Csaba László, a CEU közgazdászprofesszora az ATV műsorában beszélt arról szerdán, hogy nem tartja reálisnak a miniszterelnök által célként megjelölt egymillió forintos átlagbért, és szerinte jelenleg nincs növekedési lehetőség a magyar gazdaságban.
Orbán Viktor miniszterelnök nemrég arról beszélt, hogy 2-3 éven belül elérhetjük az egymillió forintos átlagbért és az 1000 eurós minimálbért. Ezzel kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter az ATV megkeresésére közölte:
„Nagyon boldog és gazdag ember lennék, ha látnám előre, a jövő hogy alakul. Várjuk meg, hogy zárjuk 2024-et és 2025 hogyan fog teljesülni. Miniszterelnök úr nagyon pontosan fogalmazott, és jól is tette, hogy nem mondott időpontot, hiszen a lehetőséget a munkaadók és a munkavállalók közötti egyeztetések döntik el, ők tudják ezt a lehető legpontosabban felmérni.”
Csaba László, a CEU professzora, Orbán Viktor 2010 utáni tanácsadó testületének tagja azonban az Egyenes beszéd című műsorban azt mondta,
nem tartja reálisnak a miniszterelnök által célként megjelölt egymillió forintos átlagbért.
Emlékeztetett, hogy a bér egy maradványérték: miután a cégek kifizették a költségeiket, utána marad a bér. Mint mondta, az fordított logika, alternatív valóság, amikor először megmondjuk, mennyi legyen a maradvány. Bár az állam emelheti az állami alkalmazottak bérét, a piaci szereplő cégek csak a növekedésük arányában tudnak bért emelni. Ha ugyanis többet költenének, mint a bevételük, felélnék a tőkéjük, és tönkremennének.
Csaba László arról is beszélt, hogy szerinte jelenleg nincs növekedési lehetőség a magyar gazdaságban. Bár cégenként különböző a helyzet, általánosságban abból kell kiindulni, hogy tavaly és idén stagnált a magyar gazdaság, a beruházások 10 százaléknál nagyobb mértékben visszaestek – emlékeztetett a közgazdászprofesszor.
Ez a konjunktúra legfontosabb előrejelző mutatója. Onnan tudjuk, hogy a következő évben lesz növekedés, hogy az idén befektetünk, amit jövőre betakarítunk. Ha nem fektetünk be az idén, akkor jövőre nem lesz mit betakarítani
– mondta Csaba László, hozzátéve, hogy a növekedés másik motorja a fogyasztás, ám a magyarok jelenleg nem költenek itthon.
A közgazdász szerint jövőre minimális GDP-növekedés várható, hiába beszél a kormány 3-6 százalékos kívánalomról. Arról is említést tett, hogy az elmúlt években a magyar állam a nemzeti termék 6,5 százalékának megfelelő értékkel többet költött, ami úgy véli, egy elég félelmetes összeg. Bár az ország nem fizetésképtelen, az kimondható, hogy a magyar állam rendszeresen többet költött a jövedelménél, és további költekezésre nincs módja.
Szerinte ilyenkor áll elő az a helyzet, hogy Lázár János „rákényszerül arra, hogy leállítsa a beruházásokat”.
Mindeközben a héten másfél éves mélypont alá esett a forint az euróval szemben. A geopolitikai konfliktusok elmérgesedésének hatására a dollár erősödésnek indult, a forint viszont lejmenetbe kapcsolt, amit Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője már múlt héten jelzett lapunknak. Akkor a szakértő azt sem tartotta kizártnak, hogy a forint eléri a 403-as szintet.
Majd arról írtunk, hogy már napok óta a lélektani határ felett ragadt a fizetőeszközünk. Kedd délután azonban beállt a fordulat: a forint nagyot erősödött a vezető devizákkal szemben, így ismét átlépett a 400-as lélektani határ alá.