Kétségtelen, hogy a klímaváltozás negatív hatásait nyögjük, ahogy az is teljesen egyértelmű, hogy cselekedni kell, ám az európai versenyképességre gyaluként ható ideológiai „vadzöldítés” helyett a normalitás talaján álló klímastratégiára van szükség – mondta az Indexnek Gondola Csaba körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Ennek hiányában Kínának még trójai falóra sincs szüksége, Európa zöld asztalok között vörös szőnyeget terítve kínálja fel gazdaságát Kínának.
Gondola Csaba március1-jétől tölti be az Energiaügy Minisztériumban a körforgásos gazdaságért és klímapolitikáért felelős államtitkári pozíciót. Lapunknak többek között arról beszélt:
Gondola Csaba leszögezte: a szervezeti változások célja, hogy a hulladékgazdálkodás, illetve a klímapolitika egy integrált szemléletű, versenyképességi fókuszú struktúrába rendeződjön. „Ma már nem elég sikeresen tárgyalni vagy nemzetközi klímakonferenciákon részt venni. Jól működő gazdasági és működési modelleket szükséges kialakítani a sikeres a zöldátállás érdekében. Ebből következően már nem is lehet csupán klímapolitikáról beszélni, sokkal inkább egy összetett klímagazdasági kérdéskörről van szó” – fogalmazott. Megítélése szerint mindenkinek el kell fogadnia, hogy önmagában környezeti fenntarthatóság nem létezhet, ha azt nem támasztja alá a gazdasági és társadalmi fenntarthatóság. Kiváló eszköz erre a körforgásos gazdasági modell megerősítése, amelynek hazai kiépítése Gondola Csaba egyik fő feladata államtitkárként.
Gondola Csaba nem új a területen. Az ő vezetésével jött létre az Energiastratégiai Intézet, amely think tankként (agytröszt) a hazai energetikai és klímapolitikai gondolkodás megújítását és a stratégiaalkotás megerősítését tűzte ki célul.
Nézzük, hol tart Magyarország előrehaladása a klímasemlegesség irányába. Röviden összefoglalva: jó úton járunk, az élmezőnybe tartozunk – mutatott rá Gondola Csaba.
1990 óta 43 százalékkal csökkent Magyarország nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Ez az eredmény jelentősen felülmúlja az Európai Unió 30 százalékos átlagát. „A 40 százalékos mérséklést korábban csak 2030-ra vártunk, ezt már tavalyelőtt sikerült felülmúlni, ezért 50 százalékra emeltük a célértéket” – jelezte.
A globális felmelegedés megfékezése érdekében Európa országai ambiciózus célokat tűztek ki: 2030-ra uniós szinten 55 százalékkal kell csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-re pedig el kell érni a klímasemlegességet.
Gondola Csaba szerint a teljes kép megértéséhez hozzátartozik, hogy
Európa a globális ÜHG-kibocsátás körülbelül 7 százalékáért, míg Magyarország mindössze 0,11 százalékáért felel.
Az Egyesült Államok és az ázsiai országok, ennek többszöröséért felelősek – Kína önmagában a globális kibocsátás több mint 30 százalékát adja. „A léptékbeli különbségeket jól szemlélteti, hogy Kína egy évnyi magyar kibocsátást 31-32 óra alatt abszolvál” – érzékeltette.
„Ez azt jelenti, hogy bár az EU komoly klímapolitikai célokat tűzött ki, a világ egészének kibocsátásában kishalnak számít” – mutatott rá az államtitkár. Ez a tény rendszeresen felmerül a politikai és gazdasági vitákban, különösen akkor, amikor a versenyképességre gyakorolt hatásokról és az igazságos teherviselésről esik szó.
