Februárban az ipari termelés volumene 8,7, míg a munkanaphatástól megtisztítva 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a januárinál. Padlón a magyar ipari termelés, és egyelőre nem látszik a kiút. Ráadásul a termelékenység úgy csökken, hogy közben reálbér-növekedés van – ez a tankönyvek szerint komoly problémát eredményezhet.
2025 januárjában az ipari termelés volumene 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az is látszódott az adatokban, hogy a feldolgozóipari alágak közül ötben nőtt a termelés, nyolcban viszont visszaesett, a legnagyobb mértékben a villamos berendezések gyártásában. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás januárban 0,8 százalékkal nagyobb volt a 2024. decemberinél.
Pénteken a Központi Statisztikai Hivatal közzétette, hogy februárban az ipari termelés volumene 8,7, míg a munkanaphatástól megtisztítva 8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
Ráadásul a szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,3 százalékkal kisebb volt a 2025. januárinál.
Az adatközlés szerint a feldolgozóipari alágak mindegyikében csökkent a termelés volumene az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, valamint a villamos berendezés gyártásában jelentős visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent.
Az ipari termelés az év első két hónapjában 6,4 százalékkal kisebb volt, mint 2024 azonos időszakában.
Az adatok fényében egyáltalán nem meglepő, hogy hétfőn bevallotta a kormány, az idei évre borult a forgatókönyv. Módosították az idei évre a növekedéssel kapcsolatos kilátásokat, ennek értelmében 2025-re már nem 3,4, hanem pusztán 2,5 százalékos növekedést vár a kabinet.
A várakozásuk szinte megegyezik a Magyar Nemzeti Bank prognózisával (2,4 százalék). Az infláció tekintetében a kormány 4,5 százalékkal tervez, a jegybank 4,8-cal. Érdemes hozzátenni, 2025-re vonatkozóan a legpozitívabb az MBH Bank (2,6 százalék), míg a legpesszimistább az UniCredit Bank (1,8 százalék) a növekedés tekintetében.
Az idei év harmadik negyedévében már 3 százalék fölötti GDP-növekedés várható Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint, aki hétfőn azt is hozzátette, hogy a negyedik negyedévben már 4 százalékos is lehet a növekedés. „Tehát gyorsuló dinamikát láthatunk majd a növekedésben.” Érdemes kiemelni, az MNB magasabb fogyasztási adatokat prognosztizál, és ezt az árrésstop is tovább élénkítheti a többi kormányzati intézkedéssel karöltve.
A gyenge ipari teljesítmény hátterében elsősorban a német gazdaság problémái állnak. Ugyanakkor az egyik legfontosabb probléma, hogy az ipari termelés és a termelékenység úgy csökken, hogy közben reálbér-növekedés van Magyarországon (januárban 4,6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest).
Az ipari termelésben Európa-szerte érzékelhető bizonytalanság februárban is érzékeltette hatását Magyarországon. Az amerikai vámok megemelése, és az ezáltal megnövekvő gazdaságpolitikai bizonytalanságra számított is a piac, ám a ma közölt adat még a pesszimista várakozásokat is messze alulmúlta
– hívta fel erre a figyelmet Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint ráadásul még ha bizakodhattunk volna is abban, hogy lassan véget ér a hazai ipar vesszőfutása, az április eleji újabb, vártnál nagyobb amerikai vámemelések és az ezzel megkezdődő vámháború réme ezeket a reményeket is szertefoszlatta.
Ez szerinte eléggé megnehezíti a termelő vállalatok tervezési folyamatait az egész világon, így Magyarországon is, e pillanatban előrejelzést is nehéz mondani a következő hónapok legfontosabb hazai gazdasági folyamataira.
A Nemzetgazdasági Minisztérium az adatokat úgy értékelte, hogy a magyar ipari termelés alakulását továbbra is a gyenge külső kereslet befolyásolja. Az Európai Unió versenyképességi problémái, valamint Németország – hazánk legfontosabb gazdasági partnere – két éve tartó recessziója visszafogja a magyar exportot és az ipari kibocsátást. A beszállítói láncokon keresztül jelentkező negatív hatások különösen az autóipart és a gépipart érintik.
A tárca szerint a belgazdaságban kedvező folyamatok azonosíthatók, amelyek hozzájárulnak a belső kereslet élénküléséhez: a reálbérek 17 hónapja emelkednek, a fogyasztás bővül, és minden jel arra mutat, hogy a turizmus 2024 után 2025-ben újabb rekordévet teljesít. A foglalkoztatottság továbbra is kimagasló, közel 4,7 millióan dolgoznak, miközben a regisztrált álláskeresők száma rekordalacsony. Az új- és használtautó-piac élénkül, a lakáspiaci tranzakciók száma dinamikusan növekszik, a lakossági hitelezés is fellendülőben van, miközben az építőipari termelés volumene 2025 januárjában negyedik hónapja emelkedett.
A Donald Trump amerikai elnök által bejelentett vámok hatásait egyelőre még nehéz értékelni. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban az Indexet arról tájékoztatta, hogy „Az Amerikai Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által bejelentett vámintézkedések gazdasági hatásait mind az Európai Unió, mind pedig Magyarország vonatkozásában a kormány vizsgálja” – kezdték a választ.
Kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy mindezen lépésekre a jelentős német autóipari szereplők miképpen reagálnak, amennyiben ugyanis jelentős beruházásokat hajtanak végre az USA-ban, úgy a bejelentett terheket elkerülhetik. Ezzel az intézkedések negatív hatásai mérsékelhetők.
Az NGM szerint megállapítható, hogy minden európai autógyártó jól járt, aki Magyarországon fektetett be és idehozta a termelését. Hazánk szempontjából ezért csökkenti a negatív hatásokat, hogy Magyarország az autóipari termelés szempontjából, az itt található ökoszisztéma kiépültsége és fejlettsége miatt kiemelkedő versenyképességgel rendelkezik.
Ezt támasztja alá, hogy a Mercedes számos típus gyártását Kecskeméten kezdi meg, de a BMW is debreceni új komplexumában gyártja majd hamarosan a Neue Klasse modelljeit.
Válaszukat végül úgy zárták, hogy ez az autóipari versenyképesség a vámháború során különösen felértékelődhet, meggyorsítva és felerősítve a termelés relokációját, áthelyezését Nyugat-Európából Magyarország irányába, így ez a folyamat hazánkban a termelés további bővülését és új munkahelyek létrehozását eredményezheti. „A bejelentett amerikai intézkedések összesített hatását komplex jellegéből kifolyólag azonban korai még megítélni.”
(Borítókép: Nagy Márton 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)