Virág Barnabás jegybanki alelnök múlt szerdán kilátásba helyezte, hogy a keddi kamatdöntő ülésen hozzányúlnak a kamatfolyosó felső széléhez, amit a piac monetáris lazításként értelmezett, és az euró-forint jegyzése hirtelen elérte a 380-as szintet, majd korrekció indult 376-ig. A magyar deviza tehát drasztikus gyengüléssel reagált a bejelentésre, de ettől függetlenül a szakértők szerint a jegybank meg fogja lépni a kamatfolyosó felső szélének csökkentését.

A kamatfolyosó tetejének csökkentése a pénzügyi rendszer egészét tekintve nem jelentős lépés, mivel az egynapos hitel eszköz kihasználatlan volt, így nem is volt effektív. Ugyanakkor erős jelzés arra, hogy előbb-utóbb elkezdődhet a kamatcsökkentési ciklus, amire egyébként mi is, és a piaci árazások is számítanak

– fogalmazott lapunknak korábban Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. 

Az MNB a tavaszi időszakban továbbra is magas kamatszintet tart fenn, az elővigyázatosság jelenleg is megalapozott, mivel a forint árfolyama az elmúlt hetekben bekövetkezett pénzügyi zűrzavarok során még mindig sebezhetőnek mutatkozott.

Az infláció gyorsuló csökkenését várják

A szakértők szerint az alapkamat csökkentése jelenleg nem szerepel a tervek között, a Monetáris Tanács megalapozottnak tartja a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatának megtartását. Ez utóbbi akkor változhat, ha a hazai gazdaság kockázati megítélése folyamatosan javul, és az infláció csökkenése gyorsul, ami a nyári hónapokban valószínűsíthető.

Az 18 százalékos kamatszint bevezetésével védte meg a központi bank a forint árfolyamát, ugyanakkor ezzel Magyarországon található az egyik legmagasabb alapkamat.

• Lengyelországban 6,75 százalék,
• Csehországban 7 százalék,
• míg Romániában 7,1 százalék az irányadó kamatszint.

A vártnál magasabb hazai infláció, valamint a kockázati tényezők vártnál lassabb javulása következtében a korábban várt kamatcsökkentés is kitolódik.

(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)