Az Európai Unió ráadásul külső nyomás nélkül, magától döntött úgy, hogy a károsanyag-kibocsátás terén játszott csekély szerepe ellenére egy 16 elemből álló zöld csomagot (Green Deal) hoz létre, mindezt a tagállamok megkérdezése nélkül, ám rájuk nézve kötelező érvénnyel – idézte fel Gondola Csaba. „Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a holdra szálláshoz hasonlította a csomagot, azonban már akkor kijelentette, hogy számos kérdésre egyelőre nincsenek válaszok. Azóta több uniós intézmény elismerte, hogy a célokat sok tagállam nem fogja tudni teljesíteni, majd ezt tetézte a 2022-es energiaválság” – mondta.
Pedig lett volna miből tanulnunk. Amíg az ötven évvel ezelőtti olajválságra válaszul az Egyesült Államokban Nixon elnök meghirdette a Project Independence programját, addig Európa a Project Greendependence politikáját hajtja. Európa a zöldfüggőségébe esett. Ehhez pedig nincsenek meg a nyersanyagai, a termelőkapacitásai, sem a kutatás-fejlesztés. Európa ütemet tévesztett, pont akkor vonult ki a zöldtechnológiák mögül, amikor ezek fejlesztésére a legnagyobb szükség lett volna. Ma tízből kilenc napelemet Kínából szerzünk be
– jelentette ki az államtitkár.
A drasztikus különbség jól szemlélteti, hogy bár Magyarországnak – és egész Európának – van teendője a környezetterhelés csökkentése terén, „korlátozott eszközeink vannak a globális hatás kiváltására, és ha belerokkanunk, akkor se tudunk olyan szintű hatást kiváltani, mint amit szeretnénk. Ezért a zöldátállás során fontos a józan, arányos, versenyképességre fókuszáló megközelítés”.
Utóbbi ugyanis szerinte hiánycikk az európai megközelítés terén, ami nélkül a kontinens gazdasága valóban belerokkanhat a zöldtátállásba – ennek látjuk jeleit például az autóipar területén, ahol gyakorlatilag Európa legversenyképesebb iparága leépítésének közepén jár, kiszolgáltatva azt a távol-keleti versenytársaknak. Ráadásul jelentős bizonytalanságot szül, hogy az unió sok esetben visszakozik vagy irányt vált – mint tette azt nemrég a szén-dioxid-kvóták esetében. Ezek a meggondolatlan húzások jelentős bizonytalanságot szülnek a piaci szereplők körében, befektetőket tarthatnak vissza fontos iparágak fejlesztésétől.
Az EU zöldmegállapodásának célkitűzései túlzók és gyakran ideológia által vezéreltek, ezért a versenyképességre gyakorolt hatás drámai lehet: a termelés Keletre vándorol, miközben Európa elveszíti saját technológiai és ipari bázisát, lényegében önként számolja fel a munkahelyeket, miközben sajnálatos módon a kibocsátás megtörténik, csak máshol
– summázta az államtitkár.
Gondola Csaba hangsúlyozta: a klímaváltozás nem elmélet, hanem kézzelfogható valóság. „Számomra a klímaváltozás tudományos tény.” A folyók alacsony vízállása, a mezőgazdasági aszályok, a nyári hőhullámok mind azt jelzik, hogy Magyarország kitett az éghajlatváltozás káros következményeinek. Ugyanakkor leszögezte: az uniónak ideológiai „vadzöldítés” helyett a józan klímastratégiát kellene folytatnia. „Nem vádaskodásokra, pánikkeltésre, szélsőséges veganizmusra van szükség, hanem a körülményekhez való átgondolt stratégia mentén történő alkalmazkodásra: új vízmegtartó rendszerekre, öntözési technológiák fejlesztésére, az időjárási szélsőségek kezelésére” – fogalmazott.
A klímaváltozást tagadók tévúton járnak, ugyanakkor Gondola Csaba rámutat: főként a fiatalabb generáció körében egyre gyakoribb jelenség a klímaszorongás, amihez a lakosság felé közvetített üzenetek is hozzájárulnak. Hasonló cipőben járnak a kis- és közepes vállalkozások. Bár vállalati szinten a multinacionális cégek harapják ki a nagy szeleteket a károsanyag-kibocsátási tortából, a kisvállalkozásokat is számos klímaszabályozás sújtja.
