Donald Trump kormányzata fontolgatja, hogy dróncsapásokat indítson a mexikói drogkartellek ellen a déli határon át történő kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem részeként. Hat jelenlegi és korábbi amerikai katonai, rendvédelmi és hírszerzési tisztviselő szerint a tervek még korai szakaszban járnak, de már megkezdődött a célpontkiválasztás folyamata. A műveleteket lehetőség szerint Mexikó kormányával együttműködve hajtanák végre.
A Fehér Ház, a Védelmi Minisztérium és a hírszerző ügynökségek között folyó megbeszélések még kezdeti szakaszban vannak, de már konkrét elképzelések születtek a kartellvezetők és logisztikai hálózataik elleni esetleges dróncsapásokról – jelezték források az NBC Newsnak.
Az amerikai katonai és hírszerző szolgálatok jelentősen fokozták a Mexikó feletti megfigyelőrepüléseket, hogy információkat gyűjtsenek a kartellek elleni nagyszabású hadjárat előkészítéseként – mondták a források. A repüléseket Mexikó jóváhagyásával hajtják végre, amit Claudia Sheinbaum mexikói elnök is megerősített. A kormányzat már most átcsoportosította a katonai, hírszerzési és rendvédelmi erőforrásokat a kartellek elleni küzdelemhez, jelezték a tisztviselők.
A Trump-kormányzat még nem hozott végleges döntést és nem kötött megállapodást a kartellek elleni fellépésről. A források szerint azonban az egyoldalú, titkos akciók lehetősége Mexikó beleegyezése nélkül sem zárható ki, ami végső esetben megoldás lehet.
„Már most célpontlistát állítanak össze”
– árulta el az egyik korábbi tisztviselő a megfigyelőrepülésekkel kapcsolatban. A lehetséges célpontok között kartelltagok, járművek, raktárak és a bűnszervezetek hálózatának más elemei szerepelhetnek.
A Trump-kormányzat reményei szerint minden akciót a mexikói katonai és rendvédelmi szervekkel koordinálva hajtanának végre – mondták a források. Többségük szerint az egyoldalú katonai beavatkozás csak végső megoldás lenne, amely veszélyeztetné a bevándorlás terén létfontosságú együttműködést Mexikóval.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök reagált a felmerült tervekre egy sajtótájékoztatón.
Elutasítunk minden beavatkozási vagy befolyásolási formát. Ez nagyon világos: Mexikó koordinál és együttműködik, de nem rendeli alá magát
– jelentette ki. Sheinbaum, aki október elején lépett hivatalba, már fokozta a kartellek elleni erőfeszítéseket, ami jelentős változást jelent Mexikó hozzáállásában. Döntése, hogy engedélyezi a CIA megfigyelőrepüléseit, fontos lépést jelent – mondta két jelenlegi és két korábbi tisztviselő. Mexikó azonban érzékeny a nagyobb szomszédja általi megfélemlítésre, és Sheinbaum figyelmeztetett az egyoldalú amerikai katonai fellépéssel szemben.
Miután Trump hat mexikói drogkartellt külföldi terrorista szervezetnek nyilvánított, az amerikai hírszerző ügynökségek és katonai egységek most széles körű jogi felhatalmazással rendelkeznek a bűnözői hálózatok elleni kémkedésre és titkos műveletekre Mexikóban és azon túl.
Derek Maltz a DEA (amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal) karrierdiplomatája, aki jelenleg a hivatal megbízott vezetője, elmondta az NBC Newsnak, hogy ez a minősítés új eszközök sorát nyitotta meg, és ez olyasmi, amit már évek óta szorgalmaz.
Ez az ő országuk, és nyilvánvalóan hiszünk az erős partnerségekben
– mondta Maltz. „Ez csak a gyermekeink biztonságáról szól” – tette hozzá.
Phoenixben, ahová a DEA szerint az Egyesült Államokba érkező fentanil 60 százaléka először érkezik, Cheri Oz DEA különleges ügynök elmondta, hogy az elmúlt néhány hónap felüdülést jelentett a kábítószer-áramlás megfékezéséért folytatott küzdelemben.
