Mi a propaganda hatása a demokratikus intézmények támogatottságára? És mi a propaganda szerepe egy diktatúrában? Ezeket a kérdéseket vizsgálja a két világháború közötti Németország kontextusában egy rangos folyóiratban megjelent  tanulmány.

Ebben a periódusban Németországban a rádió fontos média volt, ám a rádiójelek erősségében jelentős földrajzi különbségek voltak. Ezt kihasználva a tanulmány azt nézi meg, hogy jobban együtt mozogtak-e a politikai nézetek a rádiópropaganda mértékével ott, ahol jobb volt a vétel.

Ahogy az alábbi ábra mutatja, a második világháború előtt a német rádióadások politikai tartalma, ami központi irányítás alatt állt, kétszer is megváltozott. Először 1929-ben, amikor a korábban politikamentes rádió elkezdett antikommunista és – ami a tanulmány szempontjából a legfontosabb – antináci üzeneteket sugározni. Másodszor 1933 januárjában, amikor Hitler kancellári kinevezése után a rádió náci propagandát kezdett sugározni. (Ezen a ponton a náci pártnak és szövetségeseinek még nem volt parlamenti többségük.)

Hogyan változott a nácik támogatottsága ezen tartalomváltozások után a különböző vételi erősségű helyeken? A kérdésre a tanulmány választási adatok segítségével ad választ, kihasználva, hogy a politikailag instabil weimari köztársaságban öt választás is zajlott 1928 szeptembere és 1933 márciusa között.

Az alábbi ábra első oszlopa az első tartalomváltozásra vonatkozik. Eszerint az antináci tartalom 1929-es bevezetése után az erősebb vétellel rendelkező helyeken 1,8 százalékponttal kevésbé nőtt a náci szavazatok aránya, mint a gyengébb vétellel rendelkezőeken. Ez azt sugallja, hogy az antináci propaganda, ott ahol elérte a szavazókat, fékezte a nácizmus terjedését. A második oszlop pedig a második tartalomváltozásra vonatkozik. A náci tartalom 1933-as bevezetése után az erősebb vétellel rendelkező helyeken 1 százalékponttal jobban nőtt a náci párt támogatottsága, mint a gyengébb vétellel rendelkezőeken.

Vagyis mindkét esemény után nagyobb volt a politikai nézetek elmozdulása a propaganda irányába ott, ahol jobb volt a vétel. Ezek az eredmények alátámasztják, hogy a rádiópropaganda befolyásolta a nácizmus támogatottságát. (A tanulmány azt is megmutatja, hogy az eredményeket nem a különböző vételű helyek egyéb megfigyelhető tulajdonságai okozzák, úgymint népesség, vallási összetétel, munkanélküliség stb.)

A becslések alapján a tanulmány kiszámítja, hogy az 1933. márciusi választásokon a náci párt és koalíciós partnere rádiópropaganda nélkül a szavazatoknak nem 52 százalékát hanem 49 százalékát kapta volna, vagyis nem szerzett volna abszolút többséget. Mivel ez a választás vezetett a náci hatalomátvételhez, a propagandának közvetlen szerepe lehetett a diktatúra létrejöttében.

Hozzájárult a propaganda a diktatúra támogatásának fennmaradásához is? A második ábra azt mutatja, hogy a diktatúra alatt mennyivel volt magasabb bizonyos antiszemita cselekmények száma az erősebb vétellel rendelkező városokban, mint a gyengébb vétellel rendelkezőekben.

Az első oszlop szerint 1942 előtt – amikor a zsidókat még főleg feljelentések alapján deportálták – az erősebb vétellel rendelkező városokból 21 százalékkal több zsidót deportáltak, vagyis ezeken a helyeken jellemzőbb volt az antiszemita atrocitások elkövetése. A második oszlop szerint pedig az erősebb vétellel rendelkező városokban 22 százalékkal több antiszemita nyílt levelet írtak a Der Stürmer náci újságba, vagyis jellemzőbb volt a náci vélemények nyilvános felvállalása is. A propaganda tehát hozzájárulhatott a nácizmus népszerűségének fenntartásához.

A tanulmány azt is megmutatja, hogy a propaganda hatása jóval erősebb volt ott, ahol történelmileg – például az 1349-ben elkövetett pogromok számával mérve – magasabb volt az antiszemitizmus. Ott viszont, ahol nem volt jelentős antiszemitizmus, a propaganda visszaütött, és csökkentette a nácik támogatását.

A Defacto szerint az eredmények azt sugallják, hogy a média a demokratikus intézmények védelmére és rongálására is alkalmas lehet, attól függően, hogy ki kontrollálja a tartalmat, és hogy tiltottak-e a szélsőséges üzenetek. A politikailag motivált médiapropaganda hozzájárulhat egy fiatal demokrácia autokráciává alakulásához és az autokrácia fenntartásához is.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!