A magyar kormány kétezer új ATM telepítését rendelte el, és csökkenteni kívánja a banki számlavezetési díjakat, ami új kihívások elé állítja a Revolutot. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) álláspontja szerint a neobankoknak, például a Revolutnak is részt kellene vennie abban az ATM-telepítési kampányban, amelynek keretében az érintett vállalatoknak egyenként kétezer darab ATM-et kellene elhelyezniük Magyarországon. Ez azonban több kérdést is felvet. A szakértők szerint a Revolut nem kötelezhető erre, mivel nem a magyar piacra épít, és szolgáltatásait az Európai Unió (EU) más országaihoz képest hasonlóan kínálja.
A Revolut alapvetően digitális szolgáltatásokat nyújt, és Magyarországon nem fejleszt saját termékeket, hanem az EU-ban már sikeresen alkalmazott megoldásokat hozza. Horváth Balázs, a RowanHill Digital vezetője úgy véli, hogy ha a magyar szabályozás olyan költségeket ró ki a cégre, amelyek az árazás emelkedéséhez vezetnek, a Revolut akár el is hagyhatja a piacot. A költség-haszon elemzés alapján a magyar piac nem biztos, hogy elég jövedelmező ahhoz, hogy megérje a működést – írja az Economx.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a bankszektor ismét jelentős nyomás alá került az elmúlt hetek kormányzati intézkedései következtében:
„a készpénzhez való alkotmányos jog védelme” érdekében a bankoknak kétezer új ATM-et kell telepíteniük az ország területén.
Ezenkívül a számlavezetési és egyéb, az ügyfelekre áthárított költségeket is csökkenteniük kell, ami több milliárd forintnyi bevételkiesést jelent számukra.
Horváth Balázs, a RowanHill Digital vezetője az Economx kérdésére kifejtette, a neobankok, mint a Revolut és a Wise, más EU-s országokban bejegyzett cégek, és az EU-s engedélyük alapján működhetnek Magyarországon is, ezért nem lehet őket egyértelműen kötelezni ilyen intézkedések végrehajtására a magyar piacon. Amennyiben a Revolutnak is alkalmazkodnia kell a törvényhez, fontos kérdés lehet majd a cég számára, hogy képes lesz-e továbbra is úgy működni Magyarországon, hogy az költséghatékony és versenyképes maradjon. Horváth Balázs összegzése szerint
Ha a szabályozás és a költségek nem kedveznek, a cég akár ki is vonulhat a piacról, ugyanakkor ha sikerül alkalmazkodni a helyi környezethez, akkor továbbra is meghatározó szereplője maradhat a digitális pénzügyi szolgáltatások piacának Magyarországon.
A Revolut egy digitális pénzügyi szolgáltató, amely mobilalkalmazáson keresztül kínál különböző banki és pénzügyi megoldásokat, például pénzátutalásokat, pénznemváltást és kriptovaluták kezelését. A hagyományos bankokkal szemben alacsony költségeket kínál, és nincs szükség fiókba látogatni, így különösen vonzó a fiatalabb, digitális megoldásokat kereső felhasználók számára.
Mint írtuk, az ország összes településén üzembe kell helyezni legalább egy bankjegykiadó automatát, derült ki egy márciusi Magyar Közlönyből. Az ATM-eket a bankok telepítik és üzemeltetik, aminek a terheit jellemzően az ügyfelekkel fizettetik meg, ezért kérdéses, hogy a számlával rendelkezőknek kell-e pluszköltséggel számolniuk a jövőben. A Nemzetgazdasági Minisztériumnak bő egy hónap áll a rendelkezésére, hogy kidolgozza a modellt a határozat teljesítéséhez.
Egy bankautomata telepítése és üzemeltetése is költséges, ezért fordulhat elő az, hogy nem minden településre jut; a bankok általában ott üzemeltetnek ATM-eket, ahol annak komolyabb forgalma várható.
Jelenleg tehát a bankok hatáskörébe tartozik az eszközök telepítése, ezért ha a jövőben nem változik a modell, komoly anyagi teherrel kell számolniuk a bankoknak az egyszeri üzembe helyezéssel, valamint a folyamatos üzemeltetéssel ott, ahol veszteséges lesz egy-egy bankautomata.
A pénzintézetek általában az ügyfelekre terhelik a pluszköltségeket, azonban Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábban már többször is arról beszélt, hogy a bankok jelentős számladíjemelése miatt a kormány beavatkozhat a folyamatokba, így kérdéses, hogy a bankjegykiadó automatákat milyen formában és milyen üzemeltetési modell keretében helyezik majd ki.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Kovács Levente, a Banköszövetség főtitkára szerint a legfontosabb kérdés az, hogy elvárható-e a mai infrastruktúrát üzemeltető bankoktól, hogy magukra vállalják ezeket a költségeket. Kovács Levente emlékeztet, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1/2023. (I. 17.) számú bankjegyrendelete azokat a hitelintézeteket kötelezi készpénzkiadó automaták telepítésére – s így vélhetően annak a feladatnak a teljesítésére, hogy a kisrégióközpontokban legyen működő ATM –, akiknek kibocsátott bankkártyáinak száma eléri az 1 százalékos részesedést. 2024. december végén 10,283 millió bankkártya volt forgalomban az MNB adatai szerint, ezek alapján a legalább 100 ezer kártyát kibocsátó bankoknak kell működtetni ATM-hálózatot.
De mennyire igazságos az a rendszer, amely ezen automaták telepítésébe nem vonja be a külföldi székhelyű pénzügyi szolgáltatókat (a Revolut mintegy kétmillió magyar ügyfélnek bocsátott már ki bankkártyát – a szerk.), akik úgy tesznek szert jelentős bevételre a magyarországi piacon, hogy az infrastruktúra-fejlesztés költségeihez nem járulnak hozzá?
– teszi fel a kérdést a Bankszövetség főtitkára. A mai 5146 darabos ATM-hálózat mellett – a bankkártyaszám alapján – ezeknek a szolgáltatóknak lenne a kötelességük mintegy 1000 darab új ATM telepítése, amelyek egy részét megfelelő szabályozás esetén nyilvánvalóan a ma még fehér foltként működő, kisebb régiós központokba kellene telepíteniük. Kovács Levente szerint aligha véletlen, hogy ezek a pénzügyi szolgáltatók továbbra is vonakodnak attól, hogy magyarországi fióktelepet létesítsenek. Az igazságos költségmegosztás nyilvánvalóan szabályozói feladat – jelezte a főtitkár.