A korábbi évek gazdasági válságait előidéző hatások most egyszerre vannak jelen, ezért új irányok kellenek a gazdaságpolitikában. A magyar gazdaság sokkal válságállóbb, mint korábban, de tévedés lenne a korábban megszokott mutatók alapján nyugodtnak lennünk – mondta Virág Barnabás a Napi.Gazdaság konferencián. Az MNB alelnöke szerint az infláció elleni harcban komoly támasz lehet, hogy év végére pozitív lehet a reálkamat, de dicsérte azt is, hogy a költségvetés kamatkiadások nélküli egyenlege jövőre már pozitív lesz.
Egy válságról azt tanultuk, arról akkor beszélünk, amikor a GDP visszaesik, magas a munkanélküliség, leállnak a beruházások. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint ezen mutatók alapján azt mondhatnánk, hogy kifejezetten válságálló a magyar gazdaság, hiszen
Ugyanakkor az is látszik, hogy amit a korábbi évtizedekben tanultunk a gazdaság mutatóiról, félrevihetnek, mert a mostani válságban új karakterű mutatók érvényesülnek.
Az MNB alelnöke arra emlékeztetett, hogy
Olyan új gazdaságot kell tehát építenünk, amely ezekre az új kihívásokra is megfelel – mondta az MNB alelnöke.
Az elmúlt 100-150 év története azt mutatja, hogy 10-15 évente bekövetkezik válság – ezek más és más okból alakulnak ki. A mostani évtizedben ugyanakkor kicsit felgyorsulva kapjuk vissza a korábbi válságokat. 2020–21-ben koronavírus-válsággal szembesültünk, 2021-től már jelentkezett az energiaválság, amit tetézett a 2022-ben elindult orosz–ukrán konfliktus.
Ha valamilyen sokk következik be, az a kérdés, mennyire felkészült a gazdaság immunrendszere.
A mostani válságot sokkal válságállóbb mutatókkal kezdte Magyarország
– emlékeztetett Virág Barnabás, aki szerint folyamatos volt a gazdasági növekedés, magas maradt a beruházási ráta, közel teljes volt a foglalkoztatás, és tartósan alacsony a munkanélküliség. Ezenfelül a válságkezelés szempontjából fontos volt, hogy kifejezetten erős védekezőképessége volt a magyar bankrendszernek – az alelnök szavai szerint beértek azok a szabályozói lépések, amelyek erősebbé tették a hazai bankrendszert –, szemben például az Egyesült Államokkal.
Mindez azt okozta, hogy azzal szemben, hogy a 2008-as válság kezelésére 14 milliárd eurót kellett hitelként felvenni, most belső forrásból tudott a jegybank és az állam 11 ezer milliárd forintos segítséget nyújtani a válságkezelésre.
A koronavírus-válság után egyébként is gyors volt a visszatérés – lényegében az orosz–ukrán háború kitöréséig teljesen ledolgoztuk a koronavírus-válság okozta problémákat. Azóta ismét letértünk a növekedési trendvonalról – ez lesz a jövő kihívása.
A mostani válsághoz egészen bizonyos, hogy új eszközök kellenek.
Virág Barnabás az elmúlt időszak eredményeiről szólva arról beszélt, hogy
reálgazdasági szempontból jól teljesítettünk, de a 4 legfontosabb egyensúlyi mutató közül 3 megbillent.
Az MNB alelnöke szerint a folyó fizetési mérleg, a költségvetési egyensúly és az infláció tekintetében rosszul teljesítettünk, egyedül a munkanélküliség terén sikerült jó pozícióban tartani az egyensúlyi mutatókat.
Speciális inflációs környezetben van ma a világ. A mostani időszak egyidejűleg viseli magán a korábbi magas inflációs periódusok minden vonását. Virág Barnabás szerint ugyanis együtt jelentkeznek
Emellett a jegybank alelnöke szerint további gond, hogy komoly a veszélye az inflációs pszichózis beindulásának, mert ez önbeteljesítő jóslatként hathat. Virág Barnabás szerint téves az a nézet, hogy rövid távon hasznos lehet az infláció, mivel több bevétel jöhet, a cégek könnyebben tudnak árakat emelni.
A munkaerőpiac strukturálisan feszes – itthon 2030-ig évente 20–340 ezer emberrel csökken majd az aktív népesség. Ugyanakkor az alelnök szerint
bár nominálisan gyors volt a bérnövekedés, ezt az infláció erodálta, s inkább a profitráták emelkedtek.
