Újabb eredményeket közölt a múlt évi népszámlálás nyomán a Központi Statisztikai Hivatal, amelyből kiderült, hogy hol, mennyien és milyen körülmények között élünk.
A tavalyi népszámlálás eszmei időpontjában, 2022. október 1-jén Magyarország népessége 9 millió 604 ezer fő volt, 334 ezerrel kevesebb, mint a legutóbbi népszámláláskor, 2011-ben – emlékeztetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Budapesten 1,7 millióan éltek, közel 47 ezerrel kevesebben, mint 11 éve.
A vidéki városok közül Debrecen a legnépesebb, 200 ezer fővel, ám 12 ezer lakossal ott is csökkent a népesség. Míg a nagyvárosok népessége általánosságban csökkent, vonzáskörzetüké inkább gyarapodott. Ugyancsak nőtt a lakosság száma az északnyugati országrészben és a Balaton környékén. A magyarországi települések több mint egyharmadában 500 főnél kevesebben élnek.
A további részleteket csepegtetve, mostani adatközlésében a lakhatásra fókuszált a KSH. A már végleges lakásadatok szerint Magyarország lakásállománya 4,6 millió lakásból áll,
Közel kétharmaduk téglaépítésű, 13–13 százaléka vályog- vagy panelfalazatú. A lakott lakások 31 százaléka kétszobás, 32 százaléka háromszobás, a négy vagy annál több szobás lakások aránya 29 százalék.
A lakások átlagos alapterülete 82 négyzetméter, 4 négyzetméterrel több, mint 2011-ben. Tovább nőtt a nagy lakások aránya, a 100 négyzetméternél nagyobb alapterületűek 28 százalékot tesznek ki. Száz lakott lakásra 237 lakó jut, 11 fővel kevesebb a 2011. évinél.
A lakott lakások 98 százaléka vezetékes vízzel ellátott. A közcsatorna-hálózat jelentősen bővült, a házi csatornát használók aránya kevesebb mint felére csökkent. A legutóbbi népszámlálás óta több mint ötszörösére, 357 ezerre emelkedett a fűtési célra áramot is használó háztartások száma. A fenntarthatósági szempontok felértékelődését jelzi a korszerű energetikai megoldások terjedése. 165 ezer lakott lakás olyan épületben van, amely rendelkezik napelemmel, 68 ezer lakásban használnak hőszivattyús fűtőberendezést, és 28 ezer lakás melegvíz-ellátását segíti napkollektor.
Az adatok feldolgozása ősszel fejeződik be. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke arról beszélt, hogy a tavalyi népszámlálás során 1,8 milliárd különböző adatot gyűjtött össze a statisztikai hivatal.
A teljes körű digitalizáltságnak és az adminisztratív adatbázisok használatának köszönhetően ennek az óriási adattömegnek a feldolgozása a korábbi papíralapú összeírásokhoz képest jelentősen felgyorsult.
(Borítókép: Róka László / MTI)