Az akadémikusaink és baloldali politikusaink nem hallottak arról, hogy ezt az egyszerű elméleti okoskodást megcáfolták már – fogalmazott Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter legújabb véleménycikkében részletesen érvel a kormány újraiparosítási és akkugyártervei mellett.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságon közétette legújabb véleménycikkét. Ebben részletesen kifejti az akkugyártással kapcsolatos véleményét. Szerinte egy szakmai vita alakult ki az elmúlt hónapokban a hazai gazdasági kommentátorok között, amely alkalmat ad arra, hogy általában az ország gazdasági, ipari szerkezetéről gondolkodjunk.
A miniszter emlékeztet arra, hogy a kormánynak továbbra is az a célja, hogy minden globális szereplő a magyarok sikerében legyen érdekelt. A tárcavezető úgy látja, a Magyarországot választó, a világ legnagyobb és legfejlettebb technológiáit alkalmazó akkugyárak a szemünk előtt zajló technológiaváltást segítik az autóiparban.
A gyakorlatban azt látjuk, hogy a Nyugat és különösen Amerika az elmúlt évtizedekben kiszervezte iparát, ezt jelölték az offshoring fogalmával, amely valójában egyszerűen dezindusztrializációt, az ipar megszűnését jelentette
– fogalmazott a miniszter, majd hozzátette, hogy az amerikai politikai elit azonban Trump óta célul tűzte ki, hogy állami aktivitással feltámassza a hazai ipart, mert az új „ipari reneszánsztól” várja az ország nagyhatalmi státuszának megőrzését.
A tárcavezető felhívja a figyelmet arra: az újraiparosítás nem a múltba való visszatérést jelenti. Amerika sem csak önmagában újraiparosítást hirdetett, hanem új kínálatoldali gazdaságpolitikát, ami jelzi, hogy az újraiparosítás csak egyetlen pillére annak az összetett szakpolitikai csomagnak, amely a termelést, a kapacitásokat, a kínálatot ösztönzi. Ezt követően kifejti, „az újraiparosítás fogalma számunkra is egy komplex gazdaságfejlesztési programot jelent, amelynek az akkugyárak korántsem legfőbb következményei”.
Nagy Márton szerint az akkumulátor-értéklánc befektetői azért választják nagy számban Magyarországot, mert a sikerükhöz szükséges bonyolult feltételrendszert mi biztosítjuk a legjobbak között. A miniszter szerint az ipar feltámasztása az olyan, közepes fejlettségű országok, mint Magyarország esetében még fontosabb.
A miniszter által ismertetett kutatások szerint az ipar leépülése jó eséllyel garantálja a beragadást nemcsak a közepes fejlettségi, hanem a közepes jövedelműek technológiai csapdájába is.
A számos kormánykritikus véleménye szerint a szolgáltatásokra kellene a hangsúlyt fektetnie a kormánynak. Feltehetően ezért Nagy Márton emlékeztet arra, hogy a legszegényebb országok más lehetőség hiányában a szolgáltatások erősítésével próbálhatnak növekedést elérni, de a szolgáltatásvezérelt felzárkózás a legritkább kivételnek tekinthető a mai napig.
Majd kitér arra, hogy a munkavállalók szolgáltatószektorba történő átáramlása ipar nélkül szinte lehetetlen, mert a tapasztalat szerint korunkra az ipar és a szolgáltatás összefonódott, egymást erősíti, de sajnos többnyire csak egy irányban: az ipar húzza maga után, és építi fel a magas termelékenységű szolgáltatásokat, de a szolgáltatások erősítése nem telepít le és nem épít fel ipart.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint már látható, hogy a hazánkat választó, a világ legnagyobb és legfejlettebb technológiáit alkalmazó akkugyárak a szemünk előtt zajló technológiaváltást segítik az autóiparban, megőrizve ezzel több százezer munkahelyet, többek között a magas minőségű mérnöki munkahelyeket is.
„Azért elismerés ez számunkra, mert e nagyvállalatok a magyar gazdaságban találták meg a kellő összetettséget és innovációs potenciált a hosszú távú elköteleződéshez, ami a későbbiekben növekvő tovagyűrűző hatásokat jelent számunkra” – összegezte Nagy Márton, majd kitért arra, hogy a beruházások is segítik kiegyenlíteni a hazai regionális fejlettségi különbségeket, beszállítót húznak magukkal, és e szereplők összessége, klasztere hozza létre a hozzáadott értéket, amit nem egy-egy önkényesen kiragadott szereplőtől érdemes elvárni.
Önmagában Európában több mint 40 giga-akkumulátorgyár fog épülni a következőkben, és az EU-tagállamok döntő többsége lehetőségként tekint rájuk, sőt a szankciók okozta nehéz gazdasági helyzetben és a fentebb említett okok miatt a nyugati országok küzdenek ezekért a nagyberuházásokért
– emelte ki a miniszter, majd kitér arra is, hogy a kormány elvárja, sőt megköveteli, hogy Magyarországon a lehető legszigorúbb környezetvédelmi előírások betartása mellett lehessen csak megvalósítani minden beruházást, így az akkumulátorberuházásokat is.
A miniszter úgy zárja gondolatmenetét, hogy a következő évtizedekben ráadásul a zöldmobilitás területe lesz az egyik fő húzóágazat, amely ágazat most épp nálunk kopogtat. Az elektromos autózás ezzel minket is közelebb vinne a jövőhöz és a hazai, illetve európai önellátáshoz.
Úgy látszik, van is keresnivalónk az egész világot ma leginkább foglalkoztató területen, sőt az keres minket.
Nagy Márton szerint „az akadémikusaink és baloldali politikusaink – akik szerint semmi keresnivalónk e területen, nem vagyunk rá alkalmasak, kis országként nagyokkal nem szabad versenyeznünk, és nincs is a területen komparatív előnyünk – nem hallottak arról, hogy ezt az egyszerű elméleti okoskodást megcáfolták már” – zárja gondolatmenetét a miniszter, aki hozzáteszi, hogy a kormánynak ambiciózusabb terve van: „Fontos, hogy a megképződő hozzáadott érték egyre nagyobb hányadát szakítsák ki a hazai tulajdonban lévő vállalatok.”
(Borítókép: Nagy Márton. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)