Egy gyermek születése mindig örömteli és izgalmas időszak a család életében, ugyanakkor számos kihívással jár, és anyagi szempontból is jelentős változásokat hozhat. Ezért mindenképpen érdemes megvizsgálni, milyen támogatásokra, ellátásokra jogosultak a szülők. Egy korábbi jogszabályváltozásoknak köszönhetően már az apák is igényelhetik a gyedet, mégis kevés család tud róla és veszi igénybe ezt a lehetőséget. Szakértők segítségével jártuk körbe, vajon miért ilyen népszerűtlen a hazai családok körében, illetve hogy egyáltalán kinek éri meg az apagyed igénybevétele.
Az alapértelmezés szerint az a biztosított szülő jogosult gyedre, aki a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át rendelkezett jogviszonnyal. A gyed összegének létezik egy maximuma, ami havonta legfeljebb a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. 2025-ben ez a felső határ havi bruttó 407 120 forint. A gyed összegéből 15 százalék személyijövedelemadó-előleget és 10 százalék nyugdíjjárulékot vonnak le. Amennyiben a minimálbér emelkedik, a gyed maximumösszege is nő.
Ha az anya jogosult volt a csecsemőgondozási díjra (csed), akkor az apagyed legkorábban a csed lejáratát követő naptól, illetőleg az annak megfelelő időtartam (168 nap) lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a gyermekek 3. életévének betöltéséig jár.
Abban az esetben, ha az anya korábban nem volt jogosult csedre, akkor az apagyed a gyermek születését követő 169. naptól jár. Amennyiben az apa megfelel a jogosultsági feltételeknek, akkor a szülők bármikor dönthetnek úgy, hogy az anya részére már megállapított gyedet vagy gyest lemondják, és azt az apa igényli meg.
Az apagyed igényléséhez az apának első lépésként a Kérelem gyermekgondozási díj iránt elnevezésű nyomtatványt kell a foglalkoztatónál benyújtania. Ezt követően, a gyed iránti kérelem elbírálásához a foglalkoztató az Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokra (EB_IGBEJ_01) elnevezésű nyomtatványt a SZÜF portálon, elektronikusan nyújthatja be az egészségbiztosító felé.
Az igénybejelentéshez az alábbiakat szükséges csatolni:
Nagyon fontos, hogy amennyiben az apa benyújtja igényét a gyedre, miközben az anyának gyedet vagy gyest folyósítanak, akkor az anyának erről külön le kell mondania:
Amennyiben az anya nem kap gyest, akkor az arról szóló határozatot is mellékelni kell az apagyed iránti igény bejelentéséhez.
Az apagyed visszamenőlegesen is igényelhető – ez általában akkor fordul elő, ha a szülők később döntenek arról, hogy az apa vegye igénybe ezt az ellátást. A gyedet az igénybejelentés napjától visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet kérelmezni, tehát az ellátást – a jogosultsági feltételek fennállása esetén – legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani és folyósítani.
Amennyiben az apa visszamenőleg igényli a gyedet, és erre az időtartamra az anyának gyedet vagy gyest folyósítottak, akkor az anyának az igénybe vett gyed vagy gyes összegét vissza kell fizetnie a kormányhivatalnak vagy a munkáltatója által megadott bankszámlaszámra (amennyiben az társadalombiztosítási kifizetőhely).
A visszafizetés másik módja, ha az apa az általa benyújtott „Igénybejelentés gyermekgondozási díjra” nyomtatványon hozzájárul, hogy apagyed összegéből vonják le a jogosulatlanul felvett összeget, így az apának a különbözetet fizetik ki.
A fentiekből következik, hogy ha az anya nemcsak a gyedet, hanem gyest is kap, akár az idősebb gyermekre tekintettel, azt is le kell mondania, mert az ellátást csak az egyikőjük veheti igénybe. A jogszabály szerint ugyanis az összes ellátás csak egy kézben lehet
– mondta az Indexnek Jankó Gábor, a WTS Klient HR szolgáltatási üzletágát vezető partnere.
Hosszú távon számos szempontot érdemes mérlegelni, mielőtt a szülők a gyed apa általi igénybevétele mellett döntenek – ez a választás ugyanis nemcsak előnnyel, de hátránnyal is járhat – hívja fel a figyelmet a szakember. Ezek a következők lehetnek:
„Nem utolsósorban érdemes mérlegelni azt az esetet is, amikor az anya még nem tér vissza dolgozni, és újabb gyermek születését tervezik. Ebben az esetben az anya nem jogosult a csecsemőgondozási díjra, az apa pedig eleve nem tartozik ebbe a körbe. Ilyenkor az anya – figyelembe vehető jövedelem hiányában és a megszakított biztosítási jogviszony miatt – a gyermek születésétől csed helyett gyesellátásra jogosult 168 naptári napon keresztül, majd ennek lejártát követően igényelheti az apa újra a gyedet ez utóbbi gyermek után is, ha továbbra is megfelel a jogosultsági feltételeknek” – tette hozzá a szakértő.
Nem jelent hátrányt ugyanakkor az apagyed választása abból a szempontból, hogy amennyiben az anya újra vissza szeretne térni a munkába, akkor a szabadságra ugyanúgy jogosult (a szülési szabadság idejére és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára), függetlenül attól, hogy nem kapott gyedellátást. Továbbá egy esetleges végkielégítés számításakor szintén figyelembe kell venni a szülési szabadság és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát is, szintén függetlenül attól, hogy nem kapott gyedellátást.
Mivel a törvény azt is megengedi, hogy a szülő a gyed folyósítása mellett korlátlan időtartamban végezzen munkát, logikus döntésnek tűnik az apagyed választása, vagyis hogy az apa igényelje a gyedet. Ettől függetlenül azonban érdemes hosszú távon gondolkodni, azaz az anya biztosítási jogviszonya körül felmerülő kérdéseket is alaposan át kell gondolni. Főleg akkor, ha az anya nem tér vissza a munkába, és további gyermeket tervez a család
– összegezte Jankó Gábor.
Ahogy arról az Index beszámolt, a kormány adópolitikai változtatásainak az anyák mellett az apák is kedvezményezettjei lehetnek. Az anyákéval párhuzamosan az apák adó-visszatérítési összege is emelkedik. A gyerekek után járó adókedvezményt megduplázzák: 1 gyerek után 20, 2 gyerek után 80, 3 vagy több gyerek után 200 ezer forintot lehet levonni a szülők adójából. Ezt az édesapa külön érvényesítheti. Tehát egy átlagos háromgyerekes családban az édesanya akár évi 1,1 millió forintot is félretehet úgy, hogy az édesapa még 2,4 millió forintot visszaigényel.
(Borítókép: Paco Freire / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)