A magyarok 37 százaléka tartja pénzügyi témákban megbízható forrásnak a közösségi médiát, 15 százalékuk döntést is hoz az ott látottak alapján – derül ki egy friss kutatásból. Honfitársaink közel harmada érzi úgy, hogy kényelmesen megél jövedelméből, míg akiknél hiányos a kassza, azoknak átlagosan havi plusz 200 ezer forintra lenne szükségük.
A magyarok közel egyharmada állítja, hogy kényelmesen megél jövedelméből – derül ki a Cofidis legfrissebb negyedéves jelentéséből. A nemrég a magyar piacon bankot vásárló vállalat kutatása szerint akiknél hiányos a kassza, azoknak havi plusz 200 ezer forintra lenne szükségük. A hiányra többeknek a kölcsön jelenti a megoldást: az elmúlt évben igénylők ötöde vett fel hitelt a bevételek és kiadások egyensúlyban tartására, így ez lett a harmadik leggyakoribb hitelcél. A következő három hónapban azonban a hitelfelvételi szándékot a nagyobb tervek valóra váltásának igénye vezérli: lakásfelújítás és vásárlás (29-29 százalék), autóvásárlás (22 százalék), háztartási nagygépek beszerzése (16 százalék).
Az MNB adatai alapján még mindig erős a személyihitel-piac. A Cofidis Hitel Monitor szerint a magyarok 9 százaléka tervez hitelt felvenni a következő egy évben, és a legnépszerűbb hiteltípus továbbra is a személyi kölcsön. A nem lakáscélú hitel tervezett átlagos összege jelenleg 1,1 millió forint.
Minden pénzügyi döntést igénylő élethelyzetben a tudatos hitelfelvétel elengedhetetlen első lépése a tájékozódás, a lehetőségek megismerése. Bár a magyarok körében népszerű az online összehasonlító oldalak, kalkulátorok használata (34 százalék), valamint a hitelajánlatok internetes keresővel való feltérképezése (24 százalék), a válaszadók többsége még mindig automatikusan a saját bankjához fordul információért.
A közösségi média térnyerése azonban ezen a területen is szembetűnő:
a lakosság 37 százaléka megbízható forrásnak tartja pénzügyi témákban a social media oldalakon elérhető tartalmakat, és 22 százalékuk követ kifejezetten ezzel foglalkozó oldalakat, influenszereket vagy csoportokat.
Főleg a befektetésekkel, megtakarításokkal, jövedelemnövelési lehetőségekkel kapcsolatos témák népszerűek, de az internetezők közel negyede a hitelek kapcsán innen is tájékozódik. A közösségi médiát használók 43 százaléka csupán ötleteket és információt gyűjt ezeken a platformokon, ugyanakkor 15 százalékuk alkalomadtán vagy akár rendszeresen pénzügyi döntést is hoz az ott látottak alapján.
Ne legyenek hozzáadott, rejtett költségek, egyszerűen és gyorsan menjen a folyamat: ez a három legfőbb elvárás a magyarok részéről a hiteligénylés kapcsán. A válaszadók közel fele szerint manapság már elvárható, hogy a teljes hitelfelvételi folyamatot online, papírmentesen intézhessék. Bár még többségben vannak a személyes találkozást preferálók, az elmúlt években csökkent az online ügyintézéstől elzárkózók száma, csak a lakosság negyede nem választaná ezt a megoldást. Gyakori aggály az online ügyintézésben való hibázás lehetősége, valamint az a tévhit, hogy ilyenkor nem áll rendelkezésre ügyfélszolgálati segítség.
A hitelek kapcsán is van még hova fejlődni a pénzügyi ismeretek terén. Bár a válaszadók az egyik legfontosabb mérlegelési szempontként említik a THM mértékét, csak a lakosság fele van tisztában azzal, mit is jelent pontosan a teljes hiteldíjmutató. A kutatás szerint mindössze a magyarok negyede (26 százalék) tudja, hogy egy hitelszerződést ma már online is alá lehet írni, a lakosság fele pedig nem hallott arról, hogy áruhitelt nemcsak üzletben, hanem online is igényelhetnek. Mindemellett pozitív, hogy 62 százalékuk már tudatosan készülne egy váratlan helyzetre, és hitelfedezeti biztosítást is kötne.
A közösségi média hatása a vásárlásokra egyértelmű: tízből hat felhasználó talált már ezeken a felületeken olyan terméket vagy márkát, amelyet később meg is vett. Az így elköltött átlagos legnagyobb összeg 46 ezer forint, és a statisztikák szerint a nők jelentősen nagyobb arányban (70 százalék) hoznak vásárlási döntéseket a közösségi média hatására, mint a férfiak.