A felsőoktatásban tanuló magyar diákok 7 százaléka jár külföldi egyetemre, akiket főként az ottani oktatás színvonala és az elérhető életminőség vonz – derül ki egy friss kutatásból. Bár többségük külföldön tervezi a jövőjét, egy részük figyelemmel követi a magyarországi álláspiacot, és nyitott a hazai munkavállalásra. Ahogy azonban a kutatási eredmények rávilágítanak, a hazaköltözéshez nem elég a honvágy: többek között versenyképes fizetésre és jó munkakörnyezetre is szükség van.
A Covid-járvány okozta visszaesés után újra gyorsuló ütemben növekszik a külföldön tanuló magyar diákok száma, amely a 2023–2024-es tanévben először haladta meg a 17 500-at. A felsőoktatásban tanuló összes magyar diák számához képest arányuk továbbra is 7 százalék, a legnépszerűbb célországok pedig: Ausztria, Németország, Hollandia, Dánia és az Egyesült Királyság. Az Engame Akadémia 2025. január–március között kutatást végzett a külföldön tanuló és végzett magyar diákok körében arról, hogy miért döntöttek a külföldi továbbtanulás mellett, és hogyan gondolkodnak a jövőjükről.
A válaszadók leginkább az egyetemi képzés színvonalát (61 százalék) emelték ki a külföldi tanulás előnyeként, ezt követi az egyetem környezete és elhelyezkedése (57 százalék), valamint a hangulata (52 százalék).
A legtöbbek számára a családtól való távolság jelenti a legnagyobb nehézséget, amit a megélhetésnél jelentősebb kihívásként értékeltek. Gyakori mítosz, hogy a külföldi tanulás a gazdagok kiváltsága, ezért a kutatás arra is kitért, hogy a diákok hogyan finanszírozzák a tanulmányaikat.
Az eredmények alapján a külföldön tanuló magyar hallgatók a költségeiket családi támogatásból, munkából és a fogadó állam ösztöndíjából fedezik – ezek gyakran együttesen vannak jelen.
„A többség (84 százalék) közeli vagy távolabbi családtagok anyagi támogatását is igénybe veszi, 64 százalék saját fizetéséből is finanszírozza a megélhetését és a tandíját, emellett 63 százalék saját megtakarításaira is támaszkodik. A külföldi állami ösztöndíjat vagy támogatást a diákok 51 százaléka, míg magyarországi állami ösztöndíjat vagy támogatást csupán 4 százalék vesz igénybe, vagyis jelentős a különbség a külföldi és a magyar állami támogatás igénybevétele között” – emelte ki Nádas Rita, az Engame Akadémia oktatási vezetője.
A válaszadók 66,9 százaléka végzett valamilyen munkát az egyetem mellett: 18,2 százalék jellemzően rendszeresen heti 20 óránál többet, míg 32,8 százalék heti 20 óránál kevesebb időt töltött munkával. 15,9 százalék alkalomszerűen dolgozott, míg a válaszadók 33,1 százaléka nem dolgozott egyetem mellett. A munkát végző válaszadók 40 százaléka olyan munkát végzett, amely kapcsolódott a tanulmányaihoz.
A magyar diákhitelt csak 2025 januárjától lehet külföldi továbbtanulásra igényelni, így a válaszadóink csupán 2 százaléka vette igénybe. A fogadó ország diákhitelét 28 százalék vette fel.
Mi lesz a külföldön tanuló magyar egyetemistákkal, ha lediplomáztak? – ez volt a kutatás másik központi kérdése. „A hazaköltözést vizsgáló kérdések elemzésénél megkülönböztettük azokat, akik már befejezték tanulmányaikat, azoktól, akik jelenleg is külföldön tanulnak. Ennek oka, hogy az előbbiek már meghozták döntésüket, így egy konkrét viselkedésről számoltak be, míg az utóbbiak esetében még csupán egy attitűdről vagy tervről beszélhetünk” – hívja fel a figyelmet Nádas Rita.
A kutatás szerint a tanulmányaik miatt külföldre költöző fiatalokat gyakran érzelmi tényezők vonzzák haza, míg a külföldön maradás mellett szólnak a külföldi szakmai lehetőségek, kapcsolatok, valamint a külföldi életszínvonal és fizetési feltételek.
További érdekes adat, hogy a hazaköltözöttek több mint fele (51,8 százalék) nyitott arra, hogy a jövőben újra külföldre költözzön. A hazatérést eközben több tényező is hátráltathatja a válaszadók szerint.
A fenti területek fejlesztése fontos lehet ahhoz, hogy a külföldön végzett fiatalok Magyarországon is hosszú távú perspektívát lássanak. A válaszadók emellett a munkavállalás során a versenyképes fizetést és a jó munkahelyi hangulatot egyaránt (62,2–62,2 százalék) a legfontosabb elvárásaik között említették, ami arra utal, hogy nemcsak anyagi biztonságra, hanem jó munkakörnyezetre vágynak. A többség pedig úgy véli, hogy a külföldi diploma előnyt jelent Magyarországon, és egy részük továbbra is figyelemmel kíséri a magyar álláspiacot, ami a hazai munkavállalás lehetősége iránti nyitottságukat mutatja.
(Borítókép: Connect Images / Peter Muller / Getty Images)