Varga Mihály pénzügyminiszter a szerdai gazdasági bizottsági meghallgatása után elmondta, hogy csak azután lehet megmondani, hogy mekkora lesz a minimálbér összege, miután a munkaadók és a munkavállalók között megszületnek a megállapodások. Mindezektől függetlenül lehetséges, hogy 2028-ra eléri az 1000 eurót a minimálbér, és ennél hamarabb is lehet 1 millió forint az átlagjövedelem.
Mint ahogy az Index beszámolt róla, Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádióban mondta azt, hogy a geszti kihelyezett kormányülésen arról is beszéltek, hogy hogyan lehet elérni az 1000 eurós minimálbért és sikerülhet elérni, hogy 2-3 éven belül 1 millió forint legyen az átlagjövedelem.
Gulyás Gergely pedig előtte az ATV kérdésére mondta azt a legutóbbi Kormányinfón Geszten, hogy reális lehet 2028-ra az 1000 eurós minimálbér.
Varga Mihály pénzügyminiszter most szintén azt ATV-nek beszélt arról, hogy szerinte Orbán Viktor jól tette, hogy nem mondott időpontot arról, hogy mikor vezetik be az 1 millió forintos átlagbért Magyarországon,
mert ezt a kérdést csak a minimálbér összegének ismeretében lehet megválaszolni, amit a munkaadók és a munkavállalók közötti egyeztetések döntenek el.
A pénzügyminiszter a szerdai gazdasági bizottsági meghallgatása után azt is elárulta az ATV munkatársnak, hogy „kompromisszumra van kényszerítve a két fél, a kormány csak abban az esetben lép közbe, ha nincs megállapodás”.
Az ATV felvetésére, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 2028 januárjára reális lehet az 1000 eurós minimálbér valós-e, a pénzügyminiszter azt válaszolta: valószínű, hogy nincs messze ettől az igazság, de „várjuk meg, hogy 2024-et hogy zárjuk, és 2025 hogyan fog teljesülni”.
Varga Mihály a gazdasági bizottsági meghallgatásán azt mondta: a konszolidáció és a gazdasági növekedés irányába indult el a magyar gazdaság, átlagban 3,5-3,7 százalékos inflációval lehet számolni 2024-re, jövőre ez még kisebb is lehet. A családok támogatására 3300 milliárd forintot költöttek, ebben az adókedvezmények is benne vannak.
A reálbérek nőnek, a foglalkoztatottak száma pedig meghaladta a 4,752 milliót. A honvédelmi kiadásokra 1309 milliárd forintos alap áll rendelkezésre. A rezsivédelmi alap is működik, 1361 milliárd forint van az alapban, ami jelentősen segítette a háztartásokat – mondta a pénzügyminiszter.
A nyugdíjak értékállóságának kérdéséről a meghallgatáson azt mondta: 6 százalékos emeléssel indult az év, a 13. havi nyugdíjat kifizették, augusztus végéig pedig 4281 milliárd forintnyi nyugellátást fizettek ki.