Index Vakbarát Hírportál

Matolcsy György nem akárkit hívott ki vitára, egyenesen Orbán Viktort

2023. március 13., hétfő 12:21

Kistigrisek leszünk újra, aranyosak, játékosak, de látszik a fogunk – fogalmazott már évekkel korábban Matolcsy György jegybankelnök, akinek most megpróbáltuk a teljesség igénye nélkül vázolni a nyilatkozatai mentén a karrierjét. Ha folyamatában vizsgáljuk a kijelentéseit, jobban láthatóvá válik, hogyan erősödtek oda a kritikák, hogy azok ma már személyesen Orbán Viktor döntéseit minősítik.

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke múlt szerdán ismét komoly kritikával illette a kormány gazdaságpolitikáját. Ezt nem először tette, és feltehetően nem is utoljára, hiszen „elvi ellentét van a jegybank és a kormány között”. Szerinte egy törés alakult ki az orosz–ukrán háború után. Így elérkezett az ideje annak, hogy összegezzük Matolcsy nyilatkozatait, illetve pályáját az elmúlt több mint két évtized fényében.

Matolcsy György mint miniszter

A regnáló jegybankelnök a fiskális politikából érkezett, 2000-ben az akkor zajló kormányátalakításnál váltotta Chikán Attilát a gazdasági tárca élén. Az első Orbán-kormány bukását követően 2002-től 2010-ig a Privatizációs Kutatóintézet, majd a Növekedési Intézet igazgatója, 2007 és 2010 között pedig a Magyar Gazdaságfejlesztési Intézetet vezette. Orbán Viktor első kétharmados győzelmét követően 2010-től a Nemzetgazdasági Minisztérium élére került, tagadhatatlanul egy nagyon nehéz időszakban vette át a stafétabotot. Később innen érkezett az MNB vezetői székébe 2013. március 4-én.

Orbán Viktor tökéletesen rávilágított a legutóbbi felszólalásában: Matolcsy György sokféle dolgot szokott mondani, és ezen nem kell meglepődni, hiszen egy színes egyéniség. Az emlékezetes pillanatok közül talán a legmaradandóbbat 2012-re időzítette: „az ázsiai származásra büszkének kell lennünk. Gyermekeink fenekén az első hat hétben százból harminc esetben kis piros pont van. Pont, mint a japán gyermekeknek. Ezt nekem japán tudósok mondták.” De egyszer úgy sikerült jellemeznie a magyar gazdaságot, hogy

kistigrisek leszünk újra, aranyosak, játékosak, de látszik a fogunk.

A 2010-es hivatalba lépése előtt úgy jellemezte magát, hogy „a pénzosztó, és nem a kasszakulcs felügyelője”, erre a hitvallásra nem cáfolt rá a hivatali ideje alatt sem – ahogy akkor erről az Index fogalmazott. Számos elemző és kormányzati szereplő is úgy jellemzi, hogy egy elméleti közgazdász, megannyi vízióval. Már a kormányzás kezdetén nagy terveket jelentett be: átváltják forintra a devizahitelesek adósságát, eltörlik a szuperbruttós személyi jövedelemadót. Ugyanakkor sejthető volt, a második Orbán-kormánynak inkább az egyensúlyjavítás és a gazdaságstabilitás a legfontosabb prioritás. „Magyarország választott 2010-ben, és az unortodox gazdaságpolitikát választotta. Ezekért kaptunk hideget-meleget, csipkelődést és rugdosódást” – így beszélt erről az időszakról később a jegybankelnök.

2010-ben gazdasági miniszterként nem tudott (és talán nem is akart) dűlőre jutni a Nemzetközi Valutaalappal, az IMF-fel. A szervezet kifogásolta a bankadót, a „piactorzító” törvényjavaslatokat és a szerkezeti reformok elnagyoltságát. A delegáció 2010-ben a tárgyalásait megszakítva idő előtt távozott Budapestről. Az akkori minisztert a kormányközeli média is hamar támadni kezdte, és nagyon gyorsan elvették tőle az energiaügyeket. Ez utóbbit a mai napig emlegeti: legutóbbi beszédében is felhívta arra a figyelmet, hogy az energetikai reformjavaslatait nem fogadták meg. „A miniszter ekkortól növekedési és munkahelyteremtési álmaiba menekült, és nekiment az egyre kritikusabb Európai Bizottságnak is. Matolcsy második miniszteri megbízatásának legelső évében hivatalosan is az EU egyik legrosszabb pénzügyminisztere lett” – fogalmazott erről akkoriban az Index.

