A legsúlyosabb jogsértések tekintetében a Fővárosi Törvényszék megalapozatlannak találta a Nitrogénművek Zrt. keresetét és csak részben adott helyt annak. Ezzel együtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul, így a jogszabály szerint az eddig befizetett bírság visszafizetéséről sem kell intézkednie, az egyelőre marad a központi költségvetés bírság számláján. Bige László cége már tíz éve áll perben a KITE Zrt.-vel a stratégiai keretszerződés megsértése miatt, azonban a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint a Gazdasági Versenyhivatalnak újra kell vizsgálnia a bizonyítékokat, illetve a már befizetett bírságot vissza kell fizetnie. Az ítélet jogerős, ezért fellebbezésnek helye nincs. A Nitrogénművek vezetője szerint megnyugtató ítélet született számukra.
A legsúlyosabb jogsértések tekintetében a Fővárosi Törvényszék megalapozatlannak találta a Nitrogénművek Zrt. keresetét és csak részben adott helyt annak. Ezzel együtt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul, így a jogszabály szerint az eddig befizetett bírság visszafizetéséről sem kell intézkednie, az egyelőre marad a központi költségvetés bírság számláján.
A nemzeti versenyhatóság 2021 októberében szabott ki rekordösszegű, 11 milliárd forintos bírságot a Nitrogénművek csoportra, mert az más piaci szereplőkkel együtt éveken keresztül jogsértően korlátozta a versenyt a hazai műtrágyapiacon. A résztvevők fele önként elismerte a kartellt, ugyanakkor a Nitrogénművek Zrt. – illetve egy másik szereplő – bíróságon támadták meg a GVH határozatát.
2021 októberében zárult le az a vizsgálat, amelyben a Gazdasági Versenyhivatal feltárta, hogy a Nitrogénművek Vegyipari Zrt., illetve a vele egy vállalkozáscsoportba tartozó műtrágyagyártó- és forgalmazó vállalkozások jogsértő módon meghatározták viszonteladóik számára a termékeik végfelhasználói árait, sőt azt is, hogy mely vevők felé értékesíthetik tovább azokat. A cégcsoport emellett – a külföldről történő beszerzés korlátozása érdekében – jelentős évi minimum-vásárlásmennyiséget, illetve kizárólagosságot írt elő viszonteladóinak.
A versenyfelügyeleti eljárásban összesen 11 hazai cég volt érintett, melyből kettő vétlennek bizonyult, így velük szemben a GVH megszüntette az eljárást. A kartellező kilenc vállalkozás közül több elismerte a jogsértést és együttműködött a versenyhatósággal. Az információk részletes értékelése és az összes körülmény mérlegelése alapján a GVH Versenytanácsa összesen 14,1 milliárd forintos pénzbírságot rótt ki a Nitrogénművek cégcsoportjának hat érintett vállalkozására, illetve a Hőgyészi Agrokémiai Kft.-re és a Cargill Magyarország Zrt.-re.
A kiszabott bírságot az érintett cégek egy része befizette. A műtrágya-kartell központi szereplője, a Nitrogénművek Zrt. ugyanakkor azonnali jogvédelem iránti kérelemmel élt, amelynek a bíróság helyt adott, ami a közigazgatási per jogerős befejezéséig mentesítette a vállalkozást a 11 milliárd forintos bírság teljeskörű befizetésének kötelezettsége alól.
A GVH határozatát megtámadó jogorvoslati eljárásban 2024. október 3-án döntött Fővárosi Törvényszék, amely az ítéletében részben adott helyt a Nitrogénművek Zrt. keresetének, és a legsúlyosabb jogsértések (árrögzítés, piacfelosztás) tekintetében megerősítette a nemzeti versenyhatóság eredeti döntését.
Ezzel együtt a GVH felülvizsgálati kérelemmel a Kúriához fordul, ugyanis szilárd meggyőződéssel kitart a GVH Versenytanácsának eredeti határozata mellett. Mindez azt is jelenti, hogy a GVH-nak az eddig már befizetett bírság visszafizetéséről sem kell intézkednie, így az a per végérvényes lezárultáig marad a központi költségvetés bírság számláján.
Az árak rögzítését, a piac felosztását célzó tiltott megállapodások – vagyis a kartellek – a legsúlyosabb versenykorlátozásnak számítanak, mivel jelentős társadalmi károkat okozhatnak. A műtrágya-kartell esetében a forgalmazói árverseny visszaszorítása miatt a hazai gazdák a jogsértés időtartama alatt – a tiszta versenyhelyzetben érvényesülő árhoz képest – magasabb árakkal szembesülhettek, vagyis a cég kárt okozott a magyar gazdáknak. Mivel a műtrágya a mezőgazdaságban a szántóföldi tápanyag-utánpótlása szempontjából meghatározó jelentőségű, a jogsértés hatásai a termelők költségeinek növelésével tovább gyűrűzhettek az élelmiszerpiacra, potenciálisan károsítva ezzel a magyar fogyasztókat is.
A Fővárosi Törvényszék 2024. október 3-án meghozta ítéletét a Nitrogénművek Zrt. és más felperesek által a Gazdasági Versenyhivatal Vj/41/2017. sz. ügyben hozott marasztaló határozata tárgyában folyó közigazgatási perben − tájékoztatott a cég sajtóközleményében.
A Törvényszék a határozatot megsemmisítette, számos tekintetben elfogadva a felperesek érveit, így például figyelmen kívül hagyta a Társaság korábbi forgalmazójához, a KITE Zrt.-hez köthető tanúk ellentmondásos nyilatkozatait.
Az ítélet alapján a Gazdasági Versenyhivatalnak újra kell értékelnie a bizonyítékokat, és a határozatban foglaltnál lényegesen szűkebb és enyhébb korlátozást állapíthat majd meg. A per befejezésével, illetve a perorvoslatot követően a már befizetett bírságot vissza kell fizetnie.
Az ítélet jogerős. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye, de vele szemben felülvizsgálati kérelemmel lehet élni a Kúriához. A Társaság még nem döntött a további lépésekről.
A Társaság és a KITE Zrt. között 2014 óta polgári peres eljárás van folyamatban a versenyfelügyeleti eljárás által is érintett stratégiai keretszerződés megsértése miatt a KITE Zrt. által fizetendő kötbér tárgyában. Ez a polgári per fel van függesztve a versenyfelügyeleti eljárás végleges befejezéséig.
Számunkra megnyugtató ítélet született, hiszen a bizonyítékok újraértékelése és egy hatás alapú vizsgálat feltárhatja a valós történteket. Ellentmondásos és ellenérdekelt tanúvallomásokon nem alapulhat egy ilyen súlyos határozat
– nyilatkozta Bige Zoltán, a társaság stratégiai igazgatója.
A Nitrogénművek a nemzetközi piacokon is elismert magyar márka. Stabil jelenlétével és egyedülálló termékszerkezetével nagyban hozzájárul a régió mezőgazdaságának versenyképességéhez. „Beárnyékolja a hírt, hogy szerepünket nem tudja a kormány megfelelően értékelni és további adókkal nehezítik működésünket egy egyébként is rendkívül bizonytalan gazdasági környezetben – tette hozzá Bige Zoltán.