Az EY felmérése szerint a cégek biztonsági játékot játszanak, ezért nem fejlesztenek. Át kell törni az óvatosság falát, célzott, jól kommunikált forrásokat biztosítva lehet oldani az óvatosságot, ezzel lehet megmozgatni szabad likviditásaik egy részét – véli az NGM államtitkára.
Az EY Gazdasági Barométer felmérése szerint a hazai vállalkozások 65 százaléka visszafogott a beruházási döntések terén, ami világosan jelzi a piaci bizonytalanság hatását. Ez az óvatosság természetes reakció a kiszámíthatatlan gazdasági környezetre, de ha nem reagálunk célzottan, könnyen bénító hatásúvá válhat. „Ezért minden beruházásélénkítő vagy vissza nem térítendő támogatási programnak ezt az óvatosságot kell oldania” – fogalmazott Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára a kutatás bemutatóján.
Fontos látni – s ezt igazolta vissza a kutatás is –, hogy a vállalkozások döntő többsége csak akkor képes és akar újabb beruházásokat indítani, ha biztos piaci háttérrel és megfelelő finanszírozási eszközökkel rendelkezik. A kutatás szerint ez a visszaforgatott nyereségen keresztül valósul meg leginkább, amit külső források – például kedvezményes vállalkozói hitelek – tudnak hatékonyan kiegészíteni. Szabados Richárd szerint ezért kulcsfontosságú, hogy olyan pénzügyi eszközöket fejlesszenek, amelyek ösztönzik a cégeket a nyereségük, forrásaik befektetésére. Ha a náluk lévő pénzek 25 százalékát meg tudnák mozdítani, és ehhez hitel, tőke vagy akár támogatás formájában hasonló összeget tudnának allokálni, az komoly fejlődést jelentene.
A vállalkozások 65 százaléka visszafogott a beruházási döntések terén. Szabados úgy véli, ez a szám a nemzetközi átlaghoz hasonló: a felmérés szerint a többi országban a cégek 58 százaléka követ óvatosabb stratégiát. A hazai cégek likviditása sokszor megfelelő, de túlzott az óvatosság. Mi azt az üzenetet szeretnénk közvetíteni, hogy nem kell elhagyni a biztonsági zónát ahhoz, hogy beruházzanak – már az is sokat jelent, ha a rendelkezésre álló források egynegyedét befektetik, amit mi ösztönző támogatásokkal tudunk megerősíteni – mondta az államtitkár.
A jelenleg futó Demján Sándor Program támogatási keretösszegeinek nagy részét még nem kötötték le – van, ahol csak a keret harmadát használták ki. Az EXIM Magyarország épp szerdán adta hírül, hogy a Demján Sándor Programban meghirdetett, 600 milliárd forintra bővített keret több mint kétharmada kimerült, így még mintegy 186 milliárd forint kedvező feltételű pénzügyi forrás érhető még el.
„Az EY Vállalkozói Barométert 16 ország több mint 1000 vállalkozójának válaszaira alapozva készítette el a világ egyik vezető cége” – mondta el Vékási Tamás, az EY Magyarország vezérigazgatója. Magyarországról 240 céget kérdeztek meg, a válaszadó cégek zöme érett korban, évtizedes múlttal rendelkező vállalkozás volt. A cél az volt, hogy azokról a kérdésekről kérjenek tőlük információt, amelyek a vállalkozásuk versenyképessége szempontjából fontos területeket érint. Kérdéseket kaptak a cégek
Vékási Tamás szerint a felmérés nem öncélú, a céljuk az volt, hogy megmutassák azokat a területeket, ahol célzott támogatásokkal, felkészítéssel a hazai vállalkozókat helyzetbe lehet hozni, akár a hazai piacon, akár a nemzetközi színtéren.
A kutatás eredményei alapján több terület is kirajzolódott, ahol a hazai gazdaságpolitika képes lehet célzott támogatásokkal erősíteni a vállalkozásokat – hangsúlyozta Szabados Richárd.
Értékelése szerint a technológiai fejlődés iránti nyitottság megvan, de a vállalkozások jelentős része még nem fektet be elégségesen az online kereskedelembe vagy az AI-megoldásokba. A digitális térben való elmaradás különösen szembetűnő a határon átnyúló webes kereskedelem terén, ahol hazánk a régiós mezőny végén kullog. „A jövőben célzott digitalizációs támogatásokkal, tanácsadással és akár a DIMOP-pályázatokkal lehet segíteni a fejlődést” – tette hozzá az államtitkár.
