Turistaként és nem bevásárlóturistaként érdemes átlépnie a határt annak, aki Szlovákiába készül – ez derül ki az Index ár-összehasonlító túrájából. Stábunk Esztergomnál átkelt a Mária Valéria hídon, és magyar, illetve szlovák oldalon is bevásárolta a húsvéti ünnepi asztal elmaradhatatlan kellékeit, illetve azt is megmutatjuk, hogy a két ország lakosai mindezt mekkora átlagos büdzséből tehetik meg.
Tombol az élelmiszer-infláció, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi, februári adatközlése szerint 43,3 százalékkal nőttek általánosságban az élelmiszerárak az egy évvel korábbihoz képest – 25,4 százalékos infláció mellett. Ez némileg elmarad a januári csúcstól. Ennek tükrében számos család számára nem egyszerű feladat a bevásárlás, ahogy a közelgő húsvéti menü összeállítása is komoly nehézségekbe ütközhet ilyen árak mellett. Arról az Index is több ízben beszámolt, hogy 30-40 százalékkal kerülhetnek többe a húsvéti sonkaféleségek idén, mint egy évvel ezelőtt.
Az Index stábja egy ár-összehasonlító túrára adta a fejét. Arra voltunk kíváncsiak, van-e létjogosultsága a bevásárlóturizmusnak szlovák oldalon. Előbb a festőien szép területekkel, épületekkel megáldott Esztergom felé vettük az irányt, majd a Mária Valéria hídon átkelve Párkányban találtuk magunkat. Egy mindkét településen megtalálható üzletláncban ejtettük meg bevásárlótúránkat, amely során az alábbi termékeket szereztük be:
Korábban írtunk arról, hogy egyes üzletláncok akár több száz termék árát is csökkentik. Ezt mi is tapasztaltuk, számos akciós termékkel találtuk szembe magunkat, kisebb-nagyobb kedvezményekhez jutva ezáltal. Választékban nem volt hiány, minden termékből találtunk kellő mennyiségű választékot.
A bevásárlásból egyértelműen leszűrhető a KSH adataiban is visszaköszönő jelenség, hogy idehaza a tejtermékek ára szállt el a legjobban. Ahogy az a videóban szereplő táblázatból is látszik, ebben a termékkategóriában jelentősen elmaradnak a szlovák árak a magyarhoz képest. Ugyanez igaz a hústermékekre is, hiszen kötözött sonkát, valamint füstölt szárazkolbászt is jóval drágábban szereztünk be idehaza, mint szomszédunknál. Zöldségek tekintetében vegyes kép rajzolódik ki, a fürtös paradicsom például nálunk, a t. v. paprika a határ túloldalán drágább, míg a retek Párkányban volt drágább, de egy csomón jóval több volt, mint Esztergomban. A majonéz jóval többe kerül szomszédunknál, mint nálunk, ahogy a Coca-Cola is a magyar oldalon hűsíti jobban a pénztárcákat.
Összességében kiegyenlített árviszonyok közepette pakoltuk be a vásárolt élelmiszert az autó csomagtartójába.
A húsvéti kosár összeállítása Magyarországon 19 956 forintba került, míg a szlovákiai blokkon 50,70 euró szerepelt, ami – tekintve hogy a vásárlás perceiben 379 forint körül járt az euró – 19 215 forintot kóstál, vagyis a két vásárlás között alig több mint 700 forint különbség volt.
Ebből, valamint a jelenlegi üzemanyagárszintből kiindulva tehát nem éri meg Szlovákiáig autózni bevásárlás céljából, hiszen a 700 forintos különbséget kis barokkos túlzással két nagyobb gázfröccs eltünteti.
Ettől függetlenül mind Esztergomba, mind Párkányba érdemes kirándulni egyet. A magyar város páratlan látványt nyújt a bazilikával, a várral, a Dunával, mindez megspékelve a háttérben meghúzódó Pilis-hegységgel. A Mária Valéria hídon átkelve pedig mindez a túloldalon található, többségében magyarok lakta Párkányból is jól szemügyre vehető.
Érdemes a két ország bérviszonyainak összefüggésében nézni az árakat, vagyis hogy a közel ugyanakkora húsvéti bevásárlókosarat mekkora minimálbérből, illetve átlagkeresetből kell kigazdálkodni. Szlovákiában január elsejétől 700 euróra emelkedett a bruttó minimálbér, ami (379 forintos euró mellett) 265 ezer forintot jelent. Ezzel szemben nálunk bruttó 232 ezer forint a minimálbér, míg a garantált bérminimum bruttó 296 ezer forintot tesz ki január elsejétől. (Előbbi 16, utóbbi 14 százalékos emelést jelent az előző évhez képest.)
Az átlagbér tekintetében sem nyílik túl nagyra az olló. Szlovákiában a 2022-es bruttó átlagbér 1304 euró volt (jelenlegi árfolyamon számítva közel 495 ezer forint), míg Magyarországon az előző évben ez 516 ezer forintot tett ki a KSH mérése szerint. (Korábban itt írtunk arról, hogy a KSH átlagbérekre vonatkozó számai igencsak megtévesztők lehetnek, helyette a reáljövedelmet, valamint az úgynevezett mediánjövedelmet érdemes górcső alá venni, amennyiben pontosabb képet szeretnénk kapni az országos átlagjövedelemről.)
Tovább nehezíti az árazás összehasonlítását, hogy a két ország élelmiszertermékeinek költségszerkezete más képet mutat. A komponensek országonként eltérnek, így például az általános forgalmi adó (áfa) mértéke is. Illetve mivel a szlovákoknál euró, míg nálunk forint a hivatalos fizetőeszköz, az árfolyam alakulásától függően nyílhat vagy zárulhat akár a kereseti, akár az árazási olló.
Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) legfrissebb, márciusi keltezésű felmérése szerint GDP-arányos vásárlóerő-paritásban megelőzzük a szlovákokat. (A vásárlóerő-paritás [PPP – purchasing power parity] méri, hogy mennyi terméket és szolgáltatást lehet vásárolni egy valutában egy másik valutához mérve, ezzel figyelembe véve a különböző országokban eltérő árakat.) Magyarország az uniós átlag 77, míg Szlovákia 67 százalékán áll. Északi szomszédunknál csak Bulgária áll rosszabbul, míg mi az említett két ország mellett Lettországot, Horvátországot, valamint Görögországot előzzük meg, és egy szinten állunk Portugáliával, valamint Romániával.
A két bevásárlókörút tartalmát szerkesztőségünk egy hatgyermekes család részére juttatta el az Ökumenikus Segélyszervezet jóvoltából.
(Borítókép: Shutterstock)