Ez elsőre meglepő lehet. Bármilyen unalmasnak tartjuk sokszor a THM és a kamatos kamat hosszadalmas ecsetelését, mégis ezt tartjuk igazi pénzügyi oktatásnak. Pedig gyakran nem száraz anyagokból lehet a legtöbbet tanulni. A Monopoly például azért kiváló eszköz az edukációra, mert egy játék. A játékos tanulás közismerten hatásos, főleg, ha menet közben észre sem vesszük, hogy tanulunk. A kisgyermekes szülők közül sokaknak ismerős lehet a tanításnak való merev ellenállás, a játékok pedig pont ezt a dacot tudják áthidalni. 

Már a társasjáték története is izgalmas tanulságokkal jár, induljunk el tehát a történetünk elejéről, ahogy azt Niall Ferguson történész is tette A pénz felemelkedése című könyvében.

A barátságok gyilkosa 1903 óta

A Monopolyt Elizabeth Phillips álmodta meg 1903-ban, igaz, ekkor még Landlord’s Game néven. A közgazdaságtant lelkesen követő alkotó célja az volt, hogy felhívja a figyelmet egy általa aggályosnak tartott általános jelenségre. Egész pontosan arra, hogy az ingatlantulajdonosok mindig a bérlők pénzéből szedik meg magukat. Phillips ezért olyan játékot hozott létre, ahol csak az ingatlan után kellett volna adózni, így a játékosok talán elgondolkodtak volna rajta, hogy milyen igazságtalan valójában a jelenlegi rend.

A Landlord’s Game viszont túl bonyolult volt ahhoz, hogy igazán nagy sikert arasson. Végül egy épp munkanélküli vízvezeték-szerelő volt az, akit megihletett a játék, és ekkor már Monopoly néven elkezdte forgalmazni annak átalakított, sokkal színesebb és változatosabb verzióját. 

Charles Darrow maga állította elő a játékot, valamint a hozzá tartozó ingatlanokat és szállodákat. Mint kiderült, Darrows az értékesítésben is ügyes volt, így rövidesen rengeteg megrendelése érkezett. Mivel egymaga csak naponta egy szettet tudott elkészíteni, hamarosan kivásárolta őt a Parker Brothers társasjátékokat gyártó vállalat.

Nem minden doboz rejtett játékpénzt

A 30-as években aztán a Parker kereskedelmi erejével még nagyobb sikersztori lett a játékból. A II. világháborúban a brit hírszerzés már Monopoly-szettekben csempészett át valódi térképeket és pénzt a német táborokban raboskodó brit katonáknak. Az ilyen történetek rövidesen megalapozták a Monopoly popkultúrába való beágyazottságát.

Így viszont pont az ellentéte valósult meg annak, mint amit az eredeti alkotó szeretett volna, hiszen a Monopoly mára a kapitalizmus eszméinek lenyomata, ahol a riválisok kiszorítását követően lehet egyre abszurdabb összegeket beszedni a többiektől. Nem véletlenül él a mondás, miszerint a Monopoly 1903 óta vet véget az évtizedek óta tartó barátságoknak.

Észre sem vesszük, hogy milyen ügyleteket bonyolítunk le

A történelmi áttekintő után lássuk, hogyan szerezhetünk pénzügyi ismereteket a játék közben. Egy régebbi, de ma is érvényes felhívás szerint a játékosok olyan pénzügyi műveletekkel és eszközökkel ismerkedhetnek meg, mint az ingatlanvásárlás, a jelzáloghitelek, az adófizetés, az ingatlanok, szállodák és lakóházak, a bérleti díj, a jótékonykodás vagy a közműszolgáltatók. 

Mivel ezek az elemek mind szórakoztató módon jelennek meg, a játékosok észre sem veszik, hogy épp hagyományos pénzügyi cselekvéseket végeznek el egy szimulált környezetben. Ha pénzügyi szimulációs játékként hirdetnék a Monopolyt, valószínűleg sokkal kevesebb embert érdekelne, mint napjainkban. Ez viszont nem változtat a tényen, hogy amit a játékban megcsinálunk, azt kicsit meg is tanuljuk. 

