Az adóhatóság elsődlegesen a rendelkezésére álló adatokat használja fel, hogy megállapítsa, hol lehet adóhiány, hiba vagy mulasztás. Ehhez már a NAV is felhasználja a legújabb keresési megoldásokat, sőt mi több, a mesterséges intelligenciát (AI) is. Már a szervezetnél is megalakult a Mesterséges Intelligencia Munkacsoport, amely folyamatosan fejleszti és segíti a kiválasztási folyamatot.

2025-ben a következő ellenőrzésekkel találkozhatunk:

• adategyeztetési eljárás,
• támogató eljárás,
• jogkövetési vizsgálat,
• adó- vagy vámellenőrzés.

„Fontos kiemelni, hogy az adóhatóság továbbra is támogatja az alapvetően a szabályok betartására, az adókötelezettség teljesítésére törekvő adózókat, hogy a véletlenül bekövetkező hibákat kijavíthassák adategyeztetési eljárás vagy támogató eljárás keretében.

Viszont azonnali, szigorú és határozott fellépést ígérnek azoknál, akik elmulasztják az adókötelezettségek szabályszerű és önkéntes teljesítését vagy be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatnak”

– mondta Szadai András adótanácsadó, a WTS Klient üzletágvezető partnere.

Büntetés helyett javítási lehetőség

Idén már be is indult az adóhatóság legújabb megoldása, az adategyeztetési eljárás. Ennek célja, hogy büntetés helyett az adózónak lehetősége nyílik a felszólítás alapján kijavítani a hibákat. Az eljárás teljes mértékben elektronikus úton zajlik az ügyfélportálon keresztül. Amennyiben valóban hiba történt az adózónál, akkor 15 napon belül kijavíthatja a hibát és ezáltal elkerülheti a bírságot.

Az adóhatóság kockázatelemzési módszereket alkalmaz, hogy kiszűrje a hibákat és mulasztásokat. Ehhez legtöbbször az online számla és az online pénztárgép szolgáltatnak adatokat, amelyet automatikusan összehasonlítanak az áfabevallásban található adatokkal.

Az adóhatóság fő célja a tisztességes adózók és a költségvetési bevételek védelme, ezért mindent megtesznek a szabályokat kijátszó vállalkozások kiszűrése érdekében. Emellett fontos az is, hogy ez a lehető legkevesebb terhet jelentse a szabályszerűen működő adózóknak

– tette hozzá az adószakértő.

2025. év fókuszpontjai:

• Kiemelt és legnagyobb teljesítménnyel rendelkező adózók: ebben nincs változás, továbbra is kiemelten figyelik ezeket az adózókat, és ahogyan eddig, úgy most is rendszeres ellenőrzésre számíthatnak.
• Alapvető eltérések folyamatos ellenőrzése: ebben az esetben például az online számlaadatok és áfabevallás, valamint az összesítő jelentés és kontrolladatok közötti eltérést automatikusan kiszűri a rendszer. Idetartoznak továbbá a kockázatos adózók is, illetve az online pénztárgépek vagy az EKÁER adatai alapján feltárható eltérések.
• Továbbra is kiemelt figyelmet kap az adóhatóságnál adókedvezmények (fejlesztési, energiahatékonysági célú beruházási felújítási), a társasági adóalapot növelő és csökkentő tételek, valamint a transzferárak vizsgálata, illetve a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak kontrollja. Ennek egyik alapja a transzferár-adatszolgáltatás.
• Idén is fontos az adóhatóságnak az adathelyesség biztosítása, idén már erre szolgál a fent említett adategyeztetési eljárás is.
• Költségvetési bevétel szempontjából magas kockázatot hordozó adóalanyok célzott kockázatelemzésen alapuló ellenőrzése: ehhez az adóhatóság folyamatosan növeli adatállományát, amelyet egyre fejlettebb technikákkal elemeznek, így egyre nagyobb szerepet kap a NAV már említett Mesterséges Intelligencia Munkacsoportja is.
• Továbbra is kiemelt figyelmet fordítanak az áfacsalások feltárására és megszüntetésére. Ehhez az adóhatóság teljes eszköztárát felhasználja, mint például a kockázatelemzés vagy éppen a nemzetközi adatcsere.
• Nem maradnak ki a következő ágazatok sem: internetes tartalomszolgáltatók, építőipar, turizmus, vendéglátás, szépségipar, személy- és vagyonvédelem, gépjármű- és gépjárműalkatrész-kereskedők stb.

„Az adóhatóság célja tehát az adózók segítése, akár az új eljárás kezdeményezésével, amelyből az első tapasztalatok alapján egyre több várható az idei év során. Gyakorlatban is látható már, hogy egyre több a nemzetközi adatcsere, amely során az adóhatóság akár a külföldi adóhatóságon keresztül próbálja meg behajtani a folyószámlán fennálló tartozást. A nemzetközi adatcserén alapuló vizsgálatok már a magánszemélyeket is érinthetik, elsősorban a tőkejövedelmek terén” – összegezte Szadai András.

(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)