2025 első negyedévében évtizedes mélypontra zuhant a vállalati hitelezés Magyarországon, 393 milliárd forinttal csökkent a cégek hitelállománya. A támogatott hitelek aránya is drasztikusan visszaesett, miközben a cégek egyre inkább devizában és rövid távra vesznek fel kölcsönt, nem pedig beruházási célokra. Az alacsony kereslet és a gazdasági bizonytalanság miatt a középvállalkozások különösen megszenvedték a helyzetet.
A gazdaság vérkeringését a vállalati hitelezés adja. Márpedig most súlyos keringési zavarok léptek fel – a Portfolio által közölt elemzés szerint 2025 első negyedévében olyan mértékben esett vissza a cégek hitelállománya, amire az elmúlt tíz évben nem volt példa. Hiába a Demján Sándor Program és a különféle támogatott konstrukciók, egyelőre csak halvány jelei látszanak annak, hogy fordulna a trend.
Az idei első három hónapban 393 milliárd forinttal csökkent a vállalati hitelállomány – nominálisan ez a legnagyobb visszaesés egy évtized alatt.
A cégek több hitelt törlesztettek, mint amennyit felvettek. Az éves nettó tranzakciós volumen – vagyis a hitelek folyósítása és visszafizetése közötti különbség – utoljára 2017 elején volt ennyire gyenge.
Miközben a lakosság több mint 10 százalékkal növelte a hitelállományát egy év alatt, a cégek esetében ez az érték mindössze 2 százalék volt március végéig. A vállalati betétek növekedése is lelassult, ami nem meglepő, hiszen a bankok endogén pénzteremtő aktivitása is visszafogottabbá vált.
A változások a hitelállomány szerkezetében is megmutatkoznak:
Vagyis azok a cégek, amelyeknek még van lehetőségük hitelhez jutni, egyre inkább devizában és rövid távra – például forgóeszköz-finanszírozásra – vesznek fel kölcsönt, nem pedig forintalapú beruházási hitelt.
A helyzeten az államilag támogatott hitelek sem tudtak érdemben javítani.
2025 első negyedévében ezek aránya az összes új szerződésen belül mindössze 12 százalék volt – egy évvel korábban még 36 százalék körül mozgott. A kkv-k esetében is hasonló a kép: 24 százalékra estek vissza a támogatott konstrukciók, míg 2024 elején még 35 százalékot tettek ki.
A vállalati beruházások csökkenésének fő oka a gyenge kereslet. A cégek nem látnak elég piaci lehetőséget termékeikre és szolgáltatásaikra, a nemzetközi vámháborúk pedig tovább növelik a kiszámíthatatlanságot.
Különösen rosszul jártak a középvállalkozások – vagyis a gazdaság gerincét adó réteg –, amelyek hitelállománya egy év alatt 8 százalékkal zsugorodott.
Az MNB májusi Hitelezési felmérése szerint a bankok többsége nem vár élénkülést a közeljövőben: a második és harmadik negyedévben legfeljebb stagnáló hitelkeresletre számítanak. Ez pedig nem sok jót ígér sem a gazdaság, sem a beruházási hajlandóság szempontjából.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)