Kiemelten fontos pereskedés zajlik Budaörs városa és a magyar állam közt. A végeredmény arról is elvi döntést jelent majd, hogy polgári perben lehet-e kártérítést szerezni az államtól azért, mert aránytalanul nagy kárt okozó törvényt hozott egyes szereplőknek. A háttérről itt olvashat bővebben.

Az egész az iskolák államosítása után kitalált új adóval, a "szolidaritási hozzájárulással" indult, erről a szolidaritási hozzájárulásról pedig tavaly nyáron született döntés. A lényeg, hogy miután az állam teljesen átvette az iskolák fenntartását, ennek a költségeire hivatkozva pénzt szed be egyes önkormányzatoktól. Éves szinten az egész országból nagyjából 21 milliárd forint bevételt vártak, és

2,1 milliárd forintot, ami egyébként a város éves költségvetésének úgy 15 százaléka.

Wittinghoff Tamás, a budaörsi polgármester szerint mindezt ráadásul úgy, hogy az állami intézményfenntartó az idén jelezte, egyetlen forintja sincsen arra, hogy elvégezzék a nyári felújítást, karbantartást vagy esetleg fejlesztést, ami mintegy 200 millió forint erejéig kötelező lenne. A polgármester májusban, a per elindulása után beszélt erről az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

A város képviselő-testülete már tavaly októberben eldöntötte, hogy Alkotmánybírósághoz, az ombudsmanhoz, valamint további hazai és európai jogorvoslati fórumokhoz fordul az önkormányzat. Budaörs az ország egyik leggazdagabb települése. Wittinghoff Tamás négy cikluson keresztül SZDSZ-esként az MSZP támogatásával lett a város vezetője, majd 2009-ben kilépett a pártból. 2010-ben a Budaörs Fejlődéséért Egyesület jelöltjeként indult és nyert.

A per formailag kártérítési per, amelyben az önkormányzat kára a tőle havonta elvett szolidaritási hozzájárulás összege. A magyar állam a perben elsősorban arra hivatkozott, hogy szerintük jogalkotás útján okozott kárért nem lehet kártérítést kérni. 

Első fokon Budaörs nyert, másodfokon most az NGM közleménye szerint az állam. Az ügynek jó eséllyel lesz még folytatása. 

Frissítés: Budaörs a Kúriához fordul.