Index Vakbarát Hírportál

21 irodában tűnik el sok tízmilliárdnyi közpénz, a NAV tehetetlen

2018. november 27., kedd 09:49

Az országban a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) legutóbbi adatai szerint 1519 százmillió forint feletti adótartozással rendelkező cég van, ebből közel négyszáz cég mindössze 21 címre van bejelentve.

Az ilyen címekre bejegyzett cégek többnyire tényleg működő vállalatok, csak nincs ingatlanjuk vagy nem akarnak a postájuk kezelésével bajlódni. Az ingatlanokban természetesen nem működik több száz cég, csak egy, ami székhelyszolgáltatással foglalkozik. A székhelyszolgáltatók többnyire teljesen legálisan működő cégek megbízottjai, de az is elég jól látszik, hogy sok csaló cég próbál meg egy időre a szektor szolgáltatásait kihasználva eltűnni a hatóságok szeme elől.

A G7 cikkéből kiderül, hogy

bár az adóhatóság jól ismeri az ilyen jellegű csalást, a NAV-nak nincs elég kapacitása arra, hogy ezeknek az ügyeknek a végére járjon.

Amikor a NAV elkezd utánanézi egy ilyen cég ügyeinek, akkor első körben jelemzően megpróbálják levélben felvenni vele a kapcsolatot, és ha ez nem vezet eredményre, akkor megjelennek a cég székhelyén, és ott próbálnak meg adatokat gyűjteni.

A székhelyszolgáltató mindkét megkeresési forma ellen védelmet tud nyújtani egy ideig.

Ha ugyanis egy cég  huzamosabb ideig nem veszi át leveleit, akkor a hatóságo felfüggeszthetik a az adószámát és kényszertörlést indíthatnak ellene. Viszont ha a cég székhelyszolgáltatóhoz van bejelentve, akkor a szolgáltató veszi át a cég leveleit, és valamilyen formában eljuttatják az ügyvezetőnek. A NAV ilyenkor legfeljebb azzal szembesül, hogy a cég nem reagál határidőben a megkeresésekre. Bár a lapnak nyilatkozó székhelyszolgáltatók szinte kivétel nélkül azt mondták, hogy nem tolerálják sokáig, ha egy ügyfelük nem elérhető, valójában akár évekig is eltűnhet egy cég a NAV elől ilyen módon.

A szolgáltatóknak kötelező bizonyos iratokat tárolni a helyszínen, de ezekből általában pont nem lehet sok mident megtudni a cégek konkrét működéséről. A szolgáltatók a helyszíni ellenőrzésnél legfeljebb a szerződést tudják átadni a hatóságnak, illetve a kapcsolattartó elérhetőségét, amin azonban sok esetben ők sem érik el az ügyfelet.

„Ha kimész egy ilyen címre, akkor jobb esetben találsz ott egy ügyintézőt, rosszabb esetben még azt sem. Ha van ott valaki, akkor felteszed neki a rutinkérdéseket, amiből megtudod, hogy igen, ide van vagy volt bejelentve az adott cég, de az ügyvezetőt már nem lehet elérni, és korábban is rejtett számról vagy vonalasról hívta a helyieket, ami már nincs meg nekik. Felveszel erről egy nyilatkozatot meg egy előjegyzőkönyvet és mehetsz isten hírével” – foglalta össze röviden tapasztalatait a lap egy adóhatósági forrása.

A cikk szerint gyakori, hogy a csaló cégek Budapesten bújnak el: a cégeknek annyira nagy hányada van Budapestre bejelentve, hogy itt jóval kisebb az esélye, hogy egy vállalkozást ellenőrizzenek, és ha ellenőrzik, akkor is sokkal később jutnak csak el hozzá. Az adóhatóságnak egyszerűen nincs elegendő kapacitása az összes ügy végére járni, ráadásul az állami fizetésekkel a revizorokat sem könnyű megtartani, és  emiatt nagy a fluktuáció, így az ügyek is sokszor gazdát cserélnek a NAV-on belül.

Rovatok