Magyarország tavalyhoz képest egy helyet rontott a gazdasági fejlettséget mérő Oeco-indexben, de még így is a 35. helyen szerepel 164 ország közül – jelezte Törcsi Péter, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke szerdán az index eredményeit bemutató sajtóeseményen. Ezzel szemben Románia a globális listán a 69. helyen szerepel, így előzzük, de Kína, Olaszország és Görögország is mögöttünk van.
Amíg a fő kereskedelmi partnerünknél, azaz Németországban nincs gazdasági fejlődés, addig mi sem tudunk előrébb lépni – értékelte az Oeco-index adatait Törcsi Péter, jelezve, hogy Magyarország az uniós rangsorban maradt a 18. helyen, míg a globális listán egy helyet lépett vissza, így a 35. lett.
Igyekeztünk olyan indikátort létrehozni, amiben többségben vannak az objektív tényezők. Kevésbé szerepelnek benne a politikai és egyéb szubjektív szempontok
– világított rá az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kuratóriumi elnöke. Abban reménykedik, hogy Friedrich Merz kancellárrá választásával a német gazdaság is erőt mutat majd. Megállapította, hogy a külső gazdasági nehézségek ellenére Magyarország válságállóbb, mint valaha.
Törcsi Péter után Pásztor Szabolcs közgazdász, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója szólalt fel. Leszögezte, hogy az adatok hozzáférhetősége miatt nagyrészt 2023-ig tudtak visszanyúlni a lista elkészítésekor, de nincs ez másként a Világbank esetében sem, amely szervezet adataira is nagyban támaszkodtak.
A tavalyi, 2022-es adatokon alapuló listához képest szinte minden ország visszaesett, elég csak a szállítási útvonalak széttöredezésére gondolni, ami a fejlett országokat negatívan érinti. A mutatók visszaesése látványosabb volt Európa esetében.
„Magyarország a fejlett országok közé tartozik, bárki bármit mondjon is. Egy elitklubba tartozunk, ezért is vagyunk az OECD tagja”
– fogalmazott Pásztor. Az adatok frissítését megígérte, amint lesznek 2024-es adataik, azokat beépítik az indexbe. Az új lista egyik fő üzenete számára az volt, hogy ott, ahol geopolitikai kockázatok vannak, meghátrálnak a befektetők, romlik az üzleti környezet, emelkedik az infláció. „Azt látjuk 2020 óta, hogy komoly hatása van a geopolitikai kockázatoknak az országok ellenálló képességére, azaz rezilienciájára.”
Az Oeco-index megalkotásához összesen 25 részmutatót használtak fel. Ezek azokat a gazdasági, társadalmi és politikai dimenziókat ölelik fel, amelyeket kellő gyakorisággal publikáltak, és az országok széles köre esetében elérhetőek a különböző nemzetközi adatbázisokban.
Magyarország olyan országokat előz meg, mint Portugália, Olaszország, Görögország, Románia
– világított rá Pásztor Szabolcs. A rangsorra tekintve látható, hogy a globális rangsorban Magyarország beelőzi Szlovákiát, de Kínát és Oroszországot is.
Emlékezetes, hogy az európai statisztikai hivatal (Eurostat) 2023 októberében ismertette az adatokat, amelyek alapján Románia megelőzte Magyarországot az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson számított értékében. Ezt sokan úgy értelmezték – a szakértők szerint tévesen –, hogy Románia fejlettebb ország lett, mint Magyarország.
Az Oeco-index alapján az uniós rangsorban Magyarország a 18. helyen, míg Románia a 27. helyen szerepel.
Az egyes mutatók – főleg a GDP – hiányosságait már régen felfedezték, korlátairól számos elemzés született, és válaszul megjelentek a komplexebb, az országok jólétét, jövőképességét és fenntarthatóságát is mérő indexek. Hazai példákról is tudunk, ilyen például a jegybank által is elismert Harmonikus Növekedési Index (HNI), amelyet a Makronóm Intézet fejlesztett ki, de ilyen az Oeco-index is.
A közgazdász szerint a mutató alkalmas arra, hogy részmutató szinten megismerjük a jól teljesítő országok gyakorlatát, valamint elsajátítsuk az általuk követett irányvonalakat.
Törcsi Péter az Economx újságírójának kérdésére azt mondta, hogy Magyarország fejlődhetne gyorsabban is, azonban erőfeszítéseit csorbítja az európai uniós tagság. Úgy véli, hogy a vámháborúban kedvezőbb pozíciót vennénk fel önállóan, hiszen az uniós vámpolitika közös politika, így ebben nincs önálló mozgástere a tagállamoknak. Mint fogalmazott: szeretnénk gyorsabban növekedni annál, amit az EU-s tagság enged. Főleg az elburjánzott bürokráciát és az ideológiai alapú döntéshozatalt emelte ki hátrányként. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az uniós tagság így is több előnnyel jár, mint hátránnyal, de érdemes tisztában lenni a negatív aspektusokkal is.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)