Jelentős adminisztratív teher a vállalkozások számára az ESG- (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szempontoknak való megfelelés, ami ráadásul a finanszírozás terén is egyre fontosabb elvárás. Az ebből következő kötelezettségek elől a vállalatok gyakran a greenwashingba (zöldre festés) menekülnek, amely fenntarthatósági látszatintézkedéseket szül a zöldelőírásoknak történő megfelelés érdekében.
„Különösen káros, ha a fenntarthatósági megfelelés nem valódi teljesítményen alapul. Nem az a cél, hogy valaki három szelektív kukát rakjon ki az üzem elé, hanem hogy valódi környezeti és társadalmi hasznot termelő intézkedéseket hajtson végre – lehetőleg ne egy távoli esőerdőben, hanem közvetlen környezetében” – mondta Gondola Csaba. Kiemelte, hogy a zöldszempontoknak való megfelelés érdekében a nagy cégek többsége már alkalmaz szakértőket, ám e téren szükség van a kkv-szektor felkészítésére és támogatására is.
Ennek részeként bevezették az EPR-t (kiterjesztett gyártói felelősség) és a DRS-t (visszaváltási rendszer), melyek működtetése a Mohu mint koncesszor feladata. Eredmények már vannak, hiszen a DRS tekintetében az utóbbi hónapokban 90 százalék feletti visszaváltási arányokról beszélhetünk, ami uniós szinten is kiemelkedő.
Gondola Csaba elismeri, hogy a rendszer fejnehéz, bevezetése sok vállalat számára adminisztratív terhet jelent. Ugyanakkor emlékeztetett: uniós kötelezettségről van szó, amelyet a magyar állam a lehető legkisebb fájdalommal próbál átvezetni, azzal a céllal, hogy hosszú távon „egy önellátóbb, egészségesebb gazdasági szerkezet” jöjjön létre.
Arra is kíváncsiak voltunk, a milyen állami ösztönzők állnak rendelkezésre, illetve vannak tervben a környezetvédelem, környezettudatosság erősítése érdekében – illetve arra is, hogy mindez a magyar gazdaság nem túl fényes helyzete közepette milyen forrásból valósul meg. Gondola Csaba ezzel kapcsolatban rámutatott: a kormány számos eszközzel támogatja az energetikai korszerűsítést, ezen keresztül lépéseket téve a kibocsátáscsökkentés felé, melyek pénzügyi háttere rendelkezésre áll. Ilyen többek között:
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a támogatási rendszerek eredményeként valós energia- és költségmegtakarítást kell elérni. „A cél az, hogy az országot járva azt lássuk, hogy a házakra sorra kerül fel a szigetelőanyag, a hűtő-fűtő klímaberendezés, napelem, lehetőség szerint tárolóval együtt, ezáltal csökkentve a fogyasztást, erősítve az önellátási képességeket” – mondta.
A zöldprogramok megvalósítását azonban nehezíti, hogy az uniós források egy része politikai viták miatt továbbra sem érkezik Magyarországra, de egész Európában problémák vannak a kifizetésekkel – jelezte az államtitkár. „A klímaváltozás elleni küzdelemmel egyetértünk, ahhoz azonban forrás kell. És bár az ehhez szükséges uniós folyósítás kívül eshetne a jogállamisági vitán, elvégre EU-elvárásról van szó, sajnos a támogatások visszatartása nem különül el jogállamisági, illetve szakmai szempontokra. A támogatási programokat ezért úgy tervezzük, hogy a meglévő lehetőségekből is haladjunk előre” – ismertette Gondola Csaba.
„Olyan józan, szakmaiságra és nemzeti érdekérvényesítésre építő zöldpolitikai irányra van szükség, amely természetesen elismeri a klímavédelmi intézkedéseket kiemelt fontosságát, de nem kíván belesétálni ideológiai csapdákba. Ehelyett célja egy hosszú távon fenntartható, versenyképes, és társadalmilag is elfogadott zöldátmenet megvalósítása” – összegezte az államtitkár.
(Borítókép: Gondola Csaba. Fotó: Tövissi Bence / Index)