállalatoknak nyújtott hitelekben is növekedést tudott elérni a bankcsoport. A Széchenyi Kártya Program keretében szerződött összeg 32 százalékát az OTP adta a hitelpiacon. A Zöld Otthon Programban is jelentős részt vállaltak, 59 százalékos piaci részesedéssel.
Az orosz bank profitja 2022-ben 57 százalékkal esett vissza rubelben számítva. Az új stratégiával összhangban tudatosan leépítésre került a vállalati hitelállomány és a csoportközi finanszírozás – árulta el Bencsik László.
Az OTP csoport Oroszországban lévő saját tőkéje 60 milliárd rubel. Elmondta, hogy Magyarország a barátságtalan országok listájára került, ezzel romlottak az üzleti perspektívák is, ezért próbálják az ott lévő tőkét hazahozni.
Ukrajnában folyamatosan biztosították a szolgáltatásokat, ugyanakkor pénzügyileg veszteséges volt a tavalyi év Ukrajnában.
A veszteség mértéke jelentős, de ahhoz képest alacsony, hogy mekkora a probléma. Ukrajnában is sok szabad tőkénk van, de nem akarjuk visszahozni, mert hiszünk az ország jövőjében, és a háború után gyors fejlődésre számítunk
– fűzte hozzá Bencsik.
A többi külföldi országban lévő bankjaikat tartja a napos oldalnak. Az elmúlt 20 évben a diverzifikálás, azaz a több lábon állás stratégiáját követték. Teljesen azonban a jól teljesítő külföldi bankok sem tudták ellensúlyozni a kormány által rájuk rótt terheket – hangsúlyozta a banki vezető.
A külföldi bankok nagyon stabilak, jó befektetésnek tartja. Úgy gondolja, hogy az idei évben is hozzájárulnak a jövedelmezőséghez.
Minden irányba nyit az OTP, de az elsődleges fókusza a kelet-közép európai-országok, mert ezt a régiót ismerjük nagyon jól, és itt már kiépült a brand, és vannak szinergiák. Ahol jelen vagyunk, ott akarjuk erősíteni a pozíciónkat
– fedte fel a banki vezető.
Emlékeztetett, hogy korábban megszerezték a szlovén Nova KBM bankot, amellyel piacvezetővé váltak a szlovén piacon, ám az akvizíció hatása még nem jelent meg az idei kimutatásokban.
Az OTP vezérigazgató-helyettese az idei évben gazdasági növekedésre számít, viszont a tavalyinál csekélyebb mértékűre. Szerinte az energiaárak az idei évben nem fognak gondot okozni.
Az inflációban szélsebes csökkenésre számít a bank, 9 százalék alá várják az év végi inflációt.
Bencsik rávilágított, hogy februárban drasztikusan csökkent a havi átárazódás, tehát a gyors inflációcsökkenés beindult Magyarországon.
Bízunk abban, hogy ez azzal fog együtt járni, hogy csökkeni fog a kamatkörnyezet Magyarországon. Ez rendkívül pozitív lenne az OTP jövedelmezősége szempontjából. Az egész gazdaság növekedése felgyorsulhat, emelkedhet a jólét, amely pedig beindítja a hitelfelvételi kedvet
– magyarázta.
Elismerte azonban, hogy nincs könnyű helyzetben a jegybank, és nem is szívesen kommentálja azokat a kritikákat, melyek szerint most túl magasan lenne az alapkamat, ám megjegyezte, hogy kedvező lenne a kamatszint csökkenése.
Azok a terhek, amelyek tavaly is sújtották a szektort, idén is megmaradnak. A tartalékráta emelése vagy a tartalék kamatozásának változtatása veszteséget okoz a banknak – nagyságrendileg 50 milliárd forintnyi veszteséget jelent, ami hosszabb távon a duplájára is nőhet – világított rá Bencsik László.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa február végi ülésén döntést hozott a kötelező tartalék kamatozásának átalakításáról, vagyis arról, hogy áprilistól a tartalékalap 2,5 százaléka után már nem fizet kamatot.
(Borítókép: Róka László / MTI)