Index Vakbarát Hírportál

Központi rendszer véd majd, hogy ne nullázzák le a számlánkat

2023. március 21., kedd 06:03

Két év múlva a bankkártyákhoz hasonló valós idejű központi csalásmonitoring rendszer védheti a pénzünket az átutalásos visszaélésektől. Addig azonban fontos, hogy mi magunk vigyázzunk adatainkra – ebben segít a KiberPajzs Program, amihez az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott.

„A digitalizációs folyamatok rohamos felgyorsulásával párhuzamosan a bűnözők is egyre inkább a kibertér felé terelik a pénzügyi vetületű bűncselekményeket, ami jelentős kockázatokat hordoz” – mondta Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A szakember ugyanakkor leszögezte, hogy

az elektronikus pénzforgalom Magyarországon továbbra is kiemelkedően biztonságos, hazánk nemzetközi összehasonlításban is nagyon előkelő helyen szerepel, általában dobogósok vagyunk a legkevesebb csalással büszkélkedő európai uniós listákon.

Egymillió kártyás tranzakcióból 100 csalás történik, minden 1 millió forintnyi kártyával elköltött összegből 150 forintot érint a visszaélés. Az elmúlt időben  számottevően felfutó átutalásos csalások esetében arányaiban  még kedvezőbbek az adatok: ott 1 millió átutalásból 18 esetben kerül sor visszaélésre, míg minden 1 millió forint átutalt összegből 7 forint jut a csalóknak. Ugyanakkor az átutalási forgalomban nagyságrendekkel nagyobb forgalom bonyolódik, így pedig a kár is tetemes, nem beszélve arról, hogy – miként arról Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára beszélt – ma hazánkban így is minden nap legalább egy család számláját teljesen leürítik a csalók.

Sokat fejlesztettek a csalás ellen

A fizetések biztonsága tekintetében a magyar bankszektor innovatív, hiszen a világon nálunk debütált először a költések azonnali visszajelzésére az SMS-kontroll szolgáltatás. Azért olyan alacsony Magyarországon a visszaélések száma, és azért tudunk az Európai Unión belül a legkedvezőbb adatokkal büszkélkedni, mert a magyar bankszektor az elmúlt 10 évben nagyon komoly beruházásokat eszközölt annak érdekében, hogy az elektronikus térben védve legyen a pénzünk" – mondta el Bartha Lajos. A jegybank pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója szerint a Nemzeti Bank folyamatosan kihívások elé állítja a magyar bankszektort.

Miután azonban az európai trendek és a hazai adatok is a csalások növekedését mutatják, ezért nem elégedhetünk meg a mai helyzettel. A jegybank épp ezért a közeljövőben ajánlást ad ki a hazai pénzforgalom szereplőinek, amelyben összegyűjtötték a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy kivédhetőek legyenek a csalások.

Az ügyvezető igazgató szerint olyan belső ellenőrző, monitoringrendszer létrehozását várják el a bankoktól, amely minden visszaélés esetén másodpercek alatt ki tudja szűrni a csalásgyanús tranzakciókat.

Bartha Lajos emlékeztetett: ilyen rendszerek már működnek a bankkártyaforgalomban. Sokan találkozhattunk már azzal, ha valami különleges, nem szokványos helyen akartunk fizetni a plasztikunkkal, akkor a kártyakibocsátó bank diszpécsere a tranzakció jóváhagyása előtt felhívott minket, s arról érdeklődött, valóban mi akarunk-e a kártyával fizetni? Miután azonban a csalások egyre nagyobb része nem a bankkártyás forgalomban bonyolódik, a fontos az volna, hogy hasonló védvonalak álljanak fel az átutalások ellenőrzésében is.

Jön az átutalásokat védő központi rendszer, a KiberPajzs

Az MNB ügyvezető igazgatója szerint ezen a téren is nagy lépés történt, s

két éven belül elindulhat a hazai átutalási forgalmat bonyolító Giro Zrt.-nél az a valós idejű tranzakciómegfigyelő rendszer,

amely minden beérkező igényt egy hálózati elemzésnek fog alávetni.

Bár a részletek még nem világosak, könnyen lehet, hogy magas kockázati szint mellett, ellenőrzés nélkül elengedett tranzakciók esetén a bank köteles lesz fizetni a kárt. Miután az azonnali átutalási rendszerben a tranzakciók maximum 5 másodperc alatt lezajlanak, a Giro rendszere szélvészgyors lesz – kérdés, hogy a fejlesztések mennyibe kerülnek majd. Bartha Lajos szerint az MNB erre erőforrást és pénzt is szán, de persze a fejlesztések költségeinek jó része a bankoknál lesz majd.

Az ember a gyenge láncszem

Merthogy a kiberbűnözés mostani szakaszában a legnagyobb gondot az okozza, hogy

a bűnözők nem a banki rendszereket, hanem az embereket, a banki ügyfeleket támadják, tőlük szerzik meg a visszaéléshez szükséges adatokat.

Ráadásul egyre gyakrabban maguk az ügyfelek azok, akik végre is hajtják a csalárd utalásokat – például azért, mert a „bankjuk” hívja őket, hogy gyanús átutalást észleltek a számlájukon, ezért az ügyfélnek egy másik, biztonságos számlára kell utalnia megtakarítását. Emellett pedig mindennaposak az adathalász, megtévesztő SMS- és e-mail-üzenetek, amelyek újabban már nem csak bankpénzügyi szolgáltatók, de csomagkézbesítő vagy épp streamingszolgáltatók nevében érkeznek.

Tudatosítanunk kell az emberekben, hogy a digitális tér használata nélkül nem lehetünk versenyképesek, de azt is, hogy a digitális tér használata veszélyekkel és épp ezért felelősséggel jár. A saját adatát mindenkinek magának kell megvédenie.

Aki a saját pénzét önként elutalja, vagy banki hozzáférési adatait önként kiadja, azt semmilyen hatóság és bank sem tudja megvédeni – hívta fel a figyelmet a Bankszövetség főtitkára.

Új csatlakozó a KiberPajzs mögött

Tavaly november óta példátlan nagy összefogással a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Bankszövetség, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat – Nemzeti Kibervédelmi Intézet (NBSzNKI) és az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közös edukációs és kommunikációs programja, a KiberPajzs igyekszik minden eddiginél összehangoltabban ráirányítani a figyelmet a problémákra, és felhívja az érintettek figyelmét a megelőzés lehetőségeire.

A programhoz az Igazságügyi Minisztérium (IM) is csatlakozott, áldozatsegítő és fogyasztóvédelmi feladatkörében támogatja az együttműködést. Répássy Róbert miniszterhelyettes beszédében kiemelte, hogy a fogyasztóvédelmi politika fókuszában az állandó tudatos jelenlét és a jogsértések észlelése esetén a határozott fellépés áll.

A minisztérium fenntartásában működő Áldozatsegítő Központokhoz pedig akkor fordulnak az állampolgárok, ha a baj már bekövetkezett.

Ugyanakkor például az ottani tapasztalatok tovább bővítik a visszaélésekkel kapcsolatos ismereteket, segítenek megelőzni a további bajt.

Kovács Levente szerint az eddigi példátlan összefogás további segítséget kaphat azzal, hogy a Médiaunió idén a Bankszövetség kibervédelmi kezdeményezését találta olyan társadalmilag fontos eseménynek, amelynek céljait többmilliárdos médiafelületen megjelenő kampánnyal segíteni fogja.

(Borítókép: Index)

Rovatok