Termékenként több száz forintot is spórolhatnak a magyar családok hétfőtől, amikor háztartási termékeket, piperecikkeket vásárolnak a boltokban. Az árrés-csökkentés az élelmiszerek terén már bizonyított, hasonló inflációcsökkentő hatás várható a non food kategóriában is, ami ráadásul a lakosságra nehezedő terhek jelentős könnyítéseként jelentkezik. Nagy változás, hogy a drogériákra is kiterjed az intézkedés; a Rossmann nem tétlenkedett, azonnali mennyiségi korlátozással reagált. A nagy áruházláncok közül ugyanakkor a Lidl és az Auchan is markáns jelét adta: további akciókkal erősíti pozícióit az árversenyben, ezt a lépést várhatóan a versenytársak is követik.
Jövő hétfőtől, azaz május 19-től – egészen a nyár végéig, augusztus 31-ig – mindannyian a saját bőrünkön tapasztalhatjuk az árréscsökkentés kiterjesztését, amennyiben háztartási termékeket, piperecikkeket vásárolunk. Összesen 30 kategóriában legalább 1000 terméket érinthet az intézkedés, esetükben az árrés nem haladhatja meg a 15 százalékot. A május 8-i Kormányinfón tett bejelentést egy nappal megelőzve az Index már megírta egy birtokába jutott táblázat alapján, hogy tételesen mely termékekre vonatkozik a non food kör bevonása. A dokumentum szerint a mosószertől a tusfürdőig számos alapvető cikk ára becslések szerint 16-18 százalékkal csökkenhet a következő héttől.
Az árréscsökkentés újraértelmezése két okból sem okozott meglepetést. Egyrészt azért, mert az áprilisi fogyasztói árak ismeretében kijelenthető, hogy igazolta az inflációcsökkentő várakozásokat, másrészt az elmúlt hetekben miniszteri és államtitkári szinten is több nyilatkozatból ki lehetett olvasni a sorok között, hogy mi következik. Érdemes felidézni, Gerlaki Bence, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adópolitikáért, fogyasztóvédelemért és kereskedelemért felelős államtitkára április 29-én azt nyilatkozta lapunknak, hogy „az áprilisi infláció 4 százalék körüli, míg az élelmiszer-infláció 5-5,5 százalékos szintre mérséklődhet, amit egyértelműen érzékelnek a vásárlók is a mindennapok során. Ez egy olyan mérséklődés, amit az árréscsökkentés bevezetésekor is becsültünk.”
Nos, a várakozást igazolták a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május 9-én közzétett számai: a januári 5,5, a februári 5,6 és a márciusi 4,7 százalékos adat után áprilisban 4,2 százalékra lassított a drágulás, az élelmiszer-infláció pedig megállt 5,4 százalékon – ahogy az NGM államtitkára jósolta. Külön az élelmiszereket vizsgálva még látványosabb a mérséklődés, hiszen egy hónappal korábban még 7 százalékon volt a mutató. Ahogy az várható volt, a márciusi fogyasztói árakon még korai lett volna számonkérni a profitplafonként is hivatkozott intézkedés kedvező hatásait, hiszen azt csak március 17-én vezették be, illetve módszertani okok is húzódnak a háttérben. A KSH ugyanis a hónap első három hetében végzett mérések alapján dolgozza fel a fogyasztói árak változását.
Segít megérteni a gazdaságpolitikai döntéshozók szándékát, ha felidézzük Gerlaki Bence szavait, amelyeket akkor mondott, amikor még csak tervben volt az intézkedés kiterjesztése. Az NGM államtitkára így fogalmazott: „Ahogy már korábban is jeleztük, folyamatosan vizsgáljuk az intézkedés hatását, a szcenáriók között ott van a termékkör bővítése is. A hivatalos statisztikák alapján úgy látjuk, hogy az elmúlt 3 évben jelentősen, számos termékkör, így például a mosó- és öblítőszerek esetében 50 százalék feletti mértékben emelkedett a háztartási és szépségápolási termékek ára, amely jelentős terhet ró a magyar családokra. Ezt sokan érezzük, ha elmegyünk egy drogériába háztartási termékeket vásárolni, sokkal több pénzt hagyunk ott, mint korábban. Az árrésszabályozás intézkedés termékkörének bővítéséről, illetve az érintett üzletekről májusban fog dönteni a kormány. Azt elárulhatom, hogy nagyítóval vizsgáljuk az úgynevezett non food termékkört, ideértve a pelenkától a mosóporig, vagyis egy nagyon széles termékpalettát, ami elég sok terméket lefed.”