Ennek alátámasztására Virág Barnabás az OECD adatait mutatta be, amelyek szerint a fajlagos profitok a válság éveiben kiugróan növekedtek az OECD-országok között Magyarországon.
Vagyis a magas inflációs időszakot a cégek arra használták, hogy az inflációnál jobban emeljék áraikat. Igaz, erre Virág Barnabás szerint az is okot adhatott, hogy a Covid miatti hónapok kieső jövedelmét igyekeztek behozni a vállalkozók. De bizonyos szektorokban a verseny hiánya is hozzájárult az indokoltnál magasabb áremelésekhez, és fontos ismérve volt a túlzott drágításnak az, hogy továbbra is alacsony a termelékenység.
Ez a hatás ugyanakkor Virág Barnabás szerint nem lesz tartós, hiszen elindult a kereslet összehúzódása. A másik oldalon a versenyhatóságok egyre komolyabb mértékben lépnek fel a piaci folyamatok helyretétele érdekében. Itthon a Gazdasági Versenyhivatal lépése idejében történt, hiszen a magyar infláció tavaly júliustól szakadt el a régiós inflációs nyomástól, azóta stabilan 10 százalékkal magasabb a pénzromlás itthon. Az elszakadást Virág Barnabás szerint elsősorban az élelmiszerek és üzemanyagok magasabb inflációja, valamint a szolgáltató szektor (legerőteljesebben a telekommunikációs és a bankszektor) díjemelései okozták.
Meg kell alkotnunk az egyensúly és a növekedés új képletét: az infláció és a külső egyensúly területén gyors eredményeket kell elérni – jelezte Virág Barnabás.
Szerinte az infláció elleni harcot az MNB vezeti, az év végére a reálkamatok szerint pozitívvá válnak. Támogatónak tűnik a költségvetési politika, és a profit húzta infláció elleni szabályozási fellépés is az infláció csökkenése irányába hat. Ahhoz, hogy ez középtávon megmaradjon, ahhoz a termelékenységet javító politikát kell folytatni.
Virág Barnabás szerint a II. negyedévben a dezinfláció ütemet váltott, s ez erősödni is fog – mind a teljes, mind a maginfláció csökkenni fog. Nem csak bázishatás érvényesül majd – mondta az MNB-alelnök, aki szerint több ágazatban nemcsak megállt az átárazás, de csökkentek is az árak. Áprilisban – elsősorban a devizapiacnak kitett termékkörökben – már több helyen történt csökkenés.
Év végén valóban egy számjegyű lehet az infláció mérséklődése, majd folytatódik a szigorú pálya azért, hogy az inflációcsökkenés folyamata tartós legyen – ígérte az MNB képviselője.
A 70-es évek tanulsága, hogy pozitív reálkamat nélkül nem lehet jól kezelni az inflációt, ezért fontos, hogy ezt év végéig elérjük, sőt a visszatekintő reálkamatok is pozitívak lehetnek majd az év végére.
Az alelnök emlékeztetett: a Monetáris Tanács egyértelműsítette a héten, hogy a monetáris politika új mederben folyik tovább.
A pozitív várakozásokat a friss adatok alátámasztják:
De óvatosan, fokozatosan, a piaci folyamatok folyamatos figyelésére van szükség a beindult kamatcsökkentés folytatására, a kommunikáció előretekintő lesz – jelezte a jegybank képviselője.
A költségvetésről szólva Virág Barnabás emlékeztetett: a kamatkiadások emelkedése is hozzájárult a költségvetés romló egyenlegéhez –
2023-ban a kamatkiadások a GDP 3,8-3,9 százalékát teszik majd ki, ami 1 százalékponttal magasabb lesz, mint egy éve.
Ez a mérték annyi, mint az ország védelmi és K+F-kiadások egésze. A kamatkiadások többletének 60-70 százaléka az inflációhoz köthető. E tekintetben csak kissé kedvező hír, hogy ennek zöme – 2007-tel ellentétben – most itthon marad.
A kormány fegyelmezett költségvetési gazdálkodás irányába mutató lépéseit jelzi, hogy a kamatkiadások nélkül számított elsődleges egyenleg idén is 0 körül van, a következő években pedig többlettel tervez a kormány – ismerte el az MNB alelnöke.
A Napi.hu Válságálló-e Magyarország? című konferenciát ide kattintva követheti.
(Borítókép: Virág Barnabás a Napi.Gazdaság konferencián 2023. május 26-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)