Az előzetes adatok szerint 1489 milliárd forint, a GDP 3,7 százaléka volt a kormányzati szektor első félévi hiánya. A II. negyedévi hiány 469 milliárd forint, a GDP 2,3 százaléka – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal. Ilyen alacsony negyedéves deficitet két éve nem láttunk.
A legfrissebb adatok szerint az év első fél évében a kormányzati szektor bevétele 16 825 milliárd, kiadása 18 314 milliárd forint volt. A bevételek 1295 milliárd forinttal, 8,3 százalékkal nőttek. A legnagyobb mértékben, 511 milliárd forinttal, 14,1 százalékkal a társadalombiztosítási hozzájárulásokból származó bevételek bővültek.
Ugyanakkor jelentősen emelkedtek a termelésiadó-, valamint a jövedelemadó-bevételek is: előbbiek 470 milliárd forinttal, 7,4 százalékkal, utóbbiak 462 milliárd forinttal, 17,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az egyéb bevételek 149 milliárd forinttal, 5,2 százalékkal csökkentek.
A kiadások 615 milliárd forinttal, 3,5 százalékkal emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a kifizetett munkavállalói jövedelem 545 milliárd forinttal, 15,4 százalékkal növekedett. A pénzbeni társadalmi juttatások 462 milliárd forinttal, 11,2 százalékkal magasabbak lettek.
A folyó termelőfelhasználás 126 milliárd forinttal, 4,1 százalékkal csökkent, a kamatkiadások 195 milliárd forinttal, 11,8 százalékkal nőttek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 80 milliárd forinttal, 7 százalékkal visszaesett. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 382 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól.
Az egyenleg az előző év azonos időszakához képest 681 milliárd forinttal, GDP-arányosan 2,2 százalékponttal kedvezőbb lett.
Az adatokból az is kiderült, hogy a II. negyedévében a tavalyi azonos időszakához képest a bevételek 570 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal nőttek. A kiadások 471 milliárd forinttal, 5,3 százalékkal emelkedtek. Az egyenleg 100 milliárd forinttal, GDP-arányosan 0,8 százalékponttal kedvezőbb lett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Kiadási oldalon látszik a beruházások visszafogása – itt 7 százalék a csökkenés az első félévben. A megnövekedett kamatkörnyezet, illetve az elmúlt évek magas inflációja nyomot hagy a kamatkiadásokon – itt 11,8 százalékos a növekmény.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában hétfőn elárulta, hogy várhatóan december közepén fogadják el a jövő évi büdzsét. Bár időpontot nem tudott megjelölni, abban biztos, hogy
a 2025. évi költségvetési szavazás még karácsony előtt megtörténik.
A Pénzügyminisztérium 2025-ben csökkenő hiánnyal, alacsonyabb államadóssággal, erősödő gazdasági növekedéssel számol. A mostani adatok azért is érdekesek, mert ahogy arra a Portfolio is felhívta a figyelmet, ilyen alacsony negyedéves deficitet két éve nem láttunk, és ezzel az adattal a kormányzati szektor négy negyedéves egyenlege –5,4 százalékra javult.
Regős Gábor, a Gránit Alapkező vezető elemzője szerint látszik, hogy némi eltérés van a között a kép között, amelyet a havi, pénzforgalmi szemléletű költségvetési adatok és amit a negyedéves eredményszemléletű adatok mutatnak: míg az előbbi jelentős deficitről árulkodik, az utóbbi alapján ha nem is könnyen, de talán elérhető a hiánycél.
A kettő közötti eltérés magyarázata lehet az uniós források lassú beérkezése, a kamatkiadások módszertani előírok alapján történő eltérő időszakokban való elszámolása, illetve az, hogy a nagyobb felvásárlások (például reptér) a módszertani előírások miatt az eredményszemléletű hiányban nem jelennek meg.
Költségvetési szempontból a hátralévő három hónap kiemelt feladata a hiánycél tartása.
Regős Gábor szerint az elmúlt évek sokkhatásai nyomán megemelkedett hiánycélt le kell faragni, ezt a piac elvárja – elmaradását a hitelminősítők büntetnék és a forint árfolyama is megsínylené, illet a kockázati megítélés romlása magasabb kamatszintet is eredményezne. Ezért szükséges a fegyelmezett költségvetési politika, de ennek kereteit nagyban meghatározzák a makrogazdasági folyamatok és azon keresztül az adóbevételek.