Az innovációs aktivitás gyenge:
a megkérdezett cégek kétharmada nem költ kutatás-fejlesztésre.
Szabados Richárd szerint ennek oka a rövid távú túlélési kényszer, de épp ez az a terület, ahol minden forint megtérül, ha jól van elköltve. „A kutatás-fejlesztési invesztíciók hatványozott hozamot tudnak biztosítani. A támogatáspolitikánk célja, hogy ezt a szemléletet megerősítsük” – fogalmazott.
Miközben a foglalkoztatási ráta magas, komoly szakértelemhiányt jeleztek a cégek. A kutatás szerint csak a vállalatok töredéke tervez létszámbővítést teljes munkaidőben, miközben az emelkedő bérköltségek mellett hatékonyságnövelésre kényszerülnek. Az államtitkár szerint a jövő programjainak célja a minőségi foglalkoztatás erősítése képzésekkel, mentoringgal és célzott támogatásokkal.
Az államtitkár azt is elmondta, hogy a feszült munkaerőpiaci helyzet az elmúlt hónapokban valóban oldódni kezdett, ám továbbra is hiányzik a képzett munkaerő. Ugyanakkor megjelent egy új irány: egyre több vállalkozás fordul a technológiai megoldások, például a mesterséges intelligencia felé. De Szabados Richárd szerint az AI megjelenése nem feltétlenül létszámcsökkentést jelent, hanem lehetőséget arra, hogy a meglévő munkatársakat magasabb hozzáadott értékű feladatokkal bízzák meg, ami szintén hatékonyságot növel.
A fentiek fényében is érdekes az, hogy az EY kutatása szerint a cégek kétharmada nem tervez innovációs beruházást a következő 12 hónapban. Szabados úgy látja, hogy ennek oka nem elsősorban a forráshiány. Az államtitkár szerint
ma már nincs olyan támogatási program, amely kizárólag eszközbeszerzésről szólna, minden programnak része a technológiai, digitális komponens.
A vállalkozások azonban sokszor nem tudnak ezekről vagy nem látják azonnali hasznát. Ezért fontos, hogy hiteles forrásból, például egy már támogatást igénybe vevő vállalkozótól hallják, milyen előnnyel jár a részvétel.
A cégek tanácsadással szembeni fenntartásait is kezelni kell. A tanácsadás csak akkor hiteles, ha a tanácsadó valóban átment már egy hasonló folyamaton. „Épp ezért a minősítési rendszerben szigorúan ellenőrizzük, hogy az adott tanácsadó milyen referenciákkal, tapasztalatokkal rendelkezik” – jelezte az államtitkár, hozzátéve, a cél, hogy ne csupán véleményt, hanem használható tudást tudjanak eljuttatni a cégekhez. Mindehhez Szabados Richárd szerint azzal is számolni kell, hogy a vállalkozók sok esetben jóval komolyabban hisznek annak a vállalkozásnak, aki velük hasonló cipőben jár, de már van pozitív élménye az adott programról. Ezért keresi az NGM a kapcsolatot a vállalkozói szervezetekkel.
Bár az első félévben a múlt év végén, ez év elején kiírt programok átfutási ideje miatt még nem jelentek meg látványosan a Demján Sándor Programhoz köthető támogatási pénzek a vállalkozásoknál, a második félévtől ennek már érezhető hatása lesz. Szabados szerint az értékelések és a támogatási összegek kifizetése után beindulnak a saját forrásból történő beruházások is.
Szabados Richárd végül kiemelte: a kutatás nemcsak reprezentatív, hanem tartalmában is előrelépés a hazai vállalkozáskutatásokhoz képest. Olyan témákat tár fel, amelyek visszacsatolhatóak a támogatáspolitikába, és segítenek abban, hogy a programok célzottabbak és hatékonyabbak legyenek. A kormány célja, hogy ezekkel az adatokkal megerősített, fókuszált programok révén a hazai vállalkozások ne csak túléljenek, hanem hosszú távon növekedjenek – itthon és nemzetközi szinten egyaránt.
(Borítókép: Soeren Stache / picture alliance / Getty Images)