Szeptemberben a fogyasztói árak átlagosan 3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek, ezen belül a járműüzemanyagok 3,7 százalékkal olcsóbbak lettek – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal. Érdemes kiemelni, a Magyar Nemzeti Bank által előírt inflációs cél szintén 3 százalékos, a toleranciasávja pedig 1 százalék.
Mindenekelőtt érdemes felidézni az elmúlt három hónap adatait: augusztusban 3,4, júliusban 4,1, júniusban 3,7 százalékkal nőttek átlagosan a fogyasztói árak az előző év azonos időszakához képest. Fontos, idén szinte végig a Magyar Nemzeti Bank éves céltartományában helyezkedett el az infláció.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint szeptemberben a tavalyi adatokhoz viszonyítva az élelmiszerek ára 3,7 százalékkal nőtt, ezen belül a liszté 32,9, a tejé 13,8, a csokoládé és kakaóé 10,1, a gyümölcs- és zöldségléé 8,5, az éttermi étkezésé 7,6, az iskolai étkezésé 6,9, az étolajé 6,7 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 5,8, a cukoré 3,6, a tojásé 3,5, a baromfihúsé 2,4, a tejtermékeké 1 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások 8,4 százalékkal drágultak: a lakbér 10,7, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,6, a társasházi közös költség 10,5, a testápolási szolgáltatások 10, a járműjavítás és -karbantartás 9,9, a lakásjavítás és -karbantartás 8,6, a sport- és múzeumi belépők 8,1, az üdülési szolgáltatás 3,8 százalékkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 3,9 százalékkal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 4,4 százalékkal. A háztartási energia 5, ezen belül a vezetékes gáz 9,4, az elektromos energia 1,3 százalékkal olcsóbb lett.
A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni: a használt személygépkocsik ára 6,1 százalékkal csökkent, az ékszereké 10,7, az új személygépkocsiké 6,3, a szobabútoroké 2,5, a konyha- és egyéb bútoroké 2,2 százalékkal nőtt. A gyógyszer, gyógyáruk 6 százalékkal drágábbak, a járműüzemanyagok 9,5 százalékkal olcsóbbak lettek.
Szeptemberben júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek.
Az élelmiszerek átlagosan 1 százalékkal drágultak, ezen belül a tej 6,9, a vaj és vajkrém 5, a tejtermékek 3,2, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 2,9, a tojás 2,7 százalékkal többe, a cukor 1,5, a baromfihús 1,1, a sertéshús 0,6 százalékkal kevesebbe került.
A háztartási energiáért 0,2 százalékkal többet kellett fizetni, ezen belül a tűzifa 2,6, a palackos gáz 1,1 százalékkal drágább, a vezetékes gáz 0,1 százalékkal olcsóbb lett. A járműüzemanyagok ára 3,7 százalékkal csökkent. A szolgáltatások ára átlagosan 0,8 százalékkal alacsonyabb lett, ezen belül az üdülési szolgáltatásoké – szezonális hatások miatt – 14 százalékkal.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az adatokat úgy értékelte, hogy a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján az augusztusi 3,4 százalékot követően szeptemberben még tovább, 3 százalékra csökkent az infláció mértéke. Ezzel az infláció éves alapon új mélypontjára süllyedt. A miniszter kiemelte, hogy az előző évhez képest a háztartási energia ára 5 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázé 9,4 százalékkal, az elektromos energiáé pedig 1,3 százalékkal lett olcsóbb. Szeptemberben érdemben fogta vissza az inflációt az üzemanyagok árának alakulása, amely éves alapon 9,5, míg havi bázison 3,7 százalékkal lett kedvezőbb.
„Több alapélelmiszer ára mérséklődött, többek közt a száraztészta 5,8 százalékkal, a cukor 3,6 százalékkal, a tojás 3,5 százalékkal, míg a baromfihús 2,4 százalékkal került kevesebbe, mint egy évvel korábban.” A miniszter annak is hangot adott, hogy szerinte a kormány sikeresen kezelte a háború és szankciók következtében megugrott inflációt, letörte és tartósan alacsony szintre szorította azt. Az infláció alacsony szinten tartása érdekében a kormány továbbra is fenntartja az olyan célzott és hatékony intézkedéseket, mint az online árfigyelő rendszer, amely 2023. július 1-je óta folyamatosan segíti a kiskereskedelmi verseny élénkítését és az infláció kontrollálását.
