Az uniós tagországok Európai Unió mellé rendelt nagykövetei megállapodásra jutottak az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatási csomagról, amely egy legfeljebb 35 milliárd eurós rendkívüli makroszintű kölcsönt, valamint egy olyan hitel-együttműködési mechanizmust foglal magában, amely 45 milliárd euróig nyújtott hitelek visszafizetésében segíti Ukrajnát – tájékoztatott az uniós tanács szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint a pénzügyi támogatás célja, hogy azonnali segítséget nyújtson Ukrajna sürgető finanszírozási szükségleteinek könnyítésére, amelyek – mint kiemelték – az Ukrajna elleni orosz háború miatt súlyosbodtak.
Az Európai Bizottság még szeptember közepén javasolt 35 milliárd euró (13 968 milliárd forint) makroszintű pénzügyi támogatási (MFA) hitelt Ukrajnának az EU és a világ hét legfejlettebb ipari országa (G7) által felajánlott, 45 milliárd euróig (17 958 milliárd forint) terjedő összegű pénzügyi támogatáshoz uniós hozzájárulásként. (Összehasonlításként: Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán a parlamentben azt mondta, hogy „1000 milliárd forintnyi uniós forrás érkezni be idén összesen” Magyarországra.)
Annak biztosítására, hogy a makroszintű pénzügyi támogatás mielőbb eljusson Ukrajnába, a tagállamok abban állapodtak meg, ha az Európai Parlament változtatások nélkül elfogadja az uniós bizottság javaslatát, akkor a tanács is hozzájárul a szöveg módosítás nélküli elfogadásához.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy a hitelek visszafizetését az uniós bankokban tárolt, majd szankciók keretében befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból származó bevételek biztosítsák.
A hitelmechanizmus ezen forrásokat, valamint a tagállamoktól és más országoktól önkéntes hozzájárulásként vagy egyéb módon kapott összegeket pénzügyi támogatás formájában folyósítja Ukrajnának. Célja, hogy segítse az országot a kölcsönök visszafizetésében – fogalmaztak a közleményükben.
Az EU által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók részeként 2022 februárja óta az orosz központi banknak a tagállamok pénzintézeteben tárolt vagyoni eszközeit, mintegy 210 milliárd euró értékben befagyasztották. A generált profitot éves szinten és a kamatszinttől függően évi mintegy 2,5-3 milliárd euróra becsülik.
Ezek a rendkívüli bevételek nem minősülnek állami eszközöknek, és azokat még a befagyasztás végét követően sem kell az orosz központi bank rendelkezésére bocsátani.
Az Európai Parlament várhatóan október második felében tervezett plenáris ülésén fogadja el a rendeletet. Az uniós tanács az európai parlamenti elfogadást követően írásbeli eljárás útján kívánja jóváhagyni a szöveget azzal a céllal, hogy az MFA-hitel idén elérhetővé váljon, 2025-ös folyósítással, és legfeljebb 45 év alatt kerüljön visszafizetésre. A rendelet végleges elfogadása utáni kihirdetését követő napon lép hatályba.
Érdemes felidézni, hogy Brüsszel júliusban 3 milliárd eurós pénzügyi segélyt folyósít Ukrajnának, és már ez az összeg is az Európai Unió pénzügyi intézményeiben zárolt orosz vagyon kamataiból származott. Akkor a Reuters alapján a Portfolio megírta, egyes bankok attól tartottak, hogy Oroszország később felelősségre vonhatja őket, ha részt vesznek az Ukrajnába irányuló pénzátutalásokban.
A hírügynökség forrásai azt állították, a bankok megosztják aggodalmaikat a brit és az euróövezet döntéshozóival is, emellett felhívták a figyelmet az oroszellenes szankciók esetleges enyhítése vagy feloldása esetén várható perekre.
Oroszország szerint a vagyonának és annak kamatainak az elvételére tett bármilyen kísérlet „banditizmus”, amely évtizedes jogi eljárást fog eredményezni minden érintett ellen. Moszkva többször is kijelentette, megtorlást alkalmaz, ha vagyonát vagy jövedelmét kisajátítják.