„Levettük a kesztyűt”
– nyilatkozta az NBC Nightly Newsnak a múlt hónapban. „Úgy hiszem, amit most csinálunk, az működik, és úgy hiszem, néhány hónap múlva elkezdjük látni erőfeszítéseink gyümölcseit.”
Vanda Felbab-Brown, a Brookings Intézet kábítószer-kereskedelem szakértője szerint az amerikai együttműködés kiépítése a mexikói rendvédelmi szervekkel továbbra is a legígéretesebb megközelítés a kartellekkel szembeni fellépésre. Szerinte a bandák hálózatainak kulcsfiguráinak kihallgatása termelékenyebb lenne, mint a dróncsapások.
„A bombázás csábító, de nem sok mindent ér el, és óriási kockázattal jár”
– mondta. Egyes korábbi diplomaták és rendvédelmi tisztviselők szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a fentanil-kereskedelmet jelentősen vissza lehet szorítani katonai fellépéssel. Szerintük nincs csodaszer, és a megoldásnak magában kell foglalnia a mexikói hatóságokkal való szoros együttműködést, ellenőrző berendezéseket a határátkelőknél, a pénzmosás elleni fellépést és azon magánvállalatok közreműködését, amelyek a gyógyszer előállításához használt vegyszereket gyártják.
Mike Vigil, a DEA nemzetközi műveleteinek korábbi vezetője szerint a Trump-kormányzat valószínűleg nehezen találna megfelelő célpontokat a dróncsapásokhoz.
Mexikó a múlt hónapban 10 ezer katonát küldött az északi határra, ahol a járműveket fentanilt keresve kutatják át, amikor átkelnek a határon. Emellett Mexikó 29 feltételezett drogkereskedőt adott ki az Egyesült Államoknak, köztük Rafael „Rafa” Caro Quinterót, akit egy DEA-ügynök elrablásának és meggyilkolásának megtervezésével vádoltak az 1980-as években, de 2013-ban szabadult a mexikói börtönből. 2022-ben újra letartóztatták Mexikóban, és kiadatása nagy jelentőséggel bír a DEA ügynökei számára.
Maltz szerint „történelmi, példátlan intézkedések” történtek a drogkereskedelem elleni küzdelem terén Mexikóval együttműködve a Trump-kormányzat első néhány hónapjában. Oz, a phoenixi DEA-főnök szerint a hírszerzési információk azt mutatják, hogy a kartellvezetők bizonytalanok, hogyan reagáljanak az Egyesült Államok és Mexikó közötti javuló együttműködésre és a műveleteikre nehezedő fokozott nyomásra.
„Most kapkodnak, nagy a szervezetlenség a kartellek között”
– mondta Oz. Nehéz mérni a fentanil elleni háborúban elért előrelépést bármely pillanatban. A túladagolás miatti halálesetek 24 százalékkal csökkentek szeptemberben éves alapon a Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központok szerint, de ezt nagyrészt a rejtett fentanil tudatosításának és a Narcan-kezelésnek tulajdonítják, illetve továbbra is tízezrek halálát okozhatja az Egyesült Államokban a fentanil ebben az évben.
Egy korábbi amerikai katonatiszt, aki tapasztalatokkal rendelkezik a régióban, úgy véli, a kartellek valószínűleg visszalépnek a fentanil csempészésétől, ha könyörtelen támadás éri őket, és olyan módot keresnek az üzletelésre, amely nem provokál amerikai reakciót. „A kartellek nem terrorista szervezetek” – mondta a volt katonatiszt. „Nem ideológiailag elkötelezettek, nem vallásosak. Nem akarnak meghalni a munkájukért.”
„Hajtóvadászat indul! A kábítószer-kereskedőknek kampó!”
– fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-bejegyzésében februárban. A kormányfő és Horváth László drogok elleni kormánybiztos közös Facebook-videóban beszélt arról, milyen megoldásokkal lehet visszaszorítani a kábítószer-kereskedelmet Magyarországon.
(Borítókép: Fiatal tetovált férfi áll a Juarez városára néző dombon 2008-ban. Fotó: Shaul Schwarz / Getty Images)