Az infláció mérséklődése és a folyamatos, már egy éve tartó, jelentős mértékű reálbér-emelkedés lehetővé teszik a kiskereskedelmi forgalom további bővülését. A miniszter kiemelte, hogy a tartósan alacsony infláció kiszámíthatóságot jelent, amely erősíti a fogyasztói bizalmat és a fogyasztás növekedésén keresztül tovább támogatja a gazdasági növekedést.
„Az előzetes várakozásunknak megfelelő adat a világjárvány előtti átlagos szezonalitásnak felelt meg, így nem okozott túl nagy meglepetést, noha voltak lefelé mutató kockázatok az üzemanyagárak csökkenése miatt” – értékelte az adatokat Kiss Péter, az Alapkezelő befektetési igazgatója. Szerinte ezzel vélhetően elértük az éves alapon számolt infláció alját idén:
Az év hátralévő részében emelkedésre számítunk és ez óvatosabbá teheti az MNB-t, különösen, ha továbbra is magas marad a magyar eszközök volatilitása.
Kiss Péter szerint a jövőbeni kamatdöntések szempontjából az inflációs adatokban látott meglepetések iránya, illetve a forint árfolyamának volatilitása lehet meghatározó. Míg az előbbiben nem számítunk felfelé mutató kockázatokra a belső fogyasztás gyenge volta miatt, a magasabb volatilitás fennmaradhat az amerikai választásokig, különösen, ha a geopolitikai feszültségek tovább eszkalálódnak.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az adatokat úgy értékelte, hogy a jegybanki célnak megfelelő vagy az alatti szinten 2021. januárja óta nem volt a hazai pénzromlás üteme. Az előző havihoz képest az árak minimálisan csökkentek. Szerinte az élelmiszerárak emelkedésére a gyenge termés miatt számítani lehetett, ez nem okoz különösebben nagy meglepetést. Az élelmiszerárak szeptemberben átlagosan 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.
Ennek az értékeknek akár örülhetnénk is, de ez a korábbi magas árszínvonalra rakódik rá. Kellemes meglepetés ugyanakkor a szolgáltatások árának 0,8 százalékos csökkenése – itt szezonális tényezők alapján az üdülési szolgáltatások árcsökkenésére jelenik meg, de az idei évet a szolgáltatásoknál jelentős átárazások jellemezték, részben a visszatekintő árazás miatt, így jó hír, hogy a többi szolgáltatás drágulása ezt az árcsökkenést nem vitte el.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a kedvező szeptemberi adattal együtt azonban a szolgáltatások éves alapú 8,4 százalékos drágulása még mindig felfelé húzza az inflációt. Az olajárak kedvező alakulása miatt az üzemanyagok ára egy hónap alatt 3,7 százalékkal csökkent, ez pedig havi alapon 0,2 százalékkal visszahúzta az inflációt. A kedvező inflációs adathoz tehát több tényező hozzájárult:
Mindenképpen kiemelendő, az elmúlt időszakban hazánkban jelentős dezinfláció történt, ami egyértelmű sikert jelent: a tavaly januárban még 25,7 százalékos infláció kicsit több mint 1,5 év alatt elérte a jegybanki célt. Ennek a dezinflációnak azonban megvoltak, megvannak a növekedési áldozatai, illetve azt is láttuk, hogy a magas infláció milyen károkat okozott – a velünk maradó magas árak miatt még okoz is.
Ugyanakkor Regős Gábor szerint az inflációt a továbbiakban is alacsony szinten kell tartani, hiszen a külföldi webshopok és a határmenti bevásárlóturizmus elterjedése a hazai magas árak miatt már most is problémát jelent. A következő hónapokban az infláció várhatóan emelkedést mutat majd: a bázishatások, illetve a közel-keleti háborús helyzet miatt emelkedő olajárak éreztetni fogják hatásukat az inflációban.