Az azóta tett bejelentések, illetve a május 8-án megjelent kormányrendelet pontosan ennek felelnek meg. Magyarázat lehet, hogy az élelmiszereknél jellemzően magasabb árréssel dolgoznak a kereskedők a non foodban, ezért az érintett kategóriákban nem 10, hanem 15 százalék az irányadó plafon a háztartási termékek, piperecikkek esetében. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter már az április 17-i Kormányinfón elmondta, hogy ezekre a termékekre is javasolni fogják az árréscsökkentés kiterjesztését, majd egy április 27-i Facebook-videóban ismertette, hogy az árucikkek mellett az érintett boltok körét is kibővítik. Ekkor ismertette, hogy
ezek a termékek is jelentősen befolyásolják az inflációt, akár 30 százalék fölötti árrést is lehetett az esetükben tapasztalni.
A tárcavezető egyúttal akkor lengette be, hogy a drogériaüzletekkel bővül a kör, megnevezte a DM-et, a Müllert és a Rossmannt is. Közülük elsőként reagálva a Rossmann bejelentette, hogy az árréscsökkentés alá került termékekre mennyiségi korlátozást vezet be, vagyis a vásárlók egy-egy áruból legfeljebb öt darabot vehetnek, valamint ezekre kuponok sem lesznek érvényesíthetők. Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára megelőlegezte, hogy más áruházláncok is hasonló lépésekre készülhetnek, hogy elkerüljék az áruhiányt.
Igaz, az OKSZ és az NGM álláspontja abban is eltért, hogy az árréscsökkentés milyen hatással van a kiskereskedelmi forgalomra, ezáltal a fogyasztásra.
A március 17-i hatálybalépést követő első időszak tapasztalatait felidézve borítékolható az azonnali hatás most, a május 19-i héten is. Két hónappal ezelőtt az összes intézkedés alá vont termék esetében 16 százalékot meghaladó átlagos árcsökkenés ment végbe az első hét mérlege szerint. Ha pedig csak azokat a termékeket nézzük, amelyeknél árcsökkenés történt (760 termék), azok esetében átlagosan 21 százalékos volt a mérséklődés. Akkor a legnagyobb, 30 százalék feletti átlagos árcsökkenést a laktózmentes margarin és sütőmargarin, a sertészsír és a laktózmentes natúr joghurtok esetében tapasztalhattuk, most a mosóporon, a pelenkán és társaikon a sor. Kosárral a kézben a vásárlóknak is érdemes lesz összevetni konkrét termékek régi és új árait, így rögtön empirikusan találkozik az elmélet és a gyakorlat.
A nagy áruházláncok egy része gyakran panaszkodik az üzleti környezet kiszámíthatatlanságára, a szabályozás változására, a piaci folyamatokat befolyásoló állami beavatkozásra. Most azonban jelzésértékű, hogy a döntéshozók szándékának megfelelő vállalást tett két nagy bolthálózat is. Elsőként szerdán a Lidl jelezte, hogy „a piaci versenyhez igazodva folytatódik az árcsökkentési kampánya: az élelmiszerek után elsőként, már csütörtöktől jelentős mértékben mérsékli több szépségápolási termék és vegyi áru árát. A vállalat célja, hogy a vásárlók a teljes nagybevásárlást továbbra is egy helyen és a lehető legjobb áron intézhessék.” Tőzsér Judit vállalati kommunikációs vezető arról beszélt, hogy
május 15-től tucatnyi árucikket, köztük mosószereket, samponokat, tusfürdőket és különféle tisztítószereket minimum 20 százalékkal olcsóbban lehet megvásárolni, ami a legtöbb termék esetében több száz forintos megtakarítást jelent.
Az Auchan is hasonló megközelítéssel járt el, amikor csütörtökön bejelentette: több mint ezer vegyi áruért és drogériatermékért hétfőtől 5-20 százalékkal kell kevesebbet fizetni. Azonban ezenkívül is jelentős árcsökkentésekkel és különleges ajánlatokkal indítja a nyári szezont az áruházlánc: május 23-án indul tematikus akció is, melyben 2400 szépségápolási terméket adnak akciós áron. Azzal érvelt a vállalat értékesítési igazgatója, Nagy Attila, hogy „érdemes a háztartáshoz szükséges dolgokat nagy áruválasztékkal rendelkező helyen beszerezni, mert a nagy számok törvénye miatt a hipermarketekben rengeteg különböző termék fog kevesebbe kerülni, mint eddig”.
A két konkrét példa, a diszkont-, illetve hipermarketlánc kommunikációja alapján megállapítható, hogy a drogériák szabályozásán keresztül hat az intézkedés a teljes kiskereskedelmi piacra. Ezáltal az inflációs hatás is kedvezőbb lehet a vártnál. Ha ebben a formában is élénkül a verseny, annak a vásárló lehet a legnagyobb nyertese.
(Borítókép: Shutterstock)