Donald Trump kereskedelmi háborúja egyre mélyül, miután szerdán életbe léptek az új vámemelések. A kínai termékekre kivetett 104 százalékos vámok és többek közt az EU-t érintő 20 százalékos vámterhek sokkhatást okoztak a globális piacokon. A tőzsdék világszerte zuhanásnak indultak.
A londoni FTSE 100 index 2,2 százalékot zuhant a szerdai kereskedés első óráiban, gyakorlatilag semmissé téve a keddi nyereséget. Az európai tőzsdéken sem volt jobb a helyzet reggel:
A londoni FTSE 100 indexen csupán három részvény árfolyama emelkedett, miközben a gyógyszeripari vállalatok különösen nagy veszteségeket szenvedtek el. Az angol–svéd AstraZeneca 4,4 százalékot, míg a korábban GlaxoSmithKline néven ismert GSK 3,3 százalékot veszített értékéből, miután Trump előző este bejelentette, hogy „jelentős” vámokat fognak kivetni az importált gyógyszerekre. A magyar Richter Gedeon is mínusszal kezdte a kereskedést.
A felfordulás az ázsiai piacokat is elérte, ahol a japán Nikkei-index több mint 3 százalékot zuhant, míg a hongkongi tőzsde szintén 3 százalékot esett. A dél-koreai von 16 éves mélypontra süllyedt a dollárral szemben, és az államkötvények is jelentős veszteségeket szenvedtek el.
Mint megírtuk, a forint sem fogadta jól a vámemeléseket, szerda reggel a 409-es szint felett kezdte a kereskedést az euróval szemben.
Az ausztrál részvények milliárdos értékvesztést könyveltek el, miközben a tajvani részvények 5,8 százalékot zuhantak a délutáni kereskedésben. A devizapiacok is felbolydultak: a kínai jüan történelmi mélypontra zuhant a dollárral szemben, miután a Bloomberg jelentése szerint a pekingi központi bank már az ötödik egymást követő napon gyengítette a jüant.
A kínai tőzsdék azonban emelkedtek a 104 százalékos amerikai vámok ellenére is,
mivel hírek érkeztek arról, hogy Peking be fog avatkozni a piac támogatása érdekében. A sanghaji SSE Composite index 1,1 százalékkal, míg a sencseni SE Composite 2,2 százalékkal emelkedett, miközben a Hang Seng index Hongkongban csupán 0,4 százalékot esett.
Vasárnapi deviza- és tőzsdepiaci összefoglalónkban Rodic Ádám, az MBH Elemzési Centrum szakértője úgy fogalmazott, hogy „történelmi napokat élünk, amikor a globális gazdasági színtéren olyan változások zajlanak, amelyeket a gazdaságtörténészek hosszasan fognak taglalni”.
Trump új vámemelései szerdán 00:01-kor (közép-európai idő szerint 05:01-kor) léptek életbe, többek között a 104 százalékos vámok a kínai termékekre, miközben Washington és Peking egy komoly tétekben zajló kötélhúzásba bonyolódott.
Az Egyesült Államokba irányuló importra kivetett vámok tovább emelkedtek az olyan exportőrök esetében, mint az Európai Unió vagy Japán.
Mostantól az EU 20 százalékos pluszvámteherrel exportálhat az Egyesült Államokba.
Kínát sújtották leginkább a vámok, de az ázsiai ország nem mutat meghátrálást, és megfogadta, hogy „a végsőkig” harcol a kereskedelmi háborúban, valamint ellenintézkedéseket ígért érdekei védelmében. A kínai ellenválaszszabályok, amelyek 34 százalékos vámot vetnek ki az amerikai termékekre, várhatóan csütörtökön lépnek életbe.
Trump kedden azt nyilatkozta, hogy kormánya „személyre szabott megállapodásokon” dolgozik a kereskedelmi partnerekkel, a Fehér Ház pedig közölte, hogy előnyben részesítik az olyan szövetségeseket, mint Japán és Dél-Korea. Trump kereskedelmi főtisztviselője, Jamieson Greer szintén tájékoztatta a Szenátust, hogy Argentína, Vietnám és Izrael többek között felajánlotta vámjaik csökkentését.