Index Vakbarát Hírportál

Reagáltak Matolcsy Györgyék: ezért váltak valósággá a kamatdöntéssel kapcsolatos pletykák

2023. május 3., szerda 12:53

Beértek a jegybank lépései, a második negyedévtől ütemet válthat az infláció, és év végére elérhető lesz az egy számjegyű infláció – mondta az Index kérdéseire Virág Barnabás. Az MNB alelnöke leszögezte, a továbbiakban is körültekintő lépések szükségesek a monetáris politikában.

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) által megszervezett háttérbeszélgetéseken az Indexnek lehetősége volt kérdezni Virág Barnabástól, az MNB alelnökétől. Fontos témák voltak terítéken, hiszen a múlt héten az elemzői várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamat 13 százalékos szintjén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa. Ám a kamatfolyosó két szélét az előzetes hírek és pletykák szerint változtatták: a korábbi 12,5, illetve 25 százalék felső szélét 20,50 százalékra módosították, így 450 bázisponttal csökkentették az egynapos hitel kamatát.

A folyamatos elemzés a kulcs

Ezzel kapcsolatosan most a jegybank alelnöke leszögezte, a jegybank mindig kész stratégia mentén hozza meg a döntését. „A normalizációs szakasz megkezdéséhez olyan időszakot kerestünk, amikor látszik, hogy azok a kockázati faktorok, amelyek korábban meghatározták a gazdasági környezetet, egyértelműen a javulás irányába mozdultak el. Ez a javulás most igaz a külső és a belső hatásokra egyaránt” – nyilatkozta.

Virág Barnabás kiemelte, már a korábbi hónapokban látható volt, hogy a kockázati környezet javul, ám az is, hogy a helyzet még törékeny.

„Az a stratégiánk, hogy trendszerű javulást szeretnénk látni a kockázati megítélésben. Ezt az előrelépést erősítették meg az áprilisi adatok. Így ehhez kapcsolódott a kamatfolyosó áprilisi szűkítése” – mondta az alelnök, aki hozzátette, a következő lépés az lesz, hogy értékelik ezt a trendszerű erősödést és annak tartósságát. „Ennek függvényében hozzuk meg a további döntéseinket. A piaci reakciók mutatják, hogy a befektetők a lépéseinket megfelelően értelmezték. Továbbra is azt hangsúlyozzuk, hogy a monetáris politikában körültekintő és óvatos döntéshozatalt kell követnünk, amelyen belül folyamatosan figyeljük a piaci várakozásokat” – húzta alá.

Virág Barnabás lapunknak kiemelte, a pénzpiaci stabilitás megőrzése változatlanul fontos. Úgy véli, a nemkívánatos változékonyságot el kell kerülni, „ezért értékeljük folyamatosan a piaci reakciókat”.

Az Indexnek arra a kérdésére, mely szerint a kínálati infláció alatt a jegybankoknak a természetüknél fogva szűkösebbek a lehetőségeik, így az infláció tekintetében követőpályán van az MNB, és nem irányítói pozícióban, az alelnök az alábbi választ adta: „Azzal az állítással, hogy az inflációnak volt egy nagyon erős kínálati felfutása, teljesen egyetértek. Ugyanakkor ha megnézzük, most milyen inflációs adatok vannak, akkor azt látjuk, egyre inkább azzal küzdenek a jegybankok, hogy ez az infláció, amely a kínálati oldalról indult, elkezdett szétterülni a gazdaságban. Nem csak néhány terméknek nőtt az ára, hanem egy széles körű áremelkedés indult el. Ha a magyar adatokat nézem, akkor 80 százalékban két számjegyű inflációt látunk. Ez pedig azt jelzi, többről van szó, mint egy kínálati infláció, és ez egy szétterülő probléma lett. Ezt erősíti meg, hogy a maginfláció is kevésbé kezdett csökkeni, mint azt bárhol várták. Egyértelmű a tanulság: a jegybanknak a kínálati oldalon kialakult inflációval is van teendője. Pontosan azért, hogy elkerülje az infláció beágyazódását. Egyébként az 1970-es éveknek is pontosan ez a tanulsága” – összegezte.

Ha a kínálati oldalon lévő hatások tartósan velünk vannak, és ezt már két éve folyamatosan látjuk, akkor ez beágyazódik a várakozásokba, nagyon nehéz lesz kivenni a rendszerből. Ezért van szükség egy aktív és szigorú monetáris politikára. Ennek a hatásai egyre jobban beérnek.

Virág Barnabás hozzátette: a jegybank lépéseinek egyre jelentősebb dezinflációs hatásai lesznek, és a jövő évben már egy normalizáltabb közegben tud majd növekedni a magyar gazdaság.

Hosszú távú kilátások

Arra a kérdésünkre, miszerint a jegybanknak 4-5 negyedévre előre kell döntéseket hoznia, most mégis úgy tűnik, hogy a jelent akarják befolyásolni a kamatpolitikájukkal, az alelnök kifejtette, a jegybankok normál közegben valóban így döntenek:

Abszolút igaz, hogy egy normál közegben a jegybankoknak azt kell figyelniük, hogy 4-5 negyedév múlva mennyire lesz infláció. Most az összes piaci szereplőnek az a várakozása, hogy stabilan egy számjegyű lesz egy év múlva az infláció. Így az lenne a kérdés, hány olyan gazdasági szereplő van, aki most belemegy egy olyan árazási vagy bérezési döntésbe, ahol az emeléseket 4-5 negyedévre várt infláció alapján alakítják ki. A válasz az, hogy kevés. Tehát nekünk jobb egy szigorú monetáris politikával megtörni az inflációs folyamatokat, és ezeket a folyamatokat elkezdjük csökkenteni, ezzel a kockázatokat is szűkíteni. A kormánynak azon várakozásával, hogy az év végére szükségszerű az egy számjegyű infláció elérése, maximálisan támogatjuk. Azért hoztuk meg a döntéseinket, hogy ez teljesüljön, sőt a dezinfláció 2024-ben is folytatódjon.

Virág Barnabás hozzátette, a pénzpiac egy stresszidőszakban egyszerű „hüvelykujjszabályokat” követ, ami azt jelenti, hogy összehasonlítja, hogy mennyi a nominális kamat szint, amit egy országban el tud érni az adott inflációs közegben, amelyet megfigyel: „Ezzel a piaci működéssel gondolhatjuk, hogy nem értünk egyet, de ez általában így van. Innentől kezdve mindenki eldönti, hogy alkalmazkodik-e ehhez a folyamathoz, vagy sem” – mondta, majd hozzátette: „a pénzpiacok működését mindenképpen figyelembe kell venni. Egy 13 százalékos jegybanki alapkamat – ha csak inflációs szemüvegen keresztül nézzük –, képes kezelni azokat a fundamentális inflációs kihívásokat, amikkel most a magyar gazdaság szembenéz.” A jegybank alelnöke végezetül leszögezte, az elmúlt fél évben beértek a jegybank lépései, és megvédték a pénzpiaci stabilitást.

(Borítókép: Virág Barnabás 2022. február 11-én. Fotó: Nagy Tamás / Index)

Rovatok