Talán igazán az orosz–ukrán háborúval kezdődött, de könnyen lehet, hogy ütött az utolsó óra, és vége a totális globalizációnak. Az utolsó sorsfordító lépést pedig Donald Trump amerikai elnök léphette meg, aki globális vámokat jelentett be, ami szinte minden országot érint a világon. Amerika első embere azt mondja, győzni fognak, de könnyen lehet, hogy amikor megérkeznek a tőzsdei befektetésekről a kivonatok a Republikánus Párt szavazóihoz, akkor a Fehér Házban nem lesz kitörő az öröm. Két nap alatt 5000 milliárd dollár égett el csak az amerikai tőzsdéken.
Április 2-án, szerdán robbant a bomba, Donald Trump amerikai elnök bejelentette az új vámtarifáit. Trump célja a vámokkal az amerikai gazdaság erősítése, valamint a külkereskedelmi deficit felszámolása, de ezt lehet, hogy csak hatalmas veszteséggel tudja elérni.
Lépései a világ minden szegletére hatnak, ám számunkra a legfontosabb, hogy 20 százalékos importvámot vezet be az Európai Unióval, 34 százalékot pedig Kínával szemben. 2024-ben az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje 1200 milliárd dollár volt, és az amerikai elnök elmondása szerint azt az évtizedes gyakorlatot kívánja megszüntetni, ami az Egyesült Államok „kihasználására” épült a külkereskedelemben. Az elnök a Fehér Ház kertjében tartott ceremónián, nyilvánosság előtt írta alá a „viszonossági vámokat” érintő rendeletet.
Ezt követően felpörögtek az események, ahogy azt sejteni lehetett, erős nyomot hagyott a piacokon Trump vámpolitikája. Döntése hullámként söpört végig: óriási mínuszok repkednek az európai és az ázsiai tőzsdéken is, de a legnagyobb pofont forintostul, OTP-stül a magyar piacok kapták – bár azóta korrekció ment végbe. A negatív hangulat hatására komoly visszaeséssel indult a kereskedés hétfőn a globális tőzsdéken, az európai és ázsiai piacokon egyaránt jelentős zuhanások történtek.
Hétfőn a STOXX 600 index 1,83 százalékkal, az Euro Stoxx 50 pedig drámai, 6,68 százalékkal esett vissza. A vezető nyugat-európai börzéken is hasonló hangulat uralkodott: a londoni FTSE 100 index 4,77 százalékkal, a frankfurti DAX 7,84 százalékkal, míg a párizsi CAC 40 2,15 százalékkal nyitott alacsonyabban. Milánóban az FTSE MIB 7,31 százalékos, Madridban az IBEX 35 pedig 5,20 százalékos mínuszban kezdte a napot. De az ázsiai piacokon még nagyobb veszteségek voltak tapasztalhatók. A hongkongi tőzsdeindex közel tízszázalékos eséssel kéthavi mélypontra süllyedt, míg a sanghaji és sencseni indexek több mint öt, illetve hét százalékkal estek vissza.
Miután a modern elnöki ciklusok legrosszabb tőzsdei nyitányát produkálta Donald Trump, ismét elkezdett kommunikálni. Hétfőn több posztjában is kiállt az intézkedése mellett. Érvei így hangoztak:
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek azt részletezte, hogy Trump most mások félelmére alapoz. Az amerikai elnök azt gondolja, a bejelentései arra ösztönzik a kereskedelmi tárgyalópartnereiket, hogy elkezdjenek alkudozni vagy amerikai termékeket vásárolni. Legyen szó vadászgépekről, cseppfolyósított gázról vagy bármiféle amerikai termékről. Ha pedig ez nem jön be, akkor annyira megijednek, hogy elkezdik áthelyezni a termelésüket Amerikába. Ennek pedig az lesz a hatása, hogy az Atlanti-óceán nyugati fele megint csak jobb és erősebb lesz.
„Ugyanakkor ahhoz, hogy tangózzunk, két ember kell, és kevesen akarnak táncra perdülni” – hívta fel erre a figyelmet az ING elemzője. Bár egyes hírek arról szólnak, hogy bizonyos országok kezdeményeztek megbeszéléseket Washingtonnal, nem biztos, hogy ezeket tető alá hozzák. „Trump üzletemberként azt gondolta, mindenki az ő kegyét keresi.” Ugyanakkor a politika nem az üzleti élet logikája mentén szerveződik.
A másik opció, ami Trump fejében járhatott, az kifejezetten egyszerű közgazdaságtan. Ehhez, kedves olvasónk, első körben annyit érdemes tudni, hogy idén és jövőre egy úgynevezett adósságlejárati falba rohan bele az amerikai gazdaság. Ebben a két évben koncentráltan jár le rengeteg amerikai államkötvény. Idén nagyjából 3000 milliárd dollár. Ez rengeteg pénz, és ezt az adósságot meg kell újítania Amerikának. Nyilván nem mindegy, hogy ezt a lépést 5-5,5 százalékos hozamkörnyezetben vagy 3-3,5 százalékosban teszik meg.
Ezen dollárszázmilliárdok múlnak, a számlát pedig az amerikai költségvetés állja.
