A budapesti társasházak jelentős része elavult, energetikai szempontból korszerűtlen, így sürgetővé vált a felújításuk. A korábbi panelprogramok nem voltak teljes körűek, sok épület még mindig gyenge besorolású, ami magas fenntartási költségeket és alacsonyabb piaci értéket eredményez. A szakértők szerint a zöld lakáspiaci programok és a tudatos pénzügyi tervezés kulcsszerepet játszhatnak a lakásállomány megújításában.
Nemcsak a fűtésszámlát, hanem a lakás árát és a hitelképességet is befolyásolja, mennyire energiahatékony egy otthon. Az MBH elemzése szerint a felújítás nemcsak pénzügyi kérdés, hanem a környezetvédelem szempontjából is fontos. Egyre több lakásnál jelennek meg a zöld, megújuló energiás megoldások.
Különösen nagy szükség lenne korszerűsítésre a budapesti társasházakban. Ezek között sok a panellakás, amelyek jó alapot adhatnak zöld lakásprogramokhoz. Az MBH szerint nemcsak az államnak, a bankoknak is fontos szerepük van abban, hogy ösztönözzék a lakástulajdonosokat a felújításra.
A budapesti lakások több mint 80 százaléka társasházban található. Ez majdnem 800 ezer lakást jelent. Sok épület régi, kis alapterületű, hagyományos szerkezetű. A nagyobb, tíz lakásnál is több otthont tartalmazó házak között viszont sok a panel és a modern téglaépítésű ház is. Ez a sokféleség komoly kihívást jelent, ha korszerűsítésről van szó.
Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója szerint már több program segítette a felújításokat. 2007-ig 190 ezer panel újult meg. Később pedig további tízezrek estek át kisebb-nagyobb korszerűsítésen. De sok épület esetében a munka nem volt teljes. Volt, ahol csak egy-egy oldalt szigeteltek le, vagy csak az ablakokat cserélték ki. Ma már szigorúbb elvárások vannak, modernebb anyagokat és módszereket kell alkalmazni.
A budapesti lakások jelentős része 1945 és 1989 között épült. Ezek energetikai besorolása gyakran gyenge, D és G közötti. Természetesen a régebbi házak általában rosszabb állapotban vannak energetikai szempontból. A 2016 és 2022 között kiadott tanúsítványok alapján az 1945 előtt épült lakások 43 százaléka, az 1950–60 között épültek 40 százaléka GG vagy annál is rosszabb besorolású. A helyzet az 1960-as évek végétől kezdett javulni.
A lakásállományon belül igen magas a panellakások aránya: a 2022-es népszámlálás adatai szerint az összes budapesti lakott lakás mintegy 30 százaléka tartozik ebbe a kategóriába. 2020-as adatok alapján a panel lakóépületek között a hőszigeteltek aránya 44 százalékos volt, a részlegesen hőszigetelteké 4 százalékos, a nagy társasházaknál ez az arány 26 százalékot, illetve 7 százalékot, míg a kis társasházaknál 16 százalékot és 6 százalékot tett ki.
Egy korszerű, jó energetikai besorolású lakás többet ér. Az MBH Index szakértői az elemzés összeállításakor figyelembe vették a lakás jellemzőit, elhelyezkedését és az egyes energetikai besorolások értékre gyakorolt hatását is. Panellakások esetében az árprémium BB kategória esetén 39 százalékos, CC és FF kategóriáknál 20-30 százalék közötti, de még GG kategória esetén is jelentős, 15 százalékos, a bázist jelentő JJ kategóriához képest.*
Nagy Gyula szerint eddig főleg a családi házak tulajdonosai kaptak támogatást. A társasházi lakások jelentős része viszont még mindig vár a felújításra. Egy lakás energiahatékonysága pedig nemcsak a rezsiköltséget, hanem az értékét és a hitelképességet is befolyásolja.
Jakabfalvy Dóra, a Fundamenta-Lakáskassza ügyvezetője szerint a társasházak korszerűsítése összetett feladat. Fontos, hogy olyan pénzügyi megoldásokban gondolkodjanak, amelyek alkalmasak alap képzésére, felújításra és az ingatlan értékének növelésére is. A lakástakarék kiszámítható, biztonságos lehetőséget ad a tervezéshez.
Egy friss kutatás szerint a vásárlók 87 százaléka figyelembe veszi az ingatlan energiafogyasztását, amikor döntést hoz. Egyre többen keresnek olyan lakást, amelynek nemcsak olcsóbb a fenntarta, de hosszú távon is megtérül.