A minimálbér nem mindenhol fajsúlyos dolog, sok országban nincs is általános minimálbér. Nálunk viszont komolyan függ egy sereg másféle jövedelem is a szintjétől, illetve egész iparágak épülnek a papíron minimálbéres foglakoztatásra.
Mivel most jelentősen megemelik a minimálbért, érdemes tovább szálazni a várható hatásait. A minimálbér elméleti vonatkozásairól itt már írtunk bővebben, most azt nézzük meg, kik hogy járnak a béremeléssel.
Bár eredetileg bruttó 127 650 forintról volt szó, az aláírt megállapodásba már csak 127 500 forint került.
| mostani | jövőre | 2018-tól | |
| Bruttó közfoglalkoztatási bér | 79155 | 79155 | 79155 |
| Bruttó minimálbér | 111 000 | 127 500 | 138 000 |
| Bruttó garantált bérminimum | 129 000 | 161 000 | 180 500 |
| Nettó közfoglalkoztatási bér | 51847 | ||
| Nettó minimálbér | 73 815 | 84 788 | 91 770 |
| Nettó garantált bérminimum | 85 785 | 107 065 | 120 033 |
Lehetne azt várni a minimálbér-emeléstől, hogy ha drágább lesz minimálbéreseket foglalkoztatni a rájuk építő vállalatoknak, akkor sok embert elbocsátanak, illetve kevésbé vesznek fel újakat. Jól járnak viszont, akiknek megmarad az állásuk.
Az a vicc, hogy nem tudjuk pontosan. Az Áfeosz-Coop becslése alapján egymillióan dolgozhatnak nálunk a lehető legkisebb bérért, de ebben benne vannak a garantált bérminimumosok is, és ők lehetnek többen. A garantált bérminimum egy megemelt minimálbér azoknak, akik szakképzettek, és azon az adott szakterületen is dolgoznak.
A tapasztalatok alapján a magyarországi cégekre a leginkább az jellemző, hogy inkább megemelik az áraikat, és viszonylag kevés embert rúgnak ki emiatt.
Tehát inkább jól járnak az alacsony keresetű dolgozók, az ő pluszpénzüket pedig várhatóan a gazdagabbak és a legszegényebbek fizetik majd ki. Ez utóbbiak, a munkanélküliek, nyugdíjasok például az alapvető élelmiszerek drágulása következtében, gazdagabbak más termékek és szolgáltatások árnövekedése miatt, itt olvashat erről bővebben. És érinti a minimálbér emelése bizonyos állami szociális juttatások szintjét is, ezek ugyanis nagyrészt mind a minimálbérhez vannak kötve, és Lázár János legutóbb azt mondta, nem merült fel, hogy ezen változtassanak.
Negatívan érinti viszont a minimálbér-emelés az ekhósokat. Az ekho egy sima adókedvezmény néhány önkényesen kiválasztott szakmának, mint a focistáknak, más sportolóknak, előadóművészeknek, artistáknak vagy mondjuk zenészeknek. Nekik 60 millió forintig jár ez a kedvezmény, viszont a bérükből a minimálbérig úgy adóznak, mint mindenki más.
Az évi 60 milliónál sokszor jóval többet kereső sportolóknak, így feltehetően főképp az NB1-es focistáknak sem kell aggódniuk, nekik évi 125 millió forint a limit, addig ekhózhatnak. Ezt nemrég emelték fel 100 millióról, valószínűleg nem a birkózók elszállt fizetései miatt.
Most, ha 111 000 ezer forint helyett 16 500-zal többől kell szokásos módon adózni, akkor pár ezer forinttal rosszabbul járnak az ekhósok. Egészen pontosan
bukhatnak a tervezett minimálbér-emelésen. Az ekho kulcsát nem módosították, így értelemszerűen azoknál, ahol az ekhós fizetés közelebb esik a minimálbérhez, ott ez az évi 36 624 forintos veszteség is arányaiban fájóbb lehet. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy minél nagyobb a teljes nettó, a minimálbér és az azt érintő adók annál kisebb hányadát adják.
Ezzel párhuzamosan a munkáltatói költségek viszont azonos bér esetén csökkennének ezeknél a dolgozóknál, mivel a munkáltatók szociális hozzájárulási adóját 27 százalékról 22 százalékra csökkentik. Ez az öt százalékpontos csökkentés mindenképp több, mint a kérdéses 3052 forint. Ehhez viszont új bérmegállapodás kell, új szerződést kell kötni, ha ebből esetleg a nagylelkűbb munkaadók vissza kívánnák pótolni a dolgozók veszteségét.
Hasonlóképp, ha nem változik az evás vállalkozók illetve az egyéni vállalkozók jövedelme, akkor a minimálbér (vagy tevékenységtől függően a garantált bérminimum) emelése nekik is azt jelenti, hogy kevesebbet visznek haza, azaz többet kell adózniuk. Itt sokféle eset lehetséges, de nekik is függ az adózásuk a minimálbér összegétől, és most nagyobb lesz hagyományos adózás alá eső rész.
A katánál viszont már nincs ilyen megkötés, aki meg tudja tenni, és oda is figyel ilyesmire, annak jó eséllyel érdemes lehet átmennie ebbe a kategóriába. Itt leginkább azt fontos észben tartania, hogy ne tényleges munkaviszonyt leplezzen az egész, itt elolvashatja (14. §), hogy mikortól tekinti a NAV bújtatott munkaviszonynak ezt a megoldást. Nagy vonalakban az ottani hét feltételből kell legalább kettőnek megfelelni, ezt érdemes a munkaszerződésben is kiemelni, és akkor a NAV számára is egyértelműbb lesz a helyzet.
Mivel a kata bevételi értékhatárát szintén most ősszel megdupláztuk 6 millióról 12 millióra, egyébként sem lenne meglepő, ha számos jól kereső eddigi alkalmazott válna szép lassan minimálisan adózó katás vállalkozóvá.