Az ingatlanok pedig ideális belépőt jelentenek a pénzügyi edukációhoz, mert mindannyiunk életében jelen vannak, a velük kapcsolatos pénzügyi teendők így könnyebben befogadhatók. Ugyanez a játék sokkal kevésbé lenne sikeres, ha a laikusok számára sokkal megfoghatatlanabb részvény- vagy kötvénypiacokról szólna.

Hasznos leckék egy életre

Mégis pontosan mire tanít meg minket a Monopoly, tehetjük fel a kérdést még mindig. Lássunk néhányat a leghasznosabb leckék közül:

• Mindig tarts magadnál készpénzt, különben hiába nagy a vagyonod, el fog fogyni a pénzed, és csődbe mész. Az ingatlanvagyon nem likvid befektetés, és ha sikerül is eladni ezeket vészhelyzet esetén, valószínűleg csak jóval alacsonyabb áron tudod majd megtenni.
• Ha viszont túl sok pénzt tartasz magadnál, szintén veszíteni fogsz, mert a pénzed elértéktelenedik, a jó befektetési lehetőségeket pedig a többiek elviszik előled.
• A szerencse mindig jelen van az életben, bizonyos dolgok felett nem gyakorolhatunk kontrollt.
• Sokszor az élvezeteket el kell tudni halasztani a nagyobb sikerek érdekében, mert a rövid távú gondolkodással nem lehet tartós eredményeket elérni.
• A tárgyalás fontos dolog, tudni kell mások fejével gondolkodni és az érzelmek kizárásával a lehető legjobb üzletet megkötni, vagy elsétálni.
• Észszerűen vásárolj – aki türelmetlen és mindent megvesz, az nem jár jól és feléli a tartalékait. Minden befektetés előtt legyen egyértelmű elképzelés arról, hogy miként fog majd eredményt hozni.
• De nem csak a beszedhető pénzösszeg számít. A játékban a legnagyobb bérleti díj a legdrágább telkek után szedhető be, vagyis a hozam nem feltétlenül ezeknél a legnagyobb. Az árak és a bérleti díjak variálásával a Monopoly a hozamok koncepcióját is megtanítja a felhasználóknak.
• A diverzifikáció elengedhetetlen a sikerhez. Nem fog nyerni, aki 1-2 telket telepakol ingatlanokkal, de az sem, aki rengeteg telket vesz, de nem tud rájuk ingatlanokat venni. Az arany középúttal az eredmény nem múlik túlságosan néhány befektetés sikerén.
• És az örök igazság: az ismerősöktől vagy ismerősöknek való kölcsönzés hatással van az emberi kapcsolatokra.

Nem csak a lakosság, a pénzügyi szektor is tanulhat belőle

A fenti leckék ismeretében már nem is olyan hihetetlen azt mondani, hogy a Monopoly igazából egy pénzügyi edukációs társasjáték. A pénzügyi szektorban rengetegen próbálnak segíteni a lakosságnak a fontos ismeretek elsajátításában, így a bankok és a fintechek is. Persze ez felelőssége is a vállalatoknak.

Közülük eddig a fintechek állnak jobban. A fiatal, agilis szereplők valóban digitális erőforrásokat kínálnak már a teljesen kezdőknek is. Ezeket játékos elemekkel (pl. kvízek, pontgyűjtés, jutalomszerzés) is kiegészítik, így élvezetessé teszik a tanulási folyamatot. Az ilyen szolgáltatások főleg a fiatalabb generációk körében népszerűek. 

Bár a pénzügyi edukáció is egyre inkább digitalizálódik, a leghasznosabb fegyver mégis egy fizikai társasjáték, amit az egy légtérben tartózkodó emberek játszhatnak egymással. A fintech innovációk és a digitális bankolás napjaiban ez egy frappáns tanulság a játékosság és a szinte észrevétlen tanulás erejéről, ami minden pénzügyi szereplőnek támpontot adhat a dobozon kívüli gondolkodáshoz.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.