Mint vitorlásversenyen a szélcsend, körülbelül annyira népszerűek a magas infláció miatti bizonytalan környezetben a hitelek: nemcsak a piaci kamatozású, hanem az állam által komoly kamattámogatással kigazdálkodható törlesztést biztosító konstrukciókhoz sem fűlik a lakosság foga. Csok-hitelből februárban mindössze 6,5 milliárd forintnyi fogyott.
Teljes a nihil a lakáshitelpiacon, a magas kamatok távol tartják az embereket a hitelfelvételtől. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint áprilisban mindössze 38,8 milliárd forint értékben vettek fel lakáskölcsönt a háztartások, ez a januári 31,1 milliárd forintot követően 2017 februárja óta a második leggyengébb hónapnak számít. Miután 2022 áprilisában épp csúcsközelben volt a jegybanki zöldhitel, az úgynevezett Zöld Otthon Program (ZOP) folyósítása,
éves szinten a lakáshitel-felvétel több mint 73 százalékkal zuhant be.
Az év első négy hónapjában összesen alig több mint 154 milliárd forint értékű lakáshitelt folyósítottak a bankok, tavaly egyedül májusban sikerült ezt az összeget az ügyfelek számlájára utalni. Április végéig a pénzintézetek által megkötött lakáshitel-szerződések darabszáma nem érte el a 16 ezret, ami azt jelenti, hogy
a teljes banki hálózatban naponta 133 lakáshitel-folyósítás történt az idén, miközben tavaly ez a szám még megközelítette a háromszázat.
Ha a mostani trendek fennmaradnának, a lakáshitelpiac idén az előző év első harmadának teljesítményére lenne képes.
A piaci kamatozású lakáshitelek visszaeséséről beszédes adat, hogy hat évre visszatekintően a hat leggyengébb havi teljesítményből öt a 2022. december – 2023. április közötti időszakra esik. Miután a piaci hitelezési adatoknál a zöld hitel inkább lefelé torzítja a bázisév adatait (hiszen aki tudta, a piaci kamatozás helyett a szuperolcsó, maximum 2,5 százalékos kamaton elérhető ZOP-ot vette fel), ezért rendkívül komoly fékezést mutat az, hogy a tavalyi – 2021-hez képest önmagában 20 százalékos csökkenést mutató – 70 milliárd forint alatti kihelyezéshez képest idén márciusban 31 milliárd forint alatt maradt az ügyfelek által felvett összeg. A négyhavi 119 milliárdos piaci lakáshitel-folyósítás ennél is komolyabb, 56 százalékos visszaesést jelent.
A kereslet visszafogottságnak indokaként álljon itt egy ijesztő adat: az az adós, aki tavaly áprilisban a piaci 6,52 százalékos átlagkamaton 20 millió forintos, 20 éves, 10 évre fix kamatozású lakáshitelt tudott felvenni, 150 ezer forint alatti havi törlesztőrészletet fizethet. Ehhez képest az, aki idén áprilisban volt kénytelen lakáshitelt 8,98 százalékos hitelköltség mellett felvenni, az 20 százalékkal magasabb, 180 ezer forintos törlesztőrészlettel számolhat. Azzal, hogy 12 hónappal később kötött csak szerződést bankjával, a futamidő végéig 43,12 millió forintot kell majd visszafizetnie a 20 milliós hitele után a bankjának, szemben a 2022 áprilisában szerződő ügyféllel, akinek a hitelterhe több mint 7 millió forinttal alacsonyabb, 35,94 millió forintra rúg „csak”. Csupán azért, mert egy évvel még korábban, 2021 áprilisában minden idők legalacsonyabb kamatszintjén lehetett szerződni a bankokkal, a 4 százalék alatti hitelköltség hasonló konstrukcióban 2021 áprilisában csak 120 ezer forintos törlesztőrészletet és alig 25,7 milliós teljes visszafizetendő összeget jelentett. Tehát
most 50 százalékkal, 60 ezer forinttal többet kell havonta fizetni ugyanazért a 20 milliós hitelért, mint a 2021 áprilisában szerződő szerencsésnek.
A piaci lakáshitelkamatok égbe szökése nemcsak a piaci lakáshiteleknél jelentett satuféket, de a szakadékba taszította a támogatott lakáshiteleket is. A csok és a kedvezményes kamatozású csok-hitel együtt sem elegendő általában ahhoz, hogy a 2021–22-ben ismét jelentősen megugró, majd az elmúlt hónapokban az akkori száguldáshoz képest visszafogottan korrigáló ingatlanpiacon reális esély legyen komoly önerő nélkül lakást vásárolni. Így hiába a jelenlegi piaci kamatszintek akár harmadán hozzáférhető csok-hitel, a piaci hitelek drágulása miatt a csokhitel-kereslet is visszaesett (februárban csak 6,5 milliárd forint értékű csok-kölcsönt folyósítottak a bankok).
Áprilisban mindössze 7,8 milliárd forintnyi új lakáshitel után vállalt az állam kamattámogatást, ami tizede a ZOP által hajtott 2022. áprilisi 73,2 milliárd forintnak.
A támogatott hitelek összege az év első négy hónapjában 34,7 milliárd forint volt, az elmúlt évben hat olyan hónapot is találunk, amikor a támogatott hitelek havi folyósítása magasabb volt, mint a 2023-ban április végéig folyósított teljes támogatott hitelösszeg. Az okok között itt is az infláció miatt megnehezedett körülmények sejlenek fel – egyszerűen az emberek nem mernek komoly beruházásba kezdeni addig, amíg nem látják, mire is lesz elég a tárcájukban lévő pénz a hónap végén.
A visszafogottság indirekt módon a költségvetést támogatja, hiszen az áprilisban megkötött támogatott lakáshitelek átlagos kamata 14,1 százalék volt, azaz az állam minden egyes új hitel után két számjegyű kamattámogatással számolhat azért, hogy a gyermekvállalásban gondolkodó adósok számára garantált legyen a kedvezményes – csok-hitel esetén háromszázalékos – kamatozás.
(Borítókép: Westend61 / Getty Images)