Matolcsy György miniszterként folyamatos kiigazításokra kényszerült. Erről nem tehetett, hiszen örökölt egy katasztrofális gazdasági helyzetet. Jött a Széll Kálmán Terv, aztán 2011 tavaszán a konvergenciaprogram. A tárcavezető az év végén egy újabb, éven belül már a harmadik, 320 milliárdos kiigazítással jelentkezett. A korábbiakkal együtt ekkor már összesen 1400 milliárdos kiigazításnál járt, emiatt 2012-re már mindenhonnan kemény kritikák érték. Bod Péter Ákos közgazdász a leváltását sürgette, Kopits György úgy vélte, Matolcsy elvesztette a hitelességét, Járai Zsigmond volt jegybankelnök pedig arról beszélt, hogy a miniszter eléggé elhasználódott. 

Ugyanakkor nem lehetett mindenért őt okolni, a második miniszteri időszakánál nagyon nehéz helyzetben került vissza a tárca élére: rengeteg volt a lakossági és vállalati devizahitel, a régióban a legnagyobb volt akkoriban az előző kormányoktól örökölt államadósság. Az eurózóna súlyos gazdasági válsága is megnehezítette a dolgát. Lényegében minden elemzés arra a következtetésre jut, hogy annak a szűk három évnek a legnagyobb hibája a kiszámíthatatlan, bizalmatlanságot okozó, befektetőket elriasztó magatartás volt.

Ám a gazdaságot sikerrel stabilizálta, és ez tagadhatatlanul Matolcsy György érdeme.

Így érkezett meg a jegybankelnöki székébe azzal a felkiáltással, hogy a világ nagy jegybankjai is unortodox monetáris politikát alkalmaztak a válság után. Ezért aztán „miért is lenne baj, hogy mi először a gazdaságpolitikában álltunk át az unortodox pályára, és csak utána a jegybanki politikában?” – tette fel a kérdést ő maga.

Matolcsy György mint az MNB vezetője

Ahogy azt korábban említettük, 2013. március 4-én érkezett Matolcsy György a jegybank élére, és ez azért fontos napra pontosan, mert már április 4-én gazdaságtörténeti lépésre szánta el magát: „Ma a monetáris tanács döntött a Növekedési Hitel Programról (NHP)” – jelentette be akkor Matolcsy György első, jegybankelnökként tartott sajtótájékoztatóján. Kiemelte, személyesen a devizahitelezés ellensége, majd közölte, hogy a jegybanknak három célt kell követnie.

  1. Az első az árstabilitás,
  2. ezt követi a pénzügyi stabilitás,
  3. és ha ezek rendben vannak, akkor kell támogatnia a kormányzat gazdaságpolitikáját.

Ezt a kijelentését érdemes figyelembe venni napjainkban is, amikor a jelenlegi nyilatkozatait vizsgáljuk. Ugyanakkor Matolcsy korábban is beszélt az NHP-ról mint vízió, még miniszterként úgy fogalmazott, 2012 végére a családokat már mentesíteni lehet a devizakölcsönök árfolyamkockázataitól, ezután indulhat el „a vállalkozások forinthitellel történő kiszabadítása a devizaadósság csapdájából”. A kkv-k hitelezésén túl a program második pillére a vállalkozások devizahitelének forintosítását célozta meg. A növekedési program utolsó pillére a magyar pénzügyi rendszer sérülékenységének csökkentése volt. 

Az NHP és számos korábbi monetáris intézkedés vizsgálatakor kikerülhetetlen tény, kiemelkedően jól működött együtt Matolcsy György – mint a vízióért felelős vezető – és Nagy Márton, aki ekkoriban az MNB pénzügyi stabilitásért és a hitelezés élénkítéséért felelős ügyvezető igazgatójaként ezt véghez is viszi.