Az Erste elemzője, Pletser Tamás elemzésében pedig azt írta, hogy az USA hatalmas költségvetési deficittel (évi 1,5-2 ezer milliárd dollár) és jelentős folyó fizetési mérleggel küzd (a GDP 3-4 százaléka). Emiatt félő, hogy az idén lejáró 7 ezer milliárd dollár államadósságot az USA csak jóval magasabb hozam mellett tudja eladni. Márpedig a kamatkiadások egyre nagyobbak, évi 881 milliárd dollárt tettek ki 2024-ben. „Az ország egyre jobban egy lefelé tekeredő spirálba kerül – nagyobb hiány nagyobb adósságot okoz, az meg még nagyobb hiányt.”
Az amerikai elnök lépésének ez a része működhet. „Globális pánik, kockázatkerülés van. Mindenki a menekülőeszközöket keresi, beleértve az amerikai kötvényeket. Ezáltal annak az ára felfelé megy, a hozam így csökken. Ennek az eredménye az, hogy kisebb hozamkörnyezetben lehet újrafinanszírozni azt a hatalmas adósságot.” Az ING vezető elemzője szerint a mostani recessziós veszélyben az a fura, hogy a világ pánikol, közben Amerika köszöni szépen, azt mondja, minden rendben van.
Washington tudja, rövid távon ez fájdalmas, ugyanakkor úgy látják, hosszú távon jobb lesz. Trumpék nyugalommal nézik, hogy az egész világ pánikol. Kettő nap alatt 5000 milliárd dollár égett el csak az amerikai tőzsdéken, ez az amerikai GDP-nek az ötöde. Ennek ellenére az amerikai pénzügyminisztérium, az amerikai jegybank hallgat. Senki nem nyomja meg a pánikgombot, mindenki békésen üldögél. „Emögött tudatos értékválasztás is lehet: pánikot okozunk, de majd visszacsináljuk.”
Az elmúlt két évben az amerikai gazdaság jól teljesített. Ám igazán egy tényező miatt: a felső kettő jövedelmi tized költekezett. Húzták az amerikai gazdaságot, a vagyoni helyzetük folyamatosan javult a szárnyaló tőzsdék miatt. „Hónapról hónapra több pénzt lapátoltak a zsebükbe, és ezt elköltötték. De most ezek a vagyonok durván elégtek” – összegezte az ING vezető elemzője. Ha most csak egyet lehetne kérdezni Trumptól, akkor talán az lenne a legérdekesebb, hogy mennyire számoltak ezzel a hatalmas vagyonvesztéssel a mögöttük álló szavazók esetében. De erre még visszatérünk.
A mostani tudásunk szerint április 9-én hatályba lépnek a vámok, azonban alkudozni bármeddig lehet. Trump teljesen kiszámíthatatlan, így nem meglepő, hogy a piac azt is árazza, moratórium lehet a vámokra. Most nagyjából két narratívát látunk. (Ezek gyakran a közgazdaságtant mellőzve, politikai értékválasztás alapján dőlnek el.) Mutatjuk a két végletet:
„Szerintem inkább a második irányba mutat több jel. Európa nem kapkod, kivár. Nem ész nélkül vagdalkozik és nem vámok kivetésében gondolkozik, hanem inkább szofisztikált megoldásokban, ami az amerikai gazdaságnak jobban fájhat, és közben nem kényszeríti térdre az európai gazdaságokat. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez így működhet. Kína pedig nem adja be a derekát, már be is jelentette a viszontvámokat, fölvette a kesztyűt, mint ahogy fölvette 2018-ban” – mondta az Indexnek Virovácz Péter, aki szerint tehát nem feltétlenül tűnik úgy, hogy bejönnének Trump számításai.
az amerikai elnök nyilván a végsőkig kitart amellett, hogy érvényesíteni akarja az akaratát, de ebből csúnya baleset lehet.
A legrosszabb forgatókönyv, hogy mindenki belekezd a vámháborúba. Ugyanakkor, ha megnézzük a gazdaságtörténetet, akkor abból tökéletesen látszik, hogy ebből még semmi jó nem származott.
Az ING vezető elemzője felhívta arra is a figyelmet, hogy mindig akkor prosperált a világgazdaság, amikor egyre nyitottabbá és szabadabbá vált a kereskedelem. Hogyha ezt elkezdjük megnyirbálni és bezárkózni, akkor az semmi jóra nem vezet. „A 2008–2009-es gazdasági világválság óta a globalizáció különböző mutatószámok alapján már nem tudott növekedni. Inkább stagnálásról beszélhetünk világszinten. Azonban, ha ez visszafordul, akkor az egyértelműen egy új gazdaságtörténeti időszakot nyit meg.”
Trump azt gondolja, hogy ez egy zéróösszegű játszma, amiben Amerika nyer és mindenki más veszít. Az ING vezető elemzője szerint egy gazdasági háborúban ez inkább egy negatív összegű játék, ahol mindenki veszít, legfőképp a fogyasztók. És könnyen lehet, hogy ezt most Washington elnézte, hiszen ahogy azt korábban említettük, előbb-utóbb az első két jövedelmi tized azzal szembesülhet, hogy több ezer milliárd dollárnyi vagyon égett el.
Ebből a szempontból elég hihetetlenül hangzik, hogy két év múlva a választásokon boldogan húzzák be a republikánusokra megint az X-et, ahogy az sem biztos, hogy az intézkedésnek a következő elnökválasztásra már lesz kézzelfogható eredménye. Bár egyes amerikai médiumok nem számolnak be teljeskörűen a tőzsdei bukásokról, előbb-utóbb postára adják a számlakivonatokat.
(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Shutterstock)