Megkaptunk az egykori NFÜ-től még egy listát arról, hogy az elmúlt hét év uniós munkahelyteremtő pályázataiból hogyan oszlott meg az ezer legnagyobb nyertes. 83 milliárd forint ment így ki, javarészt fővárosi és környékbeli vállalatoknak. Volt, ahol 30-50 milliónyi támogatásért vesznek fel valakit pár évre, máshol pár százezerért is bevállaltak több száz új munkavállalót. A térképünkön megnézheti a megyénkénti összehasonlításokat is.
Megpróbáltunk elkérni még egy részletes kimutatást még az azóta feloszlatott NFÜ-től arról, hogy hogy néznek ki a uniós támogatásból az elmúlt hét év alatt megvalósult beruházások irányítószámonként, a hozzájuk tartozó pályázatokkal. Helyette most végül kaptunk valami mást, de is ez is érdekes, ha valósak az adatok.
Pontosabban kaptunk egy top ezres listát arról, hogy hol mennyi új munkahely létrehozását vállalták a cégek, mekkora támogatásért cserébe. Összesen eszerint 53 ezer új versenyszférabeli munkahely jött létre hét év alatt 83 milliárd forintnyi uniós támogatásból. Erről mondjuk semmi bővebbet nem tudunk, tehát mondjuk, hogy a pályázók mennyi időre vállalták, hogy fenn is tartják ezeket a helyeket, mennyiben vették volna őket fel pluszpénz nélkül is vagy akár hogy tényleg dolgoznak-e ott új emberek.
Viszont az kiderül, hogy eszerint átlagosan nagyjából másfél millió uniós forintból jött létre egy új támogatott munkahely. Jó tudni, hogy általában munkahelyenként pluszpénzt juttatnunk azokhoz, akik hátrányosabb térségben vállalták a feltételeket vagy mondjuk akik nyilvántartott álláskeresőt, vagy hátrányosabb helyzetű csoportból való munkavállalót vett fel. A pályázati rendszer alapján pedig nem túlzó becslés az, ha úgy tekintünk ezekre az új helyekre, mint amiknek fenntartását jellemzően 2 évre vállalja a munkaadó.
Az mindenesetre jól látható, hogy ilyen célra Békést leszámítva az ország keleti területei kapták a legtöbb pénzt, viszont jellemzően az egyébként is jobban menő térségekbe vitték inkább pluszpénzért a munkahelyeket. Pest megyébe például a főváros nélkül is több mint négyszer annyi támogatott munkahely érkezett, mint a közeli Nógrádba, pedig átlagosan kétszer annyi pénzt lehetett kérni az utóbbi megyébe történő beruházásért.
Messze a legtöbb ilyen pénz, 9,3 milliárd forint csongrádi vállalatokhoz jutott, az átlagos teljesítménynek mondható 3 ezer új munkahely érdekében. Így itt volt a legdrágább is egy új munkahely, átlagosan majdnem 3,1 millió forint.
Ha 100 ezre nettó bérrel számolunk ( a minimálbér nettója idén emelkedik 66,5 ezerre) az új munkavállalóknak, akkor félmillióval jobban járt volna az állam ha a munkaadó által vállalt két évnyi foglalkoztatásra eső 2,4 milliónyi bért egyszerűen odaadja annak a 3 ezer csongrádi álláskeresőnek. Persze ez nem ilyen egyszerű, nem ismerjük az iparágakat, és a beruházásokat sem: mondjuk egy gyógyszerkutató cég új gépe valószínűleg drágább és kevesebb embert igényel, mint mondjuk egy biciklisfutár szolgáltatás bővítése, de elképzelhető, hogy az előbbi nagyobb hasznot hoz a magyar gazdaságnak.
Emellett nyilván abban is bíznak, hogy ettől fejlődik a majd az adott cég és két év után is meg akarja majd tartani a most felvetteket. És persze az értelmes munkának még számtalan szociális vagy karrierelőnye lehet akkor is, ha végül tényleg csak két évig végezheti a munkavállaló a most nyertes cégnél.
Fordítva is igaz, hiszen hiába adták a legkevesebb pénzt a budapesti új munkahelyekért, mégis itt jött össze messze a legtöbb új támogatott állás. Külön érdekes, hogy Békésben mitől jöhet létre feleannyi egy főre jutó pénzből dupla annyi munkahely, mint a szintén elég rossz helyzetben lévő Nógrádban vagy Tolnában.
Az érdekességek közül mazsolázva rögtön kitűnik Rákosy Ferenc budapesti egyéni vállalkozó bátor húzása, aki 162 embert vett fel, mindössze tízmilliós támogatásért. Az abszolút rekorder meglepő módon egy bt., a hajdúböszörményi Tömb 2000 ugyanis 181 embert vett fel mindössze 800 ezer forintos uniós támogatásért.
A legdrágábban a gyógyfürdőkbe öntjük a munkahelyteremtő pénzt, a sárvári és a hajdószoboszlói fürdő is nagyjából 50 milliónyi befektetésért vállalta egy új ember felvételét. De óvatos befektető volt például Szabó Istvánné egyéni vállalkozó Tiszakécskén, aki több mint 11 millióért vett fel egy új embert, összesen harmincat.
Nagy és ismert cégek is szerepelnek a listán, itt van például a fővárosi önkormányzat egyik kedvenc pártfogoltja, a Fe-Group, az Egis gyógyszergyár, a Príma Pék, a Hell , a CBA szatócs, a Caola, a Győri ETO-park, az ATV vagy az RSM-DTM tanácsadócég.
De éppenséggel szerepel rajta az Index is, a listáról biztosak lehetünk abban, hogy 19 új kollégánk munkáját támogatta az EU összesen 25 millió forinttal, köszönjük.