Az ezt követő gazdasági időszak egyértelműen bizonyítja, egy harmonikus kapcsolat volt a Magyar Nemzeti Bank és a kormány között is, tartósan laza a monetáris politikával, egy-két meglepő Matolcsy-nyilatkozat mellett. A Telex a napokban úgy fogalmazott, hogy „2010 és 2019 között a magyar gazdaság jó számokat publikált. Volt persze bőven nehézség is a pénzügyi rendszerben (emlékezhetünk például a devizahitelesek ügyére), de a kamatok apadtak, a GDP nőtt, sokféle állami vagy jegybanki segítség érkezett a kis- és középvállalkozásokhoz, lehetett a jó számokban, a sikerben lubickolni”. Aztán a járvány után valami megváltozott, és hát a „bajban mutatkozik meg, hogy ki jó barát”.

A törvény adja meg a választ

A Magyar Nemzeti Bank a jegybanktörvény alapján végzi a munkáját, amely kimondja, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A jegybanki mandátumok ezen felül kiterjednek a pénzügyi stabilitás fenntartásának és a kormány gazdasági, illetve környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikájának támogatására is, de csak amennyiben azok nem veszélyeztetik a fent említett elsődleges célt – fogalmazott Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a napokban az Indexen. Tehát a jegybanknak elsődlegesen nem az a célja, hogy a kormány gazdaságpolitikáját támogassa – Matolcsy György erre már 2013. április 4-én is felhívta a figyelmet, ahogy azt korábban ismertettük.

A koronavírust követő időszak

Talán érdemes a 2019-es Közgazdász-vándorgyűléssel kezdeni, amikor Varga Mihály pénzügyminiszter felszólalását nagyon éles kritikával illette Matolcsy György. 2019. szeptember 9-én a jegybankelnök úgy reagált, hogy Varga Mihály „három kihegyezett állítással hívta fel magára a figyelmet. Bár ne tette volna. Szerinte vége van az új magyar aranykornak, ennyi volt, hét évig tartott, de most vége van, mint a botnak. Jó hírem van: nincs vége, még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez” – mondta Matolcsy György, majd hozzátette: „Miniszterünk szerint a forint árfolyamának stabilnak kell lennie. Mi lenne a miniszter szerint a stabil árfolyam: 330/320/310 vagy 300 forint/euró, esetleg 240 forint/euró, mint 2008 tavaszán? Ha van a miniszternek árfolyamcélja, akkor az elmúlt években is bizonyára volt: akkor miért nem érte el? Nem akarta, nem tudta, esetleg csak mondta, de nem csinálta?” Ez a nyilatkozat két dolog miatt is fontos:

  1. Hűen tükrözi, hogy Matolcsy György nyilvánosan, akár személyeskedve is kritizálja Varga Mihályt, aki ezt diplomatikusan tűri.
  2. A kormány legmagasabb döntéshozójának a minősítését mindig is kerülte, egészen 2023-ig. 

Aztán, ahogy Matolcsy György kijelentette, 2020 sorsfordító év lett, a koronavírus szinte leállította a világot és a gazdaságokat, de „a hibákat nem szabad megismételni, csak így lehetünk a nyertesek nyertesei Európában”. Kitért arra is, hogy a 2020-as évtized megnyeréséhez már az első három évben tervezni és indítani kell a 2030-ig szükséges reformok legalább 80 százalékát.

Ugyanakkor 2020. március 30-án még úgy vélekedett a Növekedés.hu-n, hogy „az nyer, aki elhiszi, hogy eljött a korlátlan erőforrások (adat, energia, pénz) ideje, és azokat fenntartható, zöld módon használja fel”. Majd hozzátette, a 2020–2026 közötti időszak kulcsszereplői az állami intézmények lesznek. Nagy állami építkezések, megújuló állami vállalatok és központi hitelprogramok gyorsítják majd a digitális és zöldátállást, az ország logisztikai lehetőségeinek kiaknázását, valamint a felsőoktatási rendszer megújítását. Tovább ment, és kifejtette, hogy „a magyar jegybank, az átalakuló bankrendszerrel együttműködve képes lesz fenntartani a gazdaságtörténetileg kivételesen kedvező pénzügyi környezetet, és célzott hitelprogramjaival pénzbőséget teremt az üzleti szektor számára”.

Aztán eltelt öt hónap, dübörgött a koronavírus, és Nagy Márton miniszterelnöki megbízott lett. Ekkor, 2020. augusztus 31-én jött a fordulat, Matolcsy György már elővette a napokban megismételt retorikát

A 2020-as év csupán ízelítőt ad arról, hogy milyen is lehet a 2020-as évtized. Nyakunkon az ötvenéves ciklusból az 1970-es évek, és utolért minket a nyolcvanéves ciklusból az 1940-es évtized. Egyik sem volt békés, biztonságos, építő és vidám, ellenben mindkettő bőségesen hozott ütközést, veszélyt, rombolást és veszteséget

– emelte ki, majd hozzátette, a 21. század megnyerése még ott lehet előttünk. Ehhez három pontot javasolt, de itt már kritikának is hangot adott: „Hiányzik a világos jövőkép mellett annak megvalósítási stratégiája is, ami akkor jó, ha világos, mozgósító, elérhető és rugalmas. Újból javaslom, hogy ez legyen a teljes versenyképességi fordulat.” Valószínűleg a jegybankelnök erre a nyilatkozatra gondolt, amikor a napokban a parlamentben arról beszélt, már jóval korábban lehetett látni, energiaár-robbanás előtt állunk – bár a korábbi mondataiból ezt még nem lehetett sejteni.

„A hitelalapú válságkezelést” még 2022. március elején is megerősítette, de már volt kritika is: „A kormány és az MNB is jól működött együtt a válságkezelésben, ami különösen jó eredményt hozott a hitelmoratórium és a hitelbőséget eredményező hitelprogramok területén. […] A dinamikusabb hitelezési folyamatokat és az MNB aktívabb, ráadásul jól célzott válságkezelését találjuk. A reálbérek alakulásában mutatkozó magyar előny is részben a hitelezéssel és a hitelmoratóriummal függ össze. Ahogy a 2010–2019 közötti sikeres évtized jó alapot teremtett a 2020–2021-es eredményes válságkezeléshez, úgy építhetünk majd a jelenlegi sikerekre, amikor elindulunk a fenntartható felzárkózás felé. Ehhez először meg kell törni az infláció erős ütemét és helyre kell állítani pénzügyeink egyensúlyát.”

2022 választási időszaka alatt többször is bírálta véleménycikkekben a kormány politikáját, szerinte „teljes versenyképességi fordulat szükséges” – ez egy visszatérő elem. Orbán Viktor negyedik kétharmados győzelmét követően tavaly májusban, épp a kormányalakítás napján publikálta az MNB a Fenntartható Egyensúly és Felzárkózás című programját. „Most dől el, az új kormány mit ajánl majd nekünk” – emelte ki ebben a javaslatcsomagjában, hozzátéve, hogy az is most válik el, megnyerjük-e a következő évtizedet.

Szerinte a korábbi sikerképlet felbomlott. Megmaradt ugyan a növekedés, de nincs egyensúly. 

Innen pedig már nem volt visszaút, gyakorlatilag folyamatosan záporoztak a kritikák. 2022 decemberében a parlamentben azt mondta, „szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság válságközeli helyzetben van”, és kitért arra is, hogy „az ársapkák három-négy százalékos inflációs többletet okoznak, azonnal ki kell vezetni ezeket”. Bár sokan átsiklottak felette, de Matolcsy György legutóbb – idén márciusban – úgy fogalmazott, hogy a koronavírust a kormány és a jegybank együtt jól kezelte, de a háborút követően ez az együttműködés megbomlott.

Tehát Matolcsy György innentől számítja az ellentéteket.

Ugyanakkor fontos arra is felhívni a figyelmet, hogy korábban Orbán Viktort sosem bírálta, de ez idén március 8-án megváltozott: külön kiemelte, hogy a kormány döntéseinél „a miniszterelnök urat” érti. Így a kérdés az lett, hogy ezt a „színes egyénisége” mellett meddig lehet politikailag tűrni. Az mindenesetre biztos: Matolcsy György mandátuma 2025. március 3-án lejár.

(Borítókép: Matolcsy György 2023. március 8-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)

Rovatok