Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Júniushoz viszonyítva átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek az árak, a járműüzemanyagok 3,8 százalékkal drágultak – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal.
Tavaly júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 4,1 százalékkal nőttek. Ezzel a mutató fél év után ismét, idén először a Magyar Nemzeti Bank (MNB) inflációs célsávja fölé került, ugyanakkor nagyjából ez volt a piaci várakozás.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részletes adatai szerint az élelmiszerek ára 2,7 százalékkal nőtt, ezen belül
A szolgáltatások 9,1 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér 11,7, a testápolási szolgáltatások 10,3, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,1, a járműjavítás és -karbantartás 10,0, a lakásjavítás és -karbantartás 9,0, a sport- és múzeumi belépők 8,3, az üdülési szolgáltatás 5,6 százalékkal.
A ruházkodási cikkek, valamint a szeszes italok, dohányáruk ára 4,2–4,2 százalékkal emelkedett, ez utóbbin belül a dohányáruké 4,3 százalékkal. A háztartási energia 4,5, ezen belül a vezetékes gáz 9,3, az elektromos energia 2,1 százalékkal olcsóbb lett.
A tartós fogyasztási cikkekért 0,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ez utóbbin belül a használt személygépkocsik ára 7,4 százalékkal csökkent, az új személygépkocsiké 6,3, a szobabútoroké 1,9, a konyha- és egyéb bútoroké 1,7, a fűtő- és főzőberendezéseké 1,3 százalékkal nőtt. A gyógyszer, gyógyáruk 6,5, a járműüzemanyagok 6 százalékkal drágultak – tájékoztatott erről a KSH.
Érdemes a júliusi adatokat a júniushoz is viszonyítani, összességében a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek átlagosan 0,6, ezen belül a liszt 38,1, a cukor 13,9, az étolaj 9, a tej 6,8, a tojás 4,3, a baromfihús 3, a sertéshús 2,5 százalékkal került többe.
Az idényáras élelmiszerek – burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen – ára 5 százalékkal csökkent, ezen csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan 1,2 százalékkal nőtt. A szolgáltatások 1,1, ezen belül az üdülési szolgáltatások 12,3, a postai szolgáltatások 5 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 0,8, ezen belül a vezetékes gázért 1,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 3,8 százalékkal nőtt – összegezte a KSH.
Az adatokat Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy értékelte, hogy az előzetes várakozásunknál magasabb adat az üzemanyagok árának várt megugrásán túl is tartalmazott egyedi kiugró tételeket, amik miatt jóval a szezonális trend felett alakult a havi átárazódás.
Ezzel az inflációs pálya kissé az általunk várt felett alakul, és ez most különösen nem jött jókor, hiszen a múlt heti rosszabb amerikai munkaerőpiaci adatok okozta felélénkült kockázatkerülési attitűd miatt amúgy is árgus szemekkel nézik a befektetők a bejövő makroadatokat. Némi hozamemelkedést ezért okozhat a várt feletti inflációs adat, mivel az utóbbi hetekben nagymértékben csökkentek a hazai hozamok a hozamgörbe teljes spektrumán.
Szerinte a mostani adat, illetve a kockázati környezet romlása miatt az MNB rövid távon feltehetőleg nem változtat az eddigi óvatos hozzáállásán
Maradhat a legutóbbi előretekintő iránymutatás alapján várható 1-2 további kamatvágás, illetve az adatvezérelt üzemmód annak ellenére, hogy a fejlett piaci kamatvágási várakozások nagymértékben emelkedtek az utóbbi napokban. „Az adatvezérelt monetáris politika miatt akár szigorúbb hozzáállás is elképzelhető (kezdetben csak a kommunikációban), amennyiben további várt feletti inflációs adatok jönnek, és a feltörekvő piacok kockázati megítélése tovább romlana” – összegezte Kiss Péter.
„Mérséklődés figyelhető meg a háztartási energia árát tekintve, mely éves viszonylatban 4,5 százalékkal csökkent” – hívta fel erre a figyelmet Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, aki az adatokat értékelve hangsúlyozta, a kormány gazdaságpolitikai intézkedései hatékonynak és eredményesnek bizonyultak, és a célzott beavatkozások sikeresen letörték és visszaszorították az inflációt.
A tárcavezető közleménye szerint az online árfigyelő rendszer működtetése élénk kiskereskedelmi versenyt generál, és támogatja az infláció tartósan alacsony szinten tartását. Ez a rendszer nemcsak az árak átláthatóságát növeli, hanem hozzájárul a fogyasztók tájékozott döntéseihez is, ami hosszú távon erősíti a kiskereskedelmi piac stabilitását és fenntartja a gazdasági növekedést.
Nagy Márton kiemelte, az alacsony infláció egyaránt jó a családoknak és a vállalkozásoknak is, az ugyanis pozitív változásokat eredményezett a nemzetgazdaságban, hisz a reálbérek emelkedésének és az óvatossági motívum fokozatos oldódásának köszönhetően zajlik a belső fogyasztás helyreállása.
„A szeptember óta növekvő reálbérek hozzájárulnak a fogyasztói bizalom erősödéséhez, mely megmutatkozik a kiskereskedelmi forgalom hat hónapja tartó töretlen bővülésében, valamint a turizmus dinamikus növekedésében is, mely az év első felében közel 8 százalékkal bővült a tavalyi rekordévhez képest” – összegezte Nagy Márton, majd végezetül hozzátette: a reálkeresetek emelkedése teret adna a mostaninál erőteljesebb fogyasztásbővülésre is, mely a következő hónapokban a belső kereslet várható fokozódásával a gazdasági növekedést is élénkítheti.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)