A legdrágább forgatókönyv szerint az Európai Unió végül 68 milliárd eurót fizet Moszkvának nyersanyagokért, ami nagyjából az Ukrajnát támogató szövetség által egy év alatt nyújtott teljes katonai segélynek felel meg – állapította meg a Bruegel Intézet.
Az orosz–ukrán háború kirobbanása után az Európai Unió valamivel kevesebb mint 140 milliárd eurót (több mint 54 ezer milliárd forintot) fizetett Oroszországnak a fosszilis tüzelőanyagokért, ebből 83 milliárd eurót kőolajért, míg 53 milliárd eurót földgázért – összegezte Európa egyik legnagyobb energetikai agytrösztje, a Bruegel Intézet, amely annak járt utána, hogy 2023-ban mekkora lesz a számla, amit Vlagyimir Putyin benyújt a kontinensnek.
A 2022-es adatokból az látszik, hogy további 3 milliárd eurót kellett fizetni a Kremlnek a szénért. A kőolajimport pedig az alábbiak szerint oszlik meg: 53 milliárd eurót tett ki a nyersolaj és 30 milliárd eurót a finomított olajtermékek. A földgáz esetén 41 milliárd euró a csővezetékes behozatal és 12 milliárd euró cseppfolyósított földgáz (LNG).
A tengeri szállítású nyersolajra vonatkozó szankciók 2022 decemberében, a finomított olajtermékekre vonatkozó szankciók 2023 februárjában léptek hatályba. Az Európai Unió és Oroszország közötti energiakereskedelem csökkent ugyan, de nem szűnt meg,
mivel a földgázra brüsszel eddig nem vetett ki szankciókat.
A kutatásban egyértelműen leszögezik, hogy a mennyiség és az ár egyaránt bizonytalan, de becsléseik szerint az Európai Unió tagállamai 14 és 69 milliárd euró közötti összeget fizethetnek Oroszországnak a következő 12 hónapban.
Összehasonlításként: 2019-ben az EU 112 milliárd eurót fizetett Oroszországnak fosszilis tüzelőanyagokért, 2020-ban 68 milliárd eurót, 2021-ben pedig 123 milliárd eurót.
Fontos megjegyezni, hogy jelenleg rendkívül magas a bizonytalansági szint. A feltételezésekhez nem lehet valószínűségeket rendelni,
még az alapforgatókönyvhöz sem.
Az energetikai változókat még nehezebb előre jelezni, mint a makrogazdasági változókat, hiszen több az ismeretlen. „Az energiaárakat mindig a mi van, ha forgatókönyvekkel elemzik, míg az energiamennyiségek, bár normális körülmények között stabilak, háború esetén nagyon érzékenyek” – összegzi a Bruegel.
A becslésükben az alábbi feltételezésekből indultak ki:
A kutatásban arra jutottak, hogy az Európai Unió 2022 februárja óta valóban csökkenti az Oroszországból származó energiaimportot.
Ám nem szüntette meg teljesen a függőségét, különösen a gáz tekintetében.
A következő egy évben még mindig 21 milliárd eurót fizethet Oroszországnak földgázért, ami akár 55 milliárd euróra is emelkedhet. A legdrágább forgatókönyv szerint az Európai Unió végül 68 milliárd eurót fizet Moszkvának, ami nagyjából az Ukrajnát támogató szövetség által egy év alatt nyújtott teljes katonai segélynek felel meg.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, pénteki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: A Gazprom PJSC Chayandinskoye olaj-, gáz- és kondenzátummezőjének 3. számú átfogó gázkezelő egysége Oroszországban , 2021. október 11-én. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)