A brüsszeli székhelyű Európai Bizottság határozott tervvel állt elő Európa energiabiztonságának megerősítésére, a REPowerEU kezdeményezés új ütemtervet kapott, amely szerint 2027-re teljesen kivezetnék az unióból az orosz gázt. Szakértők figyelmeztetnek: ez Magyarországon jelentősen emelné az energiaárakat, veszélybe kerülne a versenyképességünk.
Az Európai Unió radikálisan átalakítja energiapolitikáját, hogy véget vessen az orosz energiafüggőségnek a május 6-án megosztott tervek szerint. Bár a 2022-ben indított REPowerEU program keretében már jelentősen csökkent az orosz gázimport aránya – 45 százalékról 19 százalékra –, 2024-ben ismét emelkedést tapasztaltak.
Az Európai Bizottság ezért új ütemtervet mutatott be, amely fokozatosan, de határozottan számolja fel az orosz energiahordozók behozatalát, miközben biztosítaná a stabil energiaellátást.
Az ütemterv szerint 2027 végére teljesen megszűnne az orosz gázimport az Európai Unióban. A tagállamoknak 2025 végéig nemzeti terveket kell kidolgozniuk, amelyekben részletezik, hogyan járulnak hozzá az orosz gáz, nukleáris energia és olaj kivonásához. Eközben folytatódik az energiaátállás gyorsítása és az energiaforrások diverzifikálása. A gázszektorban a legradikálisabb a változás: már 2025 végére megtiltanák az orosz gáz azonnali (spot) szerződéseit, és transzparensebbé tennék az orosz gáz nyomon követését az uniós piacokon. Új szerződések kötését szintén megakadályoznák az orosz gázszállítókkal.
A bizottság új intézkedéseket tervez az orosz „árnyékflotta” ellen is, amely a szankciók kijátszására szállít olajat. Az atomenergia terén korlátoznák az új ellátási szerződéseket, amelyeket az Euratom Ellátási Ügynökség társaláíróként jegyez az Oroszországból származó uránra, dúsított uránra és egyéb nukleáris anyagokra vonatkozóan.
Brüsszel korábban már jelezte, hogy hajlandó több amerikai LNG-t vásárolni az orosz mennyiség pótlására, amit Donald Trump elnök követelt az EU-tól az Egyesült Államokkal fennálló kereskedelmi többletének csökkentése érdekében, és ami enyhítheti a két blokk gazdasági feszültségeit. Az Egyesült Államok már most is Európa legnagyobb LNG-beszállítója, ami a piac 45,3 százalékát teszi ki.
Korábban Révész Béla Ákos, a Makronóm Intézet elemzője jelezte lapunknak, hogy az LNG-gáz viszont drágább, mint a közvetlenül az orosz vezetékekből érkező. A függőség megszüntetése az Európai Bizottság szerint tisztább és biztonságosabb energiarendszert segít kiépíteni, és elősegíti Európa dekarbonizációs céljait.
Az orosz energiahordozók kivonása összhangban van a Competitiveness Compass, a Clean Industrial Deal és az Affordable Energy Action Plan gazdasági terveivel is, világítanak rá. A bizottság jövő hónapban jogszabályi javaslatokat terjeszt elő az ütemterv támogatására.
Az Európai Bizottság terve az orosz gáz importjának betiltásáról erősen befolyásolta a forint árfolyamát a múlt héten. Csütörtökön a magyar fizetőeszköz kilépett a megszokott sávjából, és 406 fölé gyengült az euróval szemben, amit az elemzők szerint az energiaellátás biztonságával kapcsolatos aggályok is tápláltak.
A forint gyengülésében az játszhatott szerepet, hogy az Európai Bizottság meg kívánja tiltani az orosz gáz importját, ami hazánk esetében drágább energiaimportot jelentene, rontva ezzel a folyó fizetési mérleg egyenlegét és erodálva a versenyképességet
– jelezte az Indexnek a vasárnap megjelenő heti összefoglalóban Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2025. május 7-